Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-09 / 283. szám
' ' Képvisel öház BUDAPEST V. Taxa. pastel», pl&tit» te numerar No. 24.356—1927. Sscomtoat etafaccanter 9. 4ra «ÜÜ î©f £ TIUJSKG Előfizetési árak külföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 283. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj—Kolozsvár, Strada Baron L. Pop (volt Brassai ncca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Az erdélyi magyarság útját jelölte ki Bethlen György gróf kolozsvári programbeszédében A sovinizmus hullámcsapásai között és súlyos gazdasági teher alatt — Adó, konverzió, infláció — Senki és ssmmi sem segít, csak a természetes összetartás Vásárhelyi János a magyar lelkiismeretről és az erdélyi népsorsről (Kolozsvár, december 8.) Csütörtökön este tartotta a kolozsvári Magyar Párt a program- gyűlését, melyen Bethlen György gróf, az Országos Magyar Párt illusztris elnöke ismertette a magyarság politikai útját s a pártnak a választási küzdelemben elfoglalt magatartását. A beszédnek országos jelentősége van is útmutatást, irányítást ad a magyar választási küzdelem vidéki vezetői számára is, leszögezve a hivatalos álláspontot a mai helyzet problémáiban. E nagyfontosságu, országra szóló programbe- szédbez méltó keretet adott Vásárhelyi János református püspökhelyettes, tagozati elnök, a megrázó hatású bevezető és záró beszédeiben. A kolozsvári választók nagyfokú érdeklődése mellett folyt le a gyűlés a Magyar Párt kolozsvári tagozatának párthelyiségében. A gyűlés megnyitása Vásárhelyi János megnyitó beszédében Bethlen György gi’ófot üdvözölte, majd a következőket mondotta: — A Magyar Pártnak tehát az a feladata, hogy a mai súlyos történelmi helyzetben élő, szegény népünknek szeme, szive és szája legyen. Élénk figyelemmel kisérje minden magyar intézménynek, minden magyar társadalmi osztálynak, sőt minden magyar embernek sorsát és ahol veszélyt lát. ott szót emeljen, szót emeljen úgy, mintahogy talán még a halott anyaszív is megmozdul, ha gyermekévek veszedelmét látja, megmozdul és kiált. — A Magyar Párt a magyarok pártja, azoknak a magyaroknak a pártja, akik törvénytiszteletben, állampolgári kötelességeik hűséges és hátsógondolatok nélküli, becsületes teljesítésében akarnak élni, de mint magyarok akarnak élni s kívánják megőrizni hitüket, nyelvüket, kultúrájukat, nemzeti szokásaikat és történelmi öntudatukat. És a Magyar Pártra mindaddig szükség van> amíg a magyarság, mint magyarság nemzeti öntudattal és nemzeti felelősségérzéssel kíván élni és megmaradni ezen a földön. És itt megjegyzem, hogy a Magyar Pártnak ezt a szerepét és jelentőségét méltányolni és megértenie, elismernie és megbecsülnie kell a helyes állampolitikának is, mert az ország vezetőinek tudniok kell, hogy amint az olyan egyes ember, aki vallását, hitét, családi tradícióit kész anyagi előnyökért elalkudni és megtagadni jellemtelen és éppen azért megbízhatatlan ember, akinek szavára építeni, akiben megbízni sohasem lehet, úgy egy történelmi öntudatából, felelősségérzéséből, nemzeti önérzetéből kivetkőzött nemzet is kész prédája lesz a, rendbontásnak, fegyelmezetlenségnek, hogy egy nemzeti öntudatát, felelősségérzését megőrzött nép szikla, amelyben bízni, amelyre építeni lehet, de egy erkölcsi öntudatát elveszített nép, szemétté válik, melyre építeni, melyet államfenntartó oszloppá tenni soha, semmiképpen sem lehet. Ha igy lelkünk elé állítottuk a Magyar Párt feladatát, még csak egy gondolatot kell kiemelnünk■ A Magyar Párt, amikor a magyarság külön kérdéseinek képviselője kíván lenni, egy pillanatra sem feledkezhetik és nem is feledkezik meg arról, hogy a magyarság csak része az egésznek és nem maga az egész. A magyarság nem kiváltságokat akar, hamm küzdeni akar mindenkor és mindenütt azért, hogy az igazság, a szeretet, az általános jólét és clőhaladás elvei érvényesíttessenek minden kérdésben, mert tudja azt, hogy egyedül csak igy és ezáltal találhatja meg az általa képviselt magyar nép megmaradásának, boldogulásának létfeltételeit. Mi nemzeti érzésünket megtisztítottuk minden gyűlölködéstől és elfogultságtól. Mi nemzeti érzést attól a legnagyobb magyartól tanultunk, Széchenyitől, aki azt mondotta egyszer: Nálamnál hűbb magyar nincs, de ahiikor az ember, az ember igazsága áll elém, nemzeti érzésem az előtt térdre hull. Mi alá tudjuk rendelni nemzeti érzésünket, törekvéseinket az egyetemes haladás, az országos érdekek közérdekének és pártunk és képviselőink munkáját e nagy, összefogó cél szolgálatába kívánjuk beállítani. i Bethlen György programbeszéde Bethlen György gróf a hosszas taps és éljenzés után kezdett beszélni és a következőket mondotta: — Szerencsésnek mondhatom magamat, hogy immár negyedízben állok itt az önök felkérésére, mint jelöltjük és háromszor voltam megválasztott képviselőjük. Amidőn külön köszönetét mondok a mélyen tisztelt elnök nr által hozzám intézett meleg szavakért is, engedjék meg, hogy röviden — mert hiszen hozzá kell szabnom felszólalásom méreteit a rendelkezésre álló időhöz — a részben amugyis közismert mindenki által tudott dolgok elhagyásával, egyes lényegesebb kérdéseket ismertessek. — Engedjék meg nekem, hogy a romániai belpolitikai helyzetnek mostani fordulópontján, midőn voltaképpen beszámolót kellene tartanom, de az események fordulata következtében országos programbeszédet kell hogy mondjak, visszapillantást tegyek a letűnt kormányzati korszakra Nem részletezem túlságosan a fejleményeket, azonban mégis röviden meg kell emlékeznem erről, még pedig anélkül, hogy a most megbukott kormány után, pártjának belső vívódásai között követ hajítanék. A sovinizmus erős hullámesapásai alatt. . — Azt gondolom, joggal állíthatjuk, hogy ez az utolsó másfél esztendős kormányzati időszak a legszomorubb emlékeket hagyta vissza számunkra. Ha úgy a közigazgatási, mint iskolapolitikáját nézzük ennek a kormánynak, vagy éppen a magyar tisztviselőkkel, vasutasokkal szemben tanúsított magatartását, azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy a sovinizmus hulláma soha erősebben nem csapott fel, mint ez alatt a kormányzati időszak alatt. Éppen a napokban, egy évforduló alkalmából Ma- niu Gyula, ki ha névlegesen nem is, de valóban azért mégis, most is vezetője a nemzeti-paraszt- pártnak, alkalomszerűnek tartotta a sebek fel- szakitását. Erre csak azt felelhetem, hogy ezzel nem szolgálja a békét s éppen ezért nem óhajtom öt e térre követni. Gyulafehérvártól mostnnig. — De sokkal inkább alkalomszerű, ha itt most felolvasom a gyulafehérvári pontok egyikét, amely ezt mondja: Minden nép saját nyelvén és saját kebeléből való fiai által intézi oktatási, közigazgatási és bíráskodási ügyeit— Én nem akarok itt túlzott, maximális igényekkel fellépni, bár ezt is tehetném, csak
