Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-05 / 279. szám
Kedd, 1933, 'december 5. KUETlUjSKG mru1vu i, ,.i juiu,wiiwaBigBgsiMBBa e——— Jflanin nyilatkozik badacsonyi beszédéről Kijelenti, hogy nem beszélt magyar barbárságról, de lényegiben a tudósítás adatait nem cáfolja üfaniii Is megerősíti azt, amit mi moudtnnk, bogy a nép nem lehet felelős egyes emberek kilengéseiért (Kolozsvár, december 4.) Maniu Gyula badacsonyi beszéde tudvalevőiig a Bethlen István gróf londoni előadásából indult ki s éppen ezért a szavak mérlegelése nem jelentéktelen. Szombati számunkban szilágysomlyói tudósítónk telefon jelentése alapján közöltük Maniu Gyulának, a diákszövetségek kiküldötteihez Badacsonyban tartott beszédét. A beszédhez fűzött kommentárunkban sajnálattal állapítottuk meg, hogy Maniu Gyula „barbár kínzásokéról beszélt a magyarokkal kapcsolatban és kifejezést adtunk vasárnapi számunkban is meglepődésünknek a kijelentéseiben mindig mérsékeltnek ismert volt miniszterelnök erős kifejezésein, amelyek különösen a uiai feszült légkörben hatnak kínosan. Abból a szempontból fűztünk kommentárt a beszédhez, hogy milyen szavak érintenek ben nünket, erdélyi magyarokat. Egyik tudósítónknak alkalma volt Maniu Gyulával beszélni, aki nyilatkozatot adott a mi lapunk nyilvánossága számára. E nyilatkozat amelyhez pár megjegyzést kell fűz nőnk — a következő: „— Csodálkozással olvastam magam is hogy december elsején Badacsonyban az ifjúsághoz intézett válaszom publikálásánál olyan kifejezések csúsztak bele egyes sajtóorgánumokba, amilyeneket egyáltalán nem szokásom használni. Akik ismernek engem, azok eleve lehetetlennek tarthatták ezeket a kifejezéseket. Én nem beszéltem a magyarokkal összefüggésben sem barbárokról, sem barbárságról. Ama eszmemenet folyamán, hogy a románok nem ajándékképpen és nem valamely pillanatnyi szeszélj' következményeként jutottak Nagyrománia megvalósitusához, kimutattam, hogy ez a történelmi változás természetes következménye volt a román nemzet nyelvi és lelki egységének, történelmi jogainak, nemzeti öntudatának és évszázadok óta folytatott politikai küzdelmeinek. — Kimutattam, hogy a román nemzet mennyit szenvedett jogainak érvényesítéséért. Horeat és Closeat kerékbe törték, Inoeentiu Micu-Klein püspököt száműzték. Avram láncút őrületbe kergették és 1918- ban 347 intellektuel és földműves román ember szenvedett kinhalált. Megemlítettem doktor Ciordast. Bolcast, Hotarant és a belişi 40 halott kínszenvedését, ami mind történelmi tény és tételem bizonj'itására szolgált, anélkül azonban, hogy e tényekből a magyarokra nézve bántó következtetéseket vontam volna le. — Ezzel szemlén a valóság az, hogy a történelmi átalakulás alkalmával kultur- ambiciót csináltam abból és a kormányzó- tanács mindent el is követett, bőgj' az átalakulásnak ne legyenek véráldnzatai és ne történjenek megtorlások a múltakért. Valóság az, hogy egyetlen intellektuel magyar sem esett áldozatul a nagy átalakulásban és a falvakban is megtudtuk őrizni a rendet, úgyhogy vérontás nem történt, még a Székólyföldön sem, ahol pedig néhány községben román csendőröket lőttek le. Örök érdemül kell ezt az erdélyi és bánáti románságnak betudni, aminthogy távol áll tőlem, hogy a felsorolt sajnálatos eseményekért az erdélyi magyarságot okoljam. A nép sohasem lehet felelős egyes emberek kilengéseiért, különösen forradalmi időkben nem.“ Maniu végül kijelentette, hogy beszédének hiteles szövege megjelent a román sajtóban és ebből is megállapítható, hogy ez alkalommal igaztalan támadás érte. ♦ Maniu Gyula badacsonyi beszéde igy tényleg politikusabb, mint ahogyan az első tudósítás rövid szövege adta. Ahhoz a lényeghez azonban, amely számokat sorol fel a forradalmi iddők román halottairól és az impériumát- vételt úgy tüntetik fel, hogy annak nem voltak magyar áldodzatai, kénytelenek vagyunk röviden megemlíteni: A forradalmi időknek nemcsak román, hanem magyar halottai is voltak Erdélyben s ha Maniu Gyula 3. 