Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-28 / 297. szám
KilETlUjsm 5 Csütörtök, 1933, 'december Î8EGY MODERN KÉSZÜLÉK! Orion 3 lámpás super, tiszta, kellemes hang, a távoli állomások vétele is teljesen biztos, szelektivitása kifogástalan. Egygombos beállítás, hitelesített állomásnevekkel. Egy készülék mindenki részéra ORION Világjáró olasz újságíró tanulmányozta a vontán választásokat Kolozsváron és Nagyváradon töltött egy-egy napot Széljegyzet egy régi kolozsvári király látogatáshoz ■>— Levél a szerkesztőhöz. — Az 1895-i őszi kolozsvári királylátogatással kapcsolatban az Ellenzék karácsonyi számában Spectator egy jelenetet elevenít fel, amelynek édesapám, dr. Martin Lajos, akkori egyetemi rektor, volt a főszereplője. A jelenet tényleg megtörtént, csakhogy a beállítása — enyhén szólva — egyoldalú. Engedje meg, igen tisztelt Szerkesztő ur, hogy én, mint koronatanú kiegészítsem Spectator elbeszélését. Koronatanúnak azért mondom magam, mert mint„nagy“ diákot, (VII. gimnazista voltam) engem is az a megtiszteltetés ért, hogy rendezőnek jelöltek Id és éppen oda osztottak be négy egyetemi hallgatóval együtt, ahol ez a jelenet lezajlott. Izgatott várakozásban álltam az egyetemnek a régi színházzal szembe néző, akkor még egyetlen felépült szárnya előtt, amikor egyik rendező kollégám „befut“ és jelenti, hogy jön a Idrály. Erre az egyetemi taná^ tagjai felállnak, a király kiszáll a hintából és édesapám hozzá akar Jtesdeni a beszédéhez. Ebben a pillanatban (olyan siri csend volt, hogy a legkisebb köhintés is botrányos rendzavarásnak tűnt föl) a lezárt ucca végén tumultus támadt. A nagy csendben a dulakodásszerü zaj és utána egy erős férfi hang türelmetlen kiáltása: ,4eresszenek, nekem oda kell mennem— túlzás nélkül félelmetes hatást kellett. Mindenki merényletre gondolt, a király is arra fordult s a rektor tanácstalanságában tényleg nem kezdte meg az üdvözlő beszédet. Az egész ünneplő közönség megdermedve várta, mi lesz ittf Az a fiatal ember pedig, aki a kínos jelenetet előidézte, félrelökve a rendőrparancsnokot, egyszerre csak ott terem az egyetemi tanács és a Idrály mellett. Jellemző a hangulat feszültségére, hogy a diszmagyaros előkelőségek kardjaikhoz kaptak, számítva arra, hogy meg kell védeniük a király testi épségét. A király tért először magához és mintha semmi sem\ történt volna, az egyetemi tanárok csoportja felé fordult. Most kellett volna tehát elhangzania a rektor üdvözlő beszédének, amit a fiatal ember megzavart. A hívatlan vendég (az újságírói kötelességét okvetlenül teljesíteni akaró ifjú Spectator) azonban ismét csak beleavatkozott a dologba s megszólalt: „Talán megtekintenénk az épületet“ s a király, aki ugylátszik már megunta, hogy az előirt ceremóniák lefolyását egymásután kétizben is megszakították, csakugyan elindult. Hogy csakugyan igy történt minden, azt igazolhatja Juhász Sándor, a rektori hivatal jegyzője is. És ha már benne vagyok a felelevenített jelenet megvilágításában, nem lesz érdektelen talán elmondanom azt sem, mi történt ezután? A király az egyetemi tanács tagjaival együtt bevonult a rektori hivatalba. Aláírta a látogatási könyvet, mire édesapám, mint rektor, egy külön asztalra előkészített szivar- és cigaretta- gyűjteményre mutatva, megkínálta