Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-24 / 296. szám

Csütörtök, 1933, december 21. kisemmizni. de azok is. akik folytonosan hival­kodnak vele. De már csak kimondom: rendsze­res, kritikai keresztijén Etikán dolgozom. Nem lapos morális tételek kompilációján, nem is kis­polgári morális frázisok szövögetésén, hanem tiszta tudományos rendszeren. Különösen ked­vemre való ez a munka, amely alkalmat ad az egyéni és közösségi élet minden személyes és kollektiv megnyilatkozásainak, a világnézet és életnézet minden problémájának a kritikai filo­zófiai vizsgálatára és tiszta theologiai megoldá­sára. Szembe akarok nézni az erkölcsi öntudat, a lelkiismeret, a jellem problémáival, valamint a faji, népi, nemzeti életközösségek, a társadal­mi, gazdasági, a művészi és a tudományos élet etikai megítélésével. ,4 kultúra és civilizáció fi­lozófiája és egyben a thcologiája szeretne lenni ez a mü. 11a! —- ezt a „ha“-t különösen hang­súlyozom. Ha, a mi nyugtalan, izgatott, ezer ol­dalról megtámadott kisebbségi életünk elegendő ,,otium‘ -t ad ilyen munkának a véghezvite­léhez! Hogy milyen körülmények között született meg ennek a gondolata? Késztet a hivatásom, amennyiben minden második évben elő kell ad­nom egy ily disciplinat mintegy 60—70 főből álló főiskolai hallgatóságnak. De késztet a mi zilált kisebbségi életünk is, amelyben folytono­san tapasztalnunk kell, hogy az egyéni és köz­életi kérdések megítélésénél épen a koncepció hiányzik. Olvasmányaim természetesen tudományos természetűek. Azonban mind világosabban lá­tom, hogy épen ilyen miire nézve mekkora je­lentőségük van az életet és a világot valósan és niüvésziesen ábrázoló nagy költőt alkotások­nak. Különösen sok regényt olvasok. Már nem­csak olvasom, hanem egyenesen hmtdmányn- zojn Dosztojevszkijt, aki a mindennapi szell-eei táplálékomhoz tartozik. Bámulom, a művészi ábrázolásán kívül, az egyéni és iufsmlahr.i öl! szinte hiánytalan problematikájának öntudatos birtoklását. Akkora átfogó ereje van, akkora szintétikus képességgel rendelkezik, amelyhez nem fogható egyetlenegy erdélyi iró sem. Ki­meríthetetlen kincsesbányája különösen a szo­ciális élet és a pszichológiai jelenségvilág problé­máinak. A modernek közül előszeretettel olva­som Thomas Mann-t, a magyar Kosztolányit, de viszont állandóan táplálkozom az Arany János mély epikai bölcseségéből. Ezek a vallomások rásegítenek arra, hogy szóljak az erdélyi irodalomról is. őszintén meg kell mondanom, hogy- sok igen tehetséges Írónk van, de kevés közöttük, aki ősi erejét a tanulás­sal és az olvasással fejlesztené és mélyítené. Az irodalmi alkotások csak akkor igazán esztétikai becsilek, ha bennük a szépség mélységre épül. A művészi szépségnek épen ugv mint a művészi humornak, valamint minden lirai és epikai megnyilatkozásnak mélyről kell szólania, hogy reZónáhciába hozza egész lényükét. Művészi és tudományos irodalmunk nem sokáig néküiözhefi a helyes irodalom- és tudo­mány-politikát. Ennek pedig a célja, hogy a közös szellemi munkával az Írók és a tudo­mánnyal foglalkozó tudósok egymástól folyto­nosan indítást nyerjenek. Indítások elfogadá­sára azonban csak azok alkalmasak, kik ma­gáért az ,,ügyl,-ért: a nemzeti szellemiség ügyéért élnek és dolgoznak Ezek azok, akik elbírják a kritikát, ennélfogva növekedésre és elmélyülésre képesek- Ezeket össze kell fogni és nem szabad megengedni, hogy szétszakadjanak Fórumot kel! teremtenünk úgy a magyar tudo­mány, mint a szépirodalom részére. Ezt a -fóru­mot azok között a keretek között kell keres­nünk, amelyeket a történeti múltból örököl­tünk Rendbe kell hoznunk, meg kel! újítanunk ,z Erdélyi Irodalmi Társaságot és az Erdélyi Muzeum Egyesületet. Ezekbe össze kell fog­nunk az őszinte és komoly munkásokat, örege- két, de különösen a fiatalokat. Ezeknek az Egyesületeknek kell megalkot- niok azokat a nélülözhetetlen irodalmi, törté­neti közikönyveket, amelyek az erdélyi olvasót állandóan támogatják uey a műélvezetben, mint ai önművelésben, és