Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-05 / 279. szám

KeiETIlIfSXG Eedd, 1953, ’december 5­5* Az anyagi lejtőre került unitárius egyház rendkívüli segélyt követel a kormánytól Súlyos panaszok az államsegély elvonása miatt Harc Kolozsvár és Székelykeresztur között Zsinati főtanácsi ülést tartanak tavasszal Kereszturon s ott döntenek a középiskolai kérdésben (Kolozsvár, december 4.) Vasárnap reggel 8 órakor ült össze az Unitárius Egyház Fő­tanácsa, az Erdélyben élő unitáriusok legfel­sőbb parlamentje az unitárius kollégium dísz­termében. A főtanács előtt nagy feladatok állottak, a súlyos helyzetbe került unitárius egyház ügyeit kell úgy rendezni, hogy további fennmaradása biztosítva legyen a mai nehéz időkben. Az elintézendő problémák számát növelte az a körülmény, hogy az elmúlt évben az egyház nem tartott főtanácsi ülést, igy két évnek a történetéről kell egyszerre számot adni és két év felgyűlt problémáit kell meg­oldani. Mintegy százötven fötanácsi tag jelent meg a gyű­lésen. Az elnöki emelvényen dr. Boros György püspök, Ferenczy Géza és Szentiványi József főgondnokok, Gvidó Béla esperes közügyigazgatö, Mikó Lőrinc és TJrmösi József főtitkárok ülnek. Az Erdély minden ré­széről összegyűlt lelkészek mellett a világi fötanácsi tagok között ott látjuk Szentiványi Gábor, Kááli Nagy Árpád, Gálffy István, dr. Gyergyai Árpád, dr. Gál Ke­lemen, Abrudbányay Ede, dr. Ferencz József tanácso­sokat. A keresztúri és háromszéki esperesek nem tud­tak eljönni, a többi kerületekből jelen vannak Lörin- czy Dénes tordal esperes, Halmágyi János, Ürmösi Károly, Kelemen István, Gvidó Béla és mások. Lesújtó helyzetről számol be az elnöki megnyúló. Ferenczy Géza elnök nyitja meg az ülést és megnyitó beszédében összegezi azokat a problémákat, amelyeket a főtanácsnak meg kell oldania. Az egyház nehéz helyzetben van, az anyagi problémák megoldására csak úgy lesz ereje, ha az egyház képviselői, papjai, tisztviselői és hívei Összefognak, nagyobb meg­értéssel és összetartással hogy közös erővel érjenek el eredményeket. A legsúlyosabb csa­pás az egyházat azzal érte, hogy a kisebbségi egyházaknak nyújtott államsegélyből olyan csekély részt kap, amivel lehetetlen az egyházat fenn­tartani. Mikor az állam a bivek lélekszáma szerint állapította meg az államsegélyt, nem járt el törvényesen, mert a kultusztörvény 31-ik sza­kasza szerint az állami segély kiosztásánál nemcsak a lélokszámot, hanem az egyház anyagi helyzetét is figyelembe kell venni. Ezt a törvényszellemet nem tartották szem előtt, nem hajtották végre és főleg ennek a követ­kezménye az, hogy az unitárius egyház, amelyet mond­hatni minden vagyonától megfosztot­tak, most a legnehezebb válságban vivődik. Ennek az eljárásnak elsősorban a papok és tanítók érzik a súlyát, akik nemcsak az egy­háznak, hanem az államnak is talpkövei és jelenleg olyan elkeserítő helyzetben nyomorog­nak, amit már nem lehet tovább bírni. — Reméljük, — mondotta, — hogy az uj kormány nagyobb megértést fog tanúsítani velünk szemben és jogos kéréseink orvoslást nyernek. Tánitóinknak és papjainknak csupán száraz kenyerük van, de füti őket a lelkesedés a hit és a múltból merített erő, mert nincs olyan reménytelen heizet, amiből kivezető utat ne lehetne találni. A megnyitó beszéd után s a királyt és a kormányt üdvözlő távriatok után Gvidó Bóla esperes mondott iniát