7 román halottat mutat ki, ! honnan tudja, hogy nem balt meg ebben az időben ugyanennyi magyar is Erdélyben? Állítjuk, hogy e román halálesetek nagy ré- széban — mint a jósikafalvaí esetné! is — semmiféle szerepe nem volt a nemzetiségi hovatartozásnak. Állítjuk például, hogy azon a területen, ahol a Ci ordas dr. szomorú tragédiája, történt, sokkal több magyar esett áldozatául a bolseviki garázdálkodásnak, mint román. De az egész Erdélyben hogy mit éltek át a román falvak magyar lakói s hányán nem élték túl az ellenük feltört erőszakot, arról nincsen áldozati statisztikája Maniu Gyulának, ellenben mi szolgálhatunk nagyon sok adattal. Elismeréssel vagyunk Maniu Gyulának azért a már többször hangoztatott megemlékezéséért, hogy az ő intenciója az impérium vérnélküli átvétele volt s kétségtelen, hogy ennek az igyekezetnek volt is hatása. Azonban mi tudunk intellektuel réteghez tartozó magyarokról is, akik mégis áldozatul estek. De éppen igy elismerésre tarthat igényt annak k megállapítása, hogy a magyar impériumnak a kézből való kiengedése is vér nélkül történt s igen nagy erőfeszítésre volt szükség, hogy ez az igyekezet érvényesüljön. Vájjon melyik volt nehezebb olyan időkben, amilyeneket akkor éltünk: a vérnélküli átengedés, vagy a vérnélküli átvételi Ne gondoljunk másra, csak például a gyulafehérvári gyűlésre, amelyhez kü- lönvonatokat adott a magyar intézőség, pedig a fegyver és az ágyú még kézben volt. A borzalmak megakadályozására könnyebb parancsot adni reguláris csapatoknak, mint a dezorganizációból kinőtt fegyveres alakulatokat visszatartani. Éppen Maniu Gyula megállapításainak van olyan másik oldala, aminek figyelembe vételét kérjük, ha éppen erről beszélünk. Azonban az ittélők békés együttlét'e érdekében jobb ha nem a forradalmi idők eseteit emlegetjük. A Maniu lapja más hangon ír. Mindezek mellett figyelmébe ajánljuk Maniu Gyulának azt a hangot, amelyen híveinek uj lapja, a Romania Noua ir a magyarokról a badacsonyi beszéd után és talán annak hatása alatt. Hogy egyebet ne említsünk a magyar iskolásgyermekek jóizü, szellemes tréfáiból igyekszik szellemtelen gúnyos gyiüöletjelzőket faragni a magyarokról. Az ilyen gyűlölködésre hogy mi szükség van most, azt nem tudjuk megérteni. Vagy keressünk erre magyarázatot? Itt említjük meg, hogy a Romania Noua egy komolyabb hangú cikkben statisztikai kimutatást közöl a kisebbségi tanulók, a magyar gyermekek középiskolai számarányának a rohamos növekedéséről. A cikk veszélyt lát a románságra nézve abban, hogy az állami román iskolákban a magyar gyermekek száma magasra nőtt néhány óv alatt, a románoké lecsökkent. Ki csinálta ezt? Erőszakkal kénysze- ritették be a magyar gyermekeket az állami iskolákba, az egész íiévelemzési rendszerűéi ez volt a célja, de mennyi más erőszakos eszközt vettek igénybe s most egyszerre veszélyes előretörést fedeznek' fel. Vagy akik csinálták, cselekedtek meggondolatlanul, vagy most nem tudják, hogy mi a veszély. De saját müvükkel állanak szemben. — Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélrekedésnél, renyhe emésztésnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrviszketésnél a természetes „Ferenc József“ keserű viz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. Velican Victor az uj pénzügyi adminisztrátor Teodorul Cseraovitzba helyezték át (Kolozsvár, december 3.) A Uberálls kormány az állami és közigazgatási szolgálat minden ágában kicseréli a vezető állásban lévő tisztviselőket. A pénzügyminisztériumból hétfőn délelőtt távirat érkezett, melynek értelmében Teodoruf a régi adminisztrátort Csernovicba helyezték és a kolozsvári pénzügyigazgatőság élére VeUcan Victort, az adóhivatal főnökét állították. Hétfőn délután Tósa vezérfelügyelő jelenlétében már megtörtént a hivatalos átadás és az uj kolozsvári pénzügyigazgató már meg is kezdte a működését. Velican Victor előléptetésének Kolozsváron nemzetiségre való tekintet nélkül, mindenki örül. Hosszú évtizedek óta Kolozsváron szolgál, elsőrendű szakember, ismeri a kolozsvári adóalanyokat s bizonyára úgy fogja szolgálni továbbra is a kincstár érdekeit, hogy a kincstár is megkapja a magáét, de az adófizetők ne vérezzenek el a behajtás és végrehajtás frontján. Velican előléptetése folytán a kolozsvári adóhivatal élére Felderean Emil kerül. Szintén régi, kipróbált és szakképzett tisztviselő. Úgy Teodoruţ távozása, mint Velican és Felderean előléptetése Kolozsváron, a legszélesebb körökben megnyugvást keltett. MOZI EDISOX MOZGÓ MÜSOBA: Î. Az utolsó ut. Főszerepben: Conrad Veidt, Pauí Ottó. II. Mikor az asszony vezet. Fősz. Charlotta Anders, Adalbert von Schletof és Falkenstein. niM 111 i" i ....i 11....i WliH« ummimmmi ■ mi i Még kapható a Magyar MIKSZÁTH KÁLMÁN 90 l8leí“LSK A NOSZTI FIÚ ESETE TÓTH MACIVAL 1 Vidékieknek 100 lej ^ beküldése ellenében i ^szállítja a Keleti Újság kiadóhivatala Cluj-“Kolozsvár, str. Baron L, Pop JamiMoIt Brassai ucca) 5.
