Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-24 / 296. szám
Vasárnap, 1933. december H 8* ces verbali vetlek töl ellenem, tudod, a polifta sehogyan sem harmonizál velem s most folyton a tribunálon kell töltenem az időt.“ Erről egyébként és a falumonografiákról felhívást küldöttem a nagyobb erdélyi lapoknak s igy remélem, nem éppen vadidegen a K. U. előtt sem a dolog. Még csak azt kell megjegyeznem, hogy mindkét célkitűzésnek a brassói „Agisz“ nevű szövetkezet nyitott lehetőséget. Vannak természetesen irodalmi álmaim és terveim is. Ezek azonban egyelőre még annyira belső „műhelytitkok", annyira magánügyeimnek érzem őket, hogy a nyilvánosság elé nem kívánkoznak. Ha leirom őket, kötelezettséget vállalok, már pedig nem tudom, hogy ad-e az Istenke nekem legalább egy félesztendei olyan időszakot, amikor csak az irodalommal törődhetem s nem kell arra gondolnom, hogy hátha erre az írásra nem kapok majd kiadót s akkor miből adok kenyeret két kisgyermekem kezébe. Egyszóval; olyan „időre" volna szükségem, amely lehetővé tenné azt is. hogy esetleg csak az asztalfiók számára Írjak. Nem hallottam még arról, hogy az erdélyi magyar társadalom felkarolta volna valamelyik íróját, aki bejelentette neki, hogy ezt a nagy irodalmi tervet akarom megvalósítani. Ezért fölöslegesnek tartom a tervekkel való előhozakodást. „Mik a kedvenc olvasmányaim?“ Nagyobb külföldi kóborlások után visszatértem az erdélyi könyvekhez. Szeretem elolvasni őket mind. A külföldiek közül csak azt a néhányat, amelynek nagy hire vagyon. Először nagyon kitárul- > tam s érdeklődésemmel elöntöttem a földet.! Most már hazatértem s házunk tájékán szeretek megvizsgálni minden rögöt és virágot, sőt még a burjánokat is, amelyekből újabban megint elég sok terem. Ez az itthoni vizsgálódás természetesen kiterjed arra is, hogy vájjon milyen művek hiányoznak az erdélyi irodalomból és mi volna a helyes irodalompolitika? A „helyes irodalompolitika célja“ könnyen leszögezhető, le is szegezték már elegen, a kérdés inkább az lehet, hogy mi az a helyes irodalompolitika, amely a célhoz vcsett Erre a kérdésre viszont nem rövid nyilatkozattal, hanem tanulmányokkal, esetleg parázs vitával lehetne válaszolni. Annyit azonban vita nélkül megállapíthatunk, hogy teljességgel hiányzik az erdélyi irodalomból a tudományos irodalom. Ennyi talán elég is a következő körkérdésig! Károly Sándor (Arad) Megkaptam december 6-ikl szives felszólításukat, hogy válaszoljak négy kérdésre. Megvallom őszintén, félek az ilyen körkérdésektől, mert Erdélyben nagyobb az érzékenység, mint bárhol a világon és a megjelent irói vélemények, ha nyíltak és őszinték, rendszerint vitát, veszekedést, megbántást és félreértést szülnek. Mindazonáltal eleget teszek kívánságuknak és remélem, hogy Írásom nem sebez meg hiúságokat, nem ostromol mohos álláspont-bástyákat. 1. Legújabb művem, amelyen sokáig dolgoztam és amely karácsony előtt néhány nappal került ki a nyomdából, regény. Címe: Láng, Hnszíves nagy munka, úgy érzem, ez nőtt legjobban a szivemhez, ez öntötte ki legtisztábban a gondolataimat. Erdélyi regény, kisebbségi regény. Lángot keresek benne, magyar lángot és emberi lángot és azt hiszem, meg is találtam mindkettőt. 2. A Láng az Erdélyi Magyar írói Bend kiadásában jelent meg. Ezzel a munkával indul az EMIR. A Nagyvárad és Kolozsvár közötti keserű és szenvedélyes vitát a Láng zárja le, Hogy milyen körülmények között született a regény? Égett bennem a téma már esztendők óta, hiszen mindenkiben, aki kisebbségi sorsban él és nem fut el a történelem elől, száz téma ég. Nem Is tudom, hogyan történt, egyszer csak azt láttam, hogy háromszáz oldal tornyosodik az íróasztalomon, talán önmagától lobbant fel a Láng... Azután elküldöttem a kéziratot a Szép- paíves Céhnek, ahol hónapokig bevert valamilyen elfeledett íróasztal-fiókban, majd többszöri sürgetésemre visszaküldték Írásomat. Kezdetben fájt, nagyon fájt. Az Író évekig dolgozik valamilyen munkán, azután bizalommal elviszi oda, ahol az erdélyi irodalmat csinálják és jön a tanár bácsi, aki elolvassa és ráírja a dolgozatra: négyes. És bizony fájdalmas. Tabéry Géza barátóm megtudta, hogy van egy regényem és kért. adjam oda neki, mert érdekli. Elolvasta és utána mindjárt kijelentette, hogy ezzel a művel indítja útjára az EMIR-t. Ez nekem elégtétel. 