az uralkodót. Ferencz József kiválasztotta a maga por- torikóját és korát meghazudtoló fürgeséggel elindult a lépcsőkön felfelé. Édesapám, aki akkor már beteg volt, csak nehezen tudta követni, úgy, hogy a király hátrapillantva, látta, hogy elmarad. Megállóit, bevárta édesapámat s mosolyogva szólott hozzá: — Na, was ist Sie alter Rebell, — már megöregedtünk1 — Nem az a baj Felség, hanem beteg vagyok. A király résztvevőén és barátságosan kikérdezte édesapámat, aki azt is elmondta, hogy alig egy hónappal ezelőtt nagy bánat érte. nagyobbik, menyasszony-lánya meghalt. Az uralkodó részvétét fejezte ki, feloldotta a kötelezettség alól, hogy tovább kisérje és meleg hangon vett tőle búcsút. így helyettesítette aztán funkciójában Fabinyi dr., egyetemi tanár, dékán. Édesapám erre visszatéri a rektori szobába. Látván, hogy Juhász urnák, a rektori hivatal jegyzőjének szalonkabátja több helyen elszakadt, csodálkozva kérdezte meg, mi történi. — Ez még semmi, de mi van ott bőit, egész harctér! Édesapám benyit a szomszédszobába és csakugyan igazolva látta a Juhász ur előadd(Kolozsvár, december 27.) Érdekes vendége volt a napokban Kolozsvárnak, Italus Viator, az ismert olasz publicista, aki öt nagy fasiszta lap nab a külpolitikai tudósítója és a keleteurópai kér déseknek szakértője, két napig itt tartózkodott Előző nap Nagyváradon volt, éppen a választások (Kolozsvár, deeember 27.) Borzalmas szerencsétlenség történt a J’ósikafalva közelében lévő Mariséi község határában. Marca Dumitru 42 éves és Popa Joan 49 éves gazdálkodók a szenátor választás napján útnak indultak, hogy ők is eleget tegyenek állampolgári kötelességüknek. A szavazás után betértek a gyerőmonostori korcsmába és meg: ittak féli liter szilvóriumot. Este 7 órakor indultak el hazafelé s jól elhagyták a falut, mikor megdöbbenve látták, hogy mintegy háromszáz méternyi távolságban hat farkas sorakozik fel. Az ittas emberek figyelemre sem méltat“ hevert a földön, összetaposott szivarok és cigaretták között. Juhász jegyző aztán elmondta, hogy, amint az uralkodó és kísérete kilépett a rektori hivatalból. az ajtót kívülről oly erővel nyomták be, hogy képtelen volt ellen álla ni, alatt. Azok, kiknek alkalmuk volt vele találkozhatni, megállapíthatták, milyen alapos ismerője minden aktuális kérdésnek, amelyeket többszöri romániai utjain helyszíni tapasztalatok alapján tanulmányozott. ták a farkasokat, nyugodtan tovább mentek, mire a fenevadak hátulról megtámadták őket. A két földműves bottal védekezett és kettőt sikerült is elpusztitaniok, a másik négy azonban nem tágított. Félórás harc után Marcii Dumitru megcsúszott és elvágódott a hóban. A farkasok rárohantak és a szó szoros értelmében széttépték. Utána Popa Joan is a vadállatok áldozata lett. A két szerencsétlen földműves holttestének maradványaira a hazatérő választók bukkantak rá, akik aztán elűzték a hullákat, marcangoló farkasokat. s a benyomuló egyetemi hallgatók őt nem respektálva, alaposan megdézsmálták a pompás szivarokat és cigarettákat. Vájjon, Spectator uram nem vett részt ebben a zsákmányolásban? Borzalmas farkaskaland a szenátorválasztás napján Két ittas parasztembert az országúton szettéptek a farkasok sát: a szivaros asztalka láb nélkül felfordulva Mariin Lajos.