és kérte istenáldását a főtanács munkájára. Ez­után az uj fötanácsi tagok eskütétele következett. Ke­lemen Istvján fclsöfehéri uj esperes és Csíki Albert udvarhelyitöri felügyelő gondnok tette le az esküt. A főtanács! ülés elé került Elekes Domokos és Péterffy Albert felügyelőgondnokok lemondása. A két gondnok azért jelentette be lemondását, mert a kerületükbe tartozó egyik iskola ügyében központi vizsgálatot ren­delt el az egyházi vezetőség, amit ölt bizalmatlanság­nak vettek. A főtanács bizottsága azt javasolja, hogy a két gondnok lemondását ne fogadják el, amit a fő­tanács magáévá is tesz és egyhangúlag bizalmat sza­vaz Elekes Domokos és Péterffy Alberttel szemben, mire a két gondnok elállóit lemondásától. Tiz óra után a főtanács tagjai átvonultak a tem­plomba; ahoi az ünnepi istentisztelet keretében Veres petrezsényí lelkész mondott nagyhatású beszédet. s MEGJELENT: | 1 1 VÁ SÁR HEL YI JÁNOSNAK. i 1 WilfTEM, AZÉIIT „HM SZÓLOTTÁM“ 1 1 c i m ü könyve. A könyv szerzőnek 32 prédi­kációját, 20 esketési és 24 temetési beszédjét foglalja magában. 1 1 Besze rezhetö a Minerva Rt. könyvkereskedésében Cluj — Kolozsvár. i Megérdemli, hogy szeressük és pártfogoljuk, mint a gimnázium édes jó testvérét. Milyen élvezet volt látni, az ott megindult hatalmas munkát. Rakaszkodom a főtanács határozatá­hoz, mely az alsó tagozat mellett döntött. Más megoldás nincs, minthogy egy főgimnáziumba tömörüljenek ifjaink, a keresztúri, mint régen, szívja magához a székely gyermekeket és onnan irányítsa a gazdasági pályára, az érde­meseket pedig küldje a továbbtanulásra. Eh­hez ragaszkodva, a keresztúri iskola némely, barátja tetszését nem nyertem meg, amit saj­nálok, mert elvi meggyőződésem igazolást nyert. Elmondotta a püspök, hogy több helyen ki­bővítették a felekezeti iskolákat, uj templomo­kat építettek, ami arról tanúskodik, hogy as egyház iránti ragaszkodás a legnehezebb idők­ben is megingathatatlan a székely népben. Száztizenkét lelkészünk van, akik személyes ismeretségben élnek egymással és mondhatni egy nagy családot alkotnak. A megtízszerezett apostolok serege. Mind külföldi akadémiákon végezte tanulmányait és kis egyházunk szi­lárd bázisokra támaszkodik. Uj leányegyház- községeink megszervezésénél más hitbeli test­véreink támogatásával is találkoztunk, ami ör­vendetes eseménynek mondható- A hivek lélek­száma jelentékeny szaporodást mutat, 1930-ban a létszám csak 73-330 volt, mig 1932 végén 7i ezer 697. Két év alatt tehát közel 1300 lélekkel növekedett az unitárius hivek száma. A kül­földi unitáriusokkal szerves kapcsolatot tar­tott fenn az egyház ez utóbbi két évben is, a St- Galleüben tartott internacionális konferen­cián kiküldöttje jelent meg. A püspöki jelentés után az egyházi képvi- selőtauáes beszámolója következett, amely az egyházközséget ért sérelmes elbánásokat is­mertette és világot vetett az unitárius egyház jelenlegi helyzetére. A jelentés után délután két órakor megszakították az ülést, közebéd kö­vetkezett. Hamlet szavait Idézi Boros püspök A templomozás után folytatták a tanács­kozásokat, az évi jelentések megtétele került sorra. Boros György püspök olvasta, fel ter­jedelmes beszámolóját, amelyben a két utóbbi év életét ismertette a főtanács tagjai előtt. — Két viharos egyházi esztendő lelki ké­pét kell bemutatnom, — kezdte beszámolóját a püspök. Hamlet szavai jutnak