3. Mik a kedvenc olvasmányaim? Erre a kérdésre nem felelek. Ha felsorolnék két tucat nevet, másik kettőt elhallgatnék. Minden könyv kedvenc olvasmányom, ami mondanivalójával, szépségével, erejével, stílusával, bátorságával vagy más nagyszerűségével megfog és megráz. 4. Az erdélyi irodalomból hiányzik, vagy ha jelentkezik, úgy igen félénken és szerényen a Ma. Értsük meg már egyszer: a történelem dörömböl az ajtónkon és nem bújhatunk el előle a Tegnap szobájába. Ki kell nyitnunk az ajtót, hogy szemébe nézzünk a kornak, amelyben élünk. Tudom, hogy az iró szuverén és olyan témát választ, amilyent akar, vagy ami egyéniségének a leghívebb kifejezője és mégis azt mondom, hogy ne temetkezzünk elsárgult pergamenek közzé, ne csináljunk történeti regényt. Nem is jönnek, hanem rohannak félénk a problémák, lehetetlen, hogy ne vegyük észre őket, hogy ne fogja fel agyunk és toliunk a csodálatos történéseket és lehetőségeket. Ha igaz az, hogy minden iró tulajdonképpen saját korának a krónikása, akkor az utánunk jövő generációk a háború utáni irói termelésből színtelen képet alkotnak a huszadik század második és harmadik tizedének életéről. Igen: a Ma hiányzik az erdélyi irodalomból. Ezt kell megkeresünk és megtalálnunk, mert csak igy maradhatunk kontaktusban az élettel. Arra is felelek, mi a célja a helyes irodalompolitikának? Lezárni a sorompót a dilettánsok, megnyitni az utat a tehetségek előtt. Ez vonatkozik Íróra, kiadóra, lektorra, dramaturgra. mindenkire, akitől a magyar betű sorsa függ. Azt hiszem, elég Programm egy évszázadra is. Bocsánatot kérek, ha kissé szenvedélyes voltam. de jobban szeretem az őszinteséget, mint a finom hazugságot. Szívélyes és meleg üdvözlet. MoUer K'sro1v: regényt ir a „svábból jött magyarról“ Regényt írok az el-olyan „svábból jött magyarról", aki nem akar se jobb, se ros-szabb magyar lenni, mint a született magyarok. Nincs jogom önéletrajzhoz, emlékezéshez, Dichtung und Wahrheit-hez. mint Herczegnek, Babitsnak. Goethének és nem irok célzatosan remekművet ,.a magyar föld áthasonlitó erejéről“, mert az uj földesurak máskép viselkednek ma, mint Jókai korában. Inkább a kultúra és vérség viaskodását szeretném megrajzolni és azt, hogy melyik miért marad felül: árjaméreg, turáni antitoxin, ó, dehogy ilyen nagy szavak! Egy magyarországi német gyarmatvérből hogy lesz romániai kisebbségi magyar. „Honszerző Márton" — címben nyugodtam volt meg, mert az volt a véleményem, hogy egyszer mindenkinek el kell foglalnia hazáját. De a címen is rágódom még. mert „Kecskemét foglya“ és még tudja Isten, hány efféle meghatározás csábított már. Ha népszerű nagy regényíró volnék, pályázatot Írnék ki egy jó címre, melv mindent elmond és akkor a könyv el is maradhatna. Mert nem kellemes turkálni a szegény embernek még szegényebb ifjúságában. És az írásra sem kellemes indítékok vezettek: a Bleycr- affér és egy rádiókellemetlenségem tavaly, mikor is ifjúságom árja, fajlisztátalansága fájt egy turáni jóakarómnak. Olvasmányaim — természetesen szántszán dékkal — nem függnek össze mostani Irómun- kámmal. Azazhogy annyiban mégis, mert a regényírást egy erdélyi szellemtörténet megírásával variálom és igy pihenem ki egyik munkaközben a másikat. Már pedig egy trianonutáni erdélyi hossz- és keresztmetszet megírására olvasni kell egyet-mást Hogy az ember tudja, mit nem kell megírni, és azt is milyen módszerrel. Végül egész magam-irását, mint európai jó olvasók teszik, én is csak úgy pihenem ki, hogy előveszem a legjobb magyar könyveket és a német minapot. Aztán a németek által erre irányzott nyugatiakat, akik már hozzánk is ér- kezgetnek: Huxleyt, Sillanpäät, a földszagu finnt, sőt az oroszokat is, hiába untatnak agi^4 pere alatt ASCO ASCO melegvíz mosdóhoz, I b ideihez, zuhanyhoz; 15 perc alatt fürdőhöz! Szabadalmazott syorsvizmelegftő fürdő -kályha Beszerezhető mind an jo*»b uisvazetáki szaralési vállalkozó által. Szabadalom-tulajdonos: Kontinentale VgskerssketleSmi Társaság« Kern és Társai« Cluj.
