Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-24 / 296. szám
Keleti Ursxc» 88 Vasárnap, 1933. december 24. mmmmmmmmMOBammmmmmmm Egy régi világ tréfái Irta: Barnay Kálmán A múlt század harmincas éveinek elején Keszthelyen káplánoskodott fiatal pap került a badacsonytomaji plébánosi székbe. A sümegi püspökkastélyban székelő Kopácsi József veszprémi püspök — későbbi hercegprímás — egyik bérxnautja alkalmával betért — rövid pihenőre a tomaji plébániára. Tréfálkozó hangon szóra is fogta az újdonsült plébánost. — No, fiam, mivel keresztelnéd meg híveidet, ha víz nem volna? A plébános alázatos hajlongások között válaszolt: — Méltóságos püspök ur, hisz előttünk a Balaton! — Igen, most, de ha kiszáradna? — Akkor adna majd vizet a plébánia kútja! — De hátha az egész világon egy csepp viz sem volna? — Akkor borral keresztelném meg az újszülötteket! — De ha bor sem volna a Balaton táján! Mit csinálnál akkor? — Már hog-y bor se volna nálunk? De már méltóságos püspök uram — akkor én se maradnék ám plébános Tomajon! * Ha a sümegi muzeum Kisfaludy-termében rápillantok régi aranyozott keretbe foglalt Kisfaludy Sándornak a nemzeti tudós társaság (Akadémia) által 1831 február 21-én kiállított tagválasztó okmányára, melyet József nádor mint pártfogó, Teleky József gróf előlülő, Döb- rentey Gábor titoknok Írtak alá, önkéntelenül eszembe jut nagyapámtól, a költő barátjától hallott tréfája Deák Ferencnek: Egyik koratavaszi reggel örömtől sugárzó arccal lépett Kisfaludy Sándor a sümegi sóbáz oszlopos csarnoka alá. Kezében Döbrcntcy Gábor levelét szorongatva fordult Deák Ferkő barátjához: — Nagy megtiszteltetés ért. Ferkó öcsém! Most tudatja hivatalosan a „Tudós társaság“, hogy irói érdemeiért február 21-iki nyilvános ülésen tagul elválasztott. Deák Ferkó átbetüzte az Akadémia pecsétes levelét és szokásos szemhunyougatással fordult a költőhöz: — Sándor bátyám! Ha helyedbe volnék, nyomban visszaküldeném Döbrentey titoknok- nak értesítését azzal a válasszal: ,.Nálunk Zalában csak a borjukat szokták elválasztani!“ * A mult század legnagyobb napfogyatkozása 1842-ben volt országszerte. A székvárosban élő Scheí, — a táblabiróvilág kőszegi származású hires bankárja, — közismert volt rövidlátásáról. A milliomos tőzsér Pesten is fényes fogatot tartott. A napfogyatkozás órájában palotája elé rendelte ő is a fogatát s mielőtt felült volna, ilyen utasítást adott pántlikáskalapu kocsisának: — Ferkó, hajtsál gyorsan oda a napfogyatkozáshoz! Vigyél jó Jcözel hozzá, mert úgyis1 tudod, hogy rövidlátó vagyok! * Vajda Ignác hétszemélynök, — a „Vajda Manuale“ törvénykönyv szerzője, — nagy háborúskodásban élt Fodor Auréllal, Sümeg város egykori jegyzőjével. A törvénytudós bárom leánya közül, a legidősebb, Amália, a szende női báj mintaképe volt! Ezzel hódította meg Kisfaludy Sándort, A költő — Szegedy Róza elhunyta után — 1833-ben a szőkehaju hétszemélynök kisasszonyt hitvesévé is tette. A kókszemii Amáliának ellentéte volt Róza húga, ki édesanyja örökösen perlekedő természetét örökölte. Nagy volt a kacagás a sümegi táblabirák körében, amikor hire futamodott, hogy Vajda Rozikát Fodor Aurél feleségül veszi. A gyógyszertár előtti kőpadon kaszinózás közben szóra is fogta Hertelendi Gyuri püspöki fiskus a törvénytudóst: — No, hétszemélynök uram! Igaz-e, hogy összeölelkesett esküdt ellenségével? ügy halljuk, hogy Fodor Aurél feleségül veszi Rozikát! — ügy kell néki! Azért fogadtam be családomba, hogy leányom házsártos természetével megbosszulhassam viselkedését! * Sümegboglyashegyi szüretről nagy támolyogva tántorog hazafelé Csukly Pepi, Rosta Antal uram patvaristája. együtt a derekát átölelve tartó János vincellérrel. A liarasztos hepe-hupáján egyszer csak megbotlik és elvágódik a mulatóskedvü fiskális- jelölt. Egyideig hentereg, forgolódik a sárverte kepe-hupák között, végre kikivánkozik belőle a nyöszörgő szó: — Emeljen fel János bácsi, mert megesz az Isten hidegje! A vincellér tántorogva