amelyek állandóan figyel­meztetik ősi szellemi hirtokáUományára, igenét tanai ? Kérjen zenemüvekre íiuiníato! és ingyen kottajegyxéket Lepagetól Cluj—Kolozsvár. sn 'Biztosan ráismer / Vannak nők, akik különleges bájt sugároznak ki és ez megkülönböz­teti őket a tömegtől. Nagyon nehéz megállapítani, hogy ezt a tu ajdonsá- gukat finom, jól kiválasztott partom- jiiknek, —- amely egyéni vonást köl­csönöz, — vrgy pedig elragadó tem- peramentumjukaak köszöulietik-e; avagy a két körü'mény szerencsés összeegyeztetésének. MÉG SZ ÁIJRC ALATT IS FELISMERHETŐ! Ml ILiilRS oz ideális kölnivíz, melynek fi­nom illata körüllengi és megte­remti azt az előkelő egyéniségei, amelyet megálmodott. — Egyéni bájt biztosit, mert hódító illat­felhőié, az Ön szépségével karölt­ve, első látásra elbűvöl. LEG RAIN Valódi csak eredeti csomagolásban! í! Tompa László (Székelyudvarhely) 1—2. Érdemlegesebb irodalmi munkásságot régóta nem folytatok, s ma be kell ismernem: két-három év óta csakugyan káros, testi-lelki erőket rendkívül porlasztó, méltatlan, külső ha­tások érvényesülését engedtem meg önmagám­mal szemben, talán túlságosan is. — Minthogy (ba irok) legnagyobbrészt verseket szoktam irirí, most sem dolgozom egy bizonyos „művön“. Újabban azonban már határozottabb formában is kezd jelentkezni az a reményem és óhajtá­som, hogy kb. a tavasz felére egy uj versköte­tet állítsak össze, Kb, 8—10 vers hiányzik még e kötet teljességéhez, — nehány hét kérdése kedvezőbb körülmények közt, nehány évé, ha a következő idő is olyan áldástalan sivárságban fog elperegni, mint legutóbbi pár esztendőm. Ma én mindenesetre akarom, hogy ez ne igy legyen! 0 Kedvenc olvasmányom több és többféle annál, hogy azt itt mind fel lehetne sorolni (bár újabban olvasni is kevesebbet olvasok, uiiut­régebben), Ugyanígy a ..hozzám közel álló“ írók is. Közülük nehány : Dosztojevszkij, Tolsztoj. Dickens. Flaubert, Ibsen, Strindberg, Emerson. Taine, Goethe, Shakespeare, Renan, Ady, Jack Loudon, Marcus Aurelius, Karinthy, Romain Rolland. Valéry, stb. 4. Nem tudom, milyen müvek „hiányoznak“ az erdélyi irodalomból, nem tudom, hogy kinek a szempontjából, milyen szempontból kellene érteni a kérdést. A közönség szempontjából ta­lán a színpadi müvek hiányzanak, ha jártra a közönség színházba. De jár-e? „Helyes irodalom- politika“, — egyáltalában: irodalompolitika? Erről sem igen tudom: mi az’l Vagy: irodalom, vagy: politika, — szerintem, a kettő aligha fér­het össze, s éppúgy nem lehet a kettőt egybe­kovácsolni. Ha azonban irodalompolitika alatt ezt kell érteni: minden igazi iró számára lehet­ségessé tenni, hogy Írhasson, minél többet, s mi­nél inkább azt, amit saját lelkiismerete, belső ösztönei szerint irni akar — az ilyen „irodalom- politika" jogosultságát elismerem. Mindenféle más irodalompolitikát helytelenítek. Mi készül ? Az erdélyi irodalom uj esztendője szeren­csés körülmények között indul meg Minden jel arra mutat, hogy gazdag lesz a termés A Szépmives Céh első jövő évi kiadványa Kós Károlynak Országépitő című regénye lesz, amely Szent István korában játszik és a magyar ke­reszténység és a magyar pogányság tragikus szembeállását vázolja fel. — A rákövetkező ki­advány Kemény Jánosnak hosszabb regénye lesz, amely egy erdélyi magyar falu életét tük- töiteti vissza szociális és társadalmi összetűzé­seiben, — Tamási Áron még az uj év első felé­ben be akarja fejezni Ábel 'Amerikában című regényét, amely az Ábel-sorozat harmadik és egyben befejező része lesz. Énekes madár cimii mesedarabját Markos László kísérleti színpa­dán mutatják be. Tamási egyébként uj szellemű mcséskönyv megírásával foglalkozik. —- Igen érdekes könyvnek ígérkezik Bánffy Miklós re­génye, amely bárom két-két kötetes műben lát napvilágot és amelynek tárgya az erdélyi ma­gyar társadalom rajza a béke. éveiben. Ez a mii már méreteinél fogva is az erdélyi Forsyte Sa- ganak ígérkezik. — fítjallai Domokos az uj év-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents