Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-20 / 292. szám
Szerda, 1933. december 20. a 6 PnEnUjsim ——— «■Eagmm Hol készülnek a karácsonyfadíszek? •Óvakodjatok es VÉDEKEZZETEK BELÉLEGvEZVE A VĂIDA PĂ$TiqĂK FEHJÖTlENiTÓ EMANÁTlÖit MELYEK, BELÉlEWES AiUL KÓMUfN HAUSSAI WLNNAK A LEGZO JZER,VEKRj a tohokfA.idAlmAilAstma,MEGHÚiésEK ej näthak mindég hatíjojan elkerűlhetck EZEN KITŰNŐ ANTISEPTIKUi ÍZEI^AiTAl > m'noég legyen kéznél egy ooeoz •VÁLTJA PASTILLA * DOBOL fu -SIMILJE ' KAPHATÓ MíNDEH OYOGYSieBtAPBA» •f trASiisírnrwi paítíybC Egy méteres hó remete jég és ródlipúlya văr ja hírándulóínhat Tusnádon Ez a mi a dolog sportszerű részét illetiDe ezenkívül nagyszámban jelentkezett résztvevőink és akik a szombati jelentkezési^határ- ideig jelentkeznek, a szórakozásnak és üdülésnek dús alkalmát találják kirándulásunkban- A kezdő sizők tanfolyama Csegezi Antal vezetésével, ródlizás, sijöring, gyalogséták, si- kirándulások, szánkirándulások, az esti tánc és bridgeösszejövetelek mind legelsőrendü szórakozást Ígérik. A Szilveszter-esti műsor szenzációja Indig Ottó az egyik legnagyobb sikerű magyar színpadi szerzőnek konferálása lesz. Jöjjön velünk Tusnádfürdőre, december 25—január 2. között! Mindössze 1350 lejbe kerül a teljes ellátás, vasúti költség stb- Jobban és olcsóbban sehol sem töltheti az ünnepeket és Szilvesztert! Jelentkezzék még ma! Jelentkezés határideje: december 23. Kolozsváriak: a Keleti Újság kiadóhivatalában (Str. Baron L. Pop, v. Brassai ucca 5. szám) és a főtéri Arena Sportüzletben. Brassóiak: Europa és Lloyd menetjegyirodákban. (Sanghai, december 19.) Január elején pánázsiai kongresszus nyílik meg Dairenben, amelyen hir szerint Japán, Kina, Mandzsúria, Mongolia, Tibet és India képviselői vesznek részt. Ezzel kapcsolatosan a kinai kormány közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy a maga részéről nem küld képviselőket a kongresszusra és mindazokat, akik a kongresszuson Kínát képviselni akarják, elfogatja, mert senki sincs jogosítva arra, hogy a kinai nemzetet a kongresszuson képviselje. Oroszország képviselőit noha a Szovjet külső Mongoliát birtokolja, kizárták a kongresszusról. Mandzsu hivatalos helyen cáfolják a hirt, mintha a kongresszus egy ázsiai Népszövetség megalakításának lehetőségével foglalkoznék. A karácsony a legtöbb ember lelkében a gyermekkori emlékek legragyogóbb képeit idézi fel. Mikor a szülő gyermekei megörvendeztetésére szegényesen, vagy gazdagon diszitett karácsonyfát állít fel, maga is bizonyos megiiletódéssel áll meg a gyertyafényben ragyogó fa előtt, mert gyermekkori emlékei elevenednek meg, mikor életgondoktöl meg nem gyötört lelke még angyalokkal álmodott s nem kellett azon tépelödnle, hogy honnan, miből teremti elő azt a pénzt, amivel gyermekeinek karácsonyra cipőt, ruhát, a legszükségesebb dolgokat beszerezze, hanem boldog izgalommal várta a napok múlását, hogy lássa, mit hoz az angyal, vagy a Jézuska, Aranyozott di6, apró tészták, sütemények, piros almák a karácsonyfára az édesanya gondos kezéből kerülnek, de hogy azok a ragyogó, csillogó üvegdiszek, gömbök, csillagok, mikulások, állati ajlakok, fenyő- tobzok, virágok, melyek a kereskedések karácsonyi kirakatát színesítik be s onnan kerülnek a karácsonyfára, hód készülnek s kik készítik, azt kevesen tudják Talán maga az eladó kereskedő sem tud többet mondani, ha kérdezzük, csak annyit, hogy Németországból jöttek. Németországból a Thüringiai-erdö (Thüringer Wald) nevű hegység erdős völgyein kisebb-nagyobb falvak vannak szétszórva. Szorgalmas, munkás nép lakik ott, mely gondosan műveli a hegyek lankás oldalain, a völgyekben elterülő szántóföldeket. Ezek azonban a gondos munka ellenére sem adják meg a népes csaiádok fenntartására szükséges anyagi jövedelmet. Ez a tény már ré-en-régen házi iparűzésre kénysze- ritette a lakosságot. Már évszázadokkal ezelőtt, a középkorban is neves üvegkészitő iparosok voltak a Thüringer Wald lakói, és azóta száz esztendőkön át nemzedékről-nemzedékre háziiparszerüen űzik ezt a foglalkozást. Különösen Lauscha és Ilmenau nveü városok vidékén foglalkoznak sokan e mesterséggel Minden háznál kis üvegkohó van, amelyben októbertől márciusig, mikor a mezön szünetel a munka, szorgalmasan fújják az üveget. Legfőképpen vegytani, technikai üvegcikkaket, lombikokat, hőmérőket, légsulymé- röket készítenek, melyeknek előállításához rendkívül finom érzék, kéz- és fuvási ügyesség kell. ök ezt évszázadokon át nemzedékről, nemzedékre öröklődő gyakorlattal szerezték meg. Jellemző, arra a munkára, ami ezekben a thürlnger-wáldi német falvakban folyik, hogy a világháború előtt a világ technikai és vegytani üvegárucikk szükségletének 95%-át itt állították elő. Ezeknek az üvegfúvó falvaknak lakosai készítik a karácsonyfa üvegdiszeit is. A különböző alakú díszek formái szintén hosszú idő gyakorlatának és az ottani népies müizlésnek az eredményei. Ezek gyártásában reszt vesz a család minden munkaképes tagja. A férfiak a nagy üveggyárakból rendelt, hozatott üvegcsöveket egy megfelelő, erre a célra szolgáló izzító gáz- lampa lángja fölött hevitik, fújják, mig azok megkapják a szükséges formát, vagy a forma-modellbe helyezik, hogy mikulás, angyal, állat, fenyőtoboz, csengettyű, stb alakot kapjon. A még átlátszó, nyers üveg- díszeket a nők, leányok, gyermekek veszik át, bizonyos általuk készített lakkoldattal beöntik, hogy tükörfényt Kapjanak, színezik, végül a beöntési nyilást fémoldattal eltbmik és a kész árut kartondobozokba csomagolják, postára adják. Családonként 10—20 tucatra megy naponként az elkészített díszítmények darabszáma s ennek körülbelül 90%-át a nők és gyermekek csinálják. Németországot egészen, sőt a földkerekségét is csaknem teljesen ezek a falvak látják el karácsonyfadísszel. A készítmények kellő értékesithetése végett már régen szövetkezetekbe, társulatokba (Genossenschaft) állottak össze és a német alapossággal, meg- gcmdoltsággal végrehajtott szervezkedésnek és szervezettségnek lehet tulajdonítani, hogy ma, amikor a gyáripar mindenütt háttérbe szorítja, sok helyen meg is oü a kézmü- és háziipart, a Thüríngiai Erdő völgyeinek lakói háziipari készítményeiket jó áron világkereskedelmi cikként tudják értékesíteni és nélkülözhetetlenné tenni. E társulatok, szövetkezetek kellő képviselettel jelennek meg minden évben a világkereskedelmi szempontból annyira fontos lipcsei áruminta-vásáron, a híres őszi „Leipziger-Messe“-n. A rendeléseket a világ minden részéből itt veszik fél s aszerint, hogy mennyi a rendelés, fotyik télen át a munka lassúbb vagy gyorsabb ütemben, kisebb vagy nagyobb lendülettel a thü- ringer-wáldi falvakban. Amerika a legnagyobb meg. rendelők közé tartozik s nagyban befolyásolja ennek a munkának menetét és irányát már azzal Is, hogy rendeléseit március végéig kell elszállítani, még a többi országba szóló megrendelések rendesen korábbi időponthoz vannak kötve. A karácsonyié gyertyalángjainak fényében csillogó karacsonyía-diszeken, ha végigsiklik tekintetünk, kutassuk, hogy a lelkűnkben felmerülő gyermekkori emlékképek között nlncsen-e vagy egy, mely arra emlékeztetne, hogy nekünk is vannak falvaink, melyeknek népe bizonyos tárgyak készítésében rendelkezik oly kézügyességgel és müizlóssel, hogy kellő szervezés, gondos irányítás és kitartó türelem által készítményeit világkereskedelmi cikké lehetne tenni. S ba úgy találjuk, hogy csakugyan Így van, gondoljunk arra is, hogy falvaink jóléte, haladása faji és nemzeti jólétünk, haladásunk alaptényezője is és gondolkozzunk, hogyan lehetne egyes falvak háziiparát a világkereskedelembe kapcsolni. 5G. N (Kolozsvár, december 19.) Ma telefonon beszéltünk Tusnádfürdővel. A drót túlsó végéről azt jelentették: — Egy méter hómagasság' — A sizők „sportszive bizonyára megdobban ennek a hírnek hallattára. A pazarszép- ségii Tusnádfürdő teljes téli pompájában várja a Keleti Újság kirándulóit! Az idén különösen nagy hőmennyiség esett, úgyhogy a sizők — úgy a kezdők, mint a haladók — ritka jó siterepet találnak Tusnádon— A Csukás-tavon elkészült úgy a mü-, mint a gyorskorcsolyázó pálya! — kaptuk a további felvilágosítást. Ez a hir meg a korcsolyázóknak szerez örömet. A csukástói gyönyörű páján az ország legjobb mü- és g'yorskorcsolyázói találkoznak a Keleti Újság kirándulásán. Csak a meghívottak névsorára kell nézni, Brassóból Popné, Kenyeresné, a Habermann—Moser-pár, Maros- vásárhelyről Csorba Klára és Kiss Magda, Bukarestből a Timcsik—Eissenbeisser-pár és Stanciulescu, Kolozsvárról az M. Bojáky— Beke- pár, Horosz Béla, ezenkívül mindenünnen számos ifjúsági korcsolyázó. A gyors- korcsolyázók közül Gárdos Pál, Pap László, Wartenberg György, Kovács és mások. m m m.m a.».* a na** Pánázsiai kongresszus Dalrenben A kínaiak nem képviseli étik magukat a kongresszuson — Oroszország pedig nem vehet részt rajta