lépkedi körül a fiatal urat. Majd ráhajolva megszólal: — Szívesen talpra állítanám a nemzetes urfít, ha bírnám erővel! De most csak legfeljebb én is melléje feküdhetek, ha attól felmelegszik! * A kilenevenhét évet élt Brassai Sámuel hires egyetemi tanárral öregedő korában, utólszor 1887-ben. sok kellemes napokat töltöttem együtt Kolozsváron. A nag-y tudós agg korában is vidáman éjjelező volt. ki estéit legszívesebben a „Biassini“- kávéházban töltötte el. Itt mesélte el nékem ifjú korában elkövetett szellemes tréfáját Gyulai Pállal, akivel Wagner zenéjét lecsepülő bírálataiért sokszor összekülönbözött, A szabadságharc lezajlása után Brassai Sámuel tanári minőségben Pestre került „Szőnyi és Gönczy“ magániskolájába. Rövid pár óv alatt szoros barátságba került Jókai Mórral, ki az- időbeu tette hitvesévé Laborfalvi Benke Judi- tot, a Laborfalvi Róza néven ismert hires drámai művésznőjét a Nemzeti Szinháznak, Brassai Sámuel széptevője és nagy tisztelője volt Laborfalvi Rózának! Őt tartotta a hazai művészet legbájosabb csicsergő madarának. Le is adta véleményét nem egyszer Gyulai Pálnak1. Gyulai Pál 1852-ben a magyar szluiuűvészet- röl felolvasást tartott, melyre — Jókai felkérésére. — Brassai Sámuel kisérte el Laborfalvi Rózát. Az ürességtől kongó teremben egymás mellett ülve hallgatták végig Gyulai Pál kissé 4 FRANCIA ÁLLAM GYÓGYFORRÁSA! VICHY CELE STINS [Vese- és hólyaabántaimak. köszvény. cukorkái, artritianus gyógyítására. VICHY GRANDE-GRILLE epebántalmaknál. I VICHY HOPITAL Gyomor- és bélbáatalmak esetében Yezcrképviselő: Filippe FiuHclsteis, Bucureşti, sír, Ciaiplnesun Gütermann féle varró- és gomblyukselysm A varróselyom előnye, h ogy egyenlöértékü a nyers- selvemmel. a varróselyem tiszta selyemből készül. A varróselyem színtartó. A varróselyem ellentáll az időnek. A varróselyem fénye természetes. A varróselyem több mint 6ü0-féle szin ben készül. A varröselyem olcsó. A varróselyem puha, elasztikus és a varrásnál alkalmazkodik a ruhadarabokhoz. A varróselyem felhasználásánál a szemek nem szakadnak el. A gyapjú- vagy selyemszövetek festésénél a varrás csak akkor kapja meg az uj szint, ha gépselymet alkalmazunk. ' Figyeljen jól tehát,hogyruhája miv8l leszmegvarrva Ne takarékoskodjék a varrásnál. A varröselyemnefc nincs párja. Használjon tehát GUtermann varróselymet, az a legjobb GÜÍERMANN 8 GO. S.A. ROMÁRA, BUCUREŞTI. hosszúra nyuloţt értekezését. A szokásos tapsok után Brassai Sámuel a felolvasóasztalhoz lépve, üdvözölte Gyulai Pált, k: csipkedő hangon megszólalt: — No, Táborfalvi Róza, a maga csicsergő angyala, akit á legszellemesebb asszonynak tart, felolvasásom szüneteiben még fel sem nyitotta száját! — Tévedésben vagyr, Pali öcsém! Kinyitotta biz a bájos művésznő elégszer szájacskáját! Hisz folyton ásitozott a felolvasásod alatt! ♦ f- $ 1♦ ♦ ♦ ♦♦ Esti kínlódás hónaposszobában Asztal, szék. hova tűnt ringó hajad vastag, zöld fonata, ágad, mely szökkenő mókust himbált valaha, árnyad hűvös foltja az erdőn, melyen vígan heverésstek jókedvű kirándulók. Tégla a falban, ki gyümölcsöt gömbölyítettél és viseltél melleden színes virágokat, micsoda tájról hullatott ide emberi terv, hogy óvjál tél hidegétől, nyár melegétől? Könyv, rongykorodban melyik csinos nő hibán libbentett fel rakoncátlan szél, hogy alád lessenek vágyás férfiszemekf Szőke volt, barna, sovány, kövér? Szült gyereket, sokat szeretkezett? A vén tükörbe hányán néztek s hol vannak most, merre tűntek, kiket a csókok csorduló jósága tapasztott össze az öreg ágyban? Hányán űzték friss vízzel reggeli álmukat a mosdó előtt és kiknek kabátjai csüngtek o fogason? Hajnalig virrasztók, töprengek: csukott szemem látja dühös szél alatt hajlani az asztalt, virágot szórni májusban a temérdek téglái és látja suhogni női test körül a könyvek özönét. Jönnek a lakók*, akik felmondtak, a tükör arcokat mutat s mellettem sikxmgva pajzán szerelmes párok hánykolódnak. Virrasztók hajnalig,.. Koős-Kovács István,