eszmbe: tenni, vagy nem lenni. Létezésünk és tovább- küzdésünk az életért s a megélhetésért. A Iorga-kormány költségvetése azzal a hírrel le­pett meg, hogy államsegélyünket 700 ezer lejre s azután a létminimumon alulira szállította le. Az egyház vezetői mindent elkövettek, hogy orvoslást nyerjenek. A püspök, az egyházi titkár és képviselőink, dr. Abrudbányay, majd a lelkészek megbízottai egymásnak adták a bukaresti minisztériumok kilincseit. És azóta is szakadatlanul zörgetünk, sőt köyetelődzüímk kellett, mert az elkeseredés kitöréssel fenyege­Elcserélitém, vagy eladnám Szegeden lévő, két emeletes, tizenegy teljes komfortos iakásu, jól jövedelmező tehermentes béa*Iiázamat. hasonlóval Erdély, vagy Bánát nagyobb városaiban, esetleg egy nagyobb gazda­ság is számításba jöhet. Ajánlatokat Ru­dolf Mosse S. A. Bucureşti, Bulevardul Brăpanu No. 22, „Bérház csere“ jeligére. I tett. A mi jogos panaszunk az volt s ma is az, hogy nem részesítenek a többi egyházakkal, legalább is a kisebbségiekkel egyenlő elbánás­ban. Az egész egyházi főtanácshoz fordulok kérve, hogy emelje fel szavát az igazságtalan és méltánytalan elbánás ellen. A püspöki látogatásokról tesz beszámolókat ezután a föpásztör, levelek és személyes láto­gatások utján sürgette a szórványokban élő hivek megszervezését és gondozását, hogy az egyház erejét ezáltal is fokozza. Bukarestbe Lőrinczy Dénest küldte ki a hivek összegyűj­tésére és biztat a remény — mondotta, — hogy itt szép gyülekezetünk alakul ki. Már hét- százon félül van az összeirt híveknek a száma. A keresztúri iskola sorsa. A jelentés további része a székelykeresz- tíiri gazdasági iskolával foglalkozik. A püs­pöknek indítványt terjesztettek fel a székely- keresztúri felügyelő gondnok részéről, amely­ben a gondnokság a székelykereszturi főgim­názium felső tagozatának közadakozásból való fenntartását kérte. A püspök azonban ragasz­kodott a főtanács határozatához, mely az alsó tagozat mellett döntött és kijelentette, hogy nem járulhat hozzá ehhez az akcióhoz>, mert a gazdasági iskola biztos alapon való fönn­tartását fontosabbnak tartja. — Ez az uj íutézet nekünk székelyeknek I igen sok jót fog tenni — mondotta a püspök. — j A délutáni ülés. Délután tovább folytatták a képviselő ta­nács fölötti vitát. Kovács Lajos brassói lelkész kijelentette, hogy az unitárius lelkészek és ta­nítók több szellemet, ötletet és erőt várnak a központi vezetőségtől. .Elengedhetetlen szükség ez a jelenlegi .nehéz helyzetben, amikor a falusi papok és tanítók fokozatosan rá vannak utalva a központból jövő irányításokra és tanácsokra. A legfontosabb sérelmek. Felszólalások során határozati javaslatot nyújtott be S. Nagy László, melyet aztán elfo­gadtak. A javaslat sürgeti a méltányos összegű államsegély folyósítását, a magyar tagozatok­hoz magyar anyanyelvű tanítók alkalmazását. Kérik továbbá, hogy az unitárius egyháztól át­vett állami iskolák élére olyan unitárius val­lási! tanítókat nevezzen ki a kormány, akik az unitárius kántori állás betöltésére is alkalma­sak. Biztosítsák ezeknek a kántori teendők za­vartalan betöltését és adjanak számukra álta­Mihnlás- és karácsony] csodacsomagoif, Hdnpßh óriási választékban, olcsó, de szép ajándékok Lepagenál, Kvár. — Kérjen Ingyen jegyzékeket, vagy választásra próbakülde­ményt. Ami nem tetszett, visszaveszi Lepage.

Next

/
Thumbnails
Contents