Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-19 / 291. szám

N Kedd, Î933. december 19, KutnUjsim % ■ SS BurtóU Bélit beszél arról az időről, amikor még a Székely föl­dön nem járt a körvasút „Minden magyar csoport ugyan­arról a törzsről szakadt le és ugyanazokat a motívumokat ta­láljuk meg mindenütt“ — Bartók egy nappal meghosszabbította kolozsvári tartózkodását, hogy kiszaladjon egy-két közeli ma­gyar községbe (Kolozsvárt december 18.) Két napig volt Kolozsvár vendége Bartók Béla, a világhírű zene­szerző, aki Liszt Ferenc után először vitte be zenei világ nemzetközi sodrába a magyar népi zenét. Bartók Béla nemcsak nagy művész, nemcsak Ady Endréhez hasonló hérosza a magyar zeneirodalom­nak, hanem embernek is rendkívüli. A szerény sége és a közvetlensége az első pillanatban meg­teremti a kontaktust. Mint régi ismerőssel beszél, getünk el a művésszel, akit Londonban, talán még jobban ünnepelnek, mint otthon Budapesten. Még visszhangoznak a Magyar Színház vas­betonfalai a tapsfergetegektől, amikor kocsiba ülünk, hogy az Üjságiróklub rögtönzött bankett­jére siessünk. Bartók* aki panaszkodik, hogy meg­hűlt az utón, gyorsan beugrik a kocsiba s vala­hogy úgy adódik, hogy a baloldali ülésre kerül. Hiába erősködöm, hiába szeretném átültetni a másik ülésre, Bartók nem hagyja magát: — Ugyan kérem, hagyjuk az udvariasko­dást. Ahhoz, hogy helyet változtassak, ki kellene szállnom a kocsiból, meg kellene kerülnöm* ehhez pedig semmi kedvem, máris köhögök. Már a kocsiban megkezdem a kérdezősko- dést: _ Régóta szeretnék valamit megkérdezni a mestertől. Valaki azt mondta nekem, hogy ön eredetileg székely és innen származik a székely népzene iránti megkülönböztetett érdeklődés. _ Tévedés! Családom borsodmegyei magyar kisnemes család és a nagyapám költözött a bán­sági Nagyszentmiklósra. Innen is hamarosan el­kerültünk, én több helyen jártam iskolába, töb­bek között a besztercei német gimnáziumban. Pozsonyban már hosszabb időre állapodhattam meg és Pozsonyból jutottam el Budapestre. Azóta aztán ott élek. Közben megérkezünk a Newyork elé. A ruha­tárban Bartók nekivetkőzik, leveti a frakkját, le­dobja magáról a szvettert és újra felölti a frakkot. Itt látom csak, hogy a legutóbbi kolozsvári látogatása óta mennyire megőszült. Hófehér ha­jával élénk ellentétben azonban frissen borotvált arca szinte gyerekesen fiatalos. A klubban már együtt ülnek Bartók hódolói. Bartók kedvesen meghajol és a következő pilla­natban már sürgeti is a vacsoráját. Hála Isten­nek* jót étvágya van! Később aztán félrevonulunk egy sarokba és Bartók várja a kérdéseket. Azt kérdem meg tőle mindenekelőtt, hogyan jutott arra a gondolatra, hogy a magyar régi zene ősi kincsesházába be­hatoljon. — Arra gondoltam, hogy minden nemzet fel­kutatta már a maga zenei múltját, csak éppen a magyar nem. Kodály Zoltánnal együtt, láttunk munkához és bizony nagy fáradtsággal és szívós­sággal dolgoztunk. Bejártuk úgyszólván az egész régi _Magyarországot. Amikor például a Székely- földön barangoltunk, még nem volt meg a székely körvasút és hol gyalog, hol rázós szekérén közle­kedtünk. Nem volt könnyű dolog beférkőzni a falusi nép bizalmába. Elsősorban természetesen öreg emberekhez fordultunk, akiket csak erős rá­beszéléssel lehetett rábírni arra* hogy a régi nótá­kat elénekeljék. Azt hitték, hogy tréfálkozunk velük... Nagyon érdekes az, amit Bartók a különböző vidékeken járt.ában-keltében tapasztalt. Amíg például Marostordában a ma­gyar és román népi zene erősen össze­keveredik és az ottani románság látha­tóan erős magyar hatás alá került, addig Biharban és Hunyadban, ahol pedig szintén vegyes a lakosság, a ro­mán és magyar népzene között semmi­féle kölcsönös hatást nem tapasztal­hatott. — A leggazdagabb anyagot a székelyeknél találtam. De a székely népi zene is voltaképpen ugyanabból az ősforrásból táplákozik* mint a dunántúli cs félsőmagyarországi magvároké. Ami agy a száma azok­nak a nőknek, a- kiknek a2 arcbőre fol­tos, tele pattanások­kal. Befedik arcukat vastag krém és púder- réteggel, de nem tud­ják, vagy nem gondol­nak arra, hogy a szép arcbőr alapja a rendes széklet. iemcselc a miDüennapi, (tanéin a tökéletes Liürifés îs fonlos Még a legegészségesebb szervezet sem választ ki min­dig tökéletesen és akkor, a legelső tünetnél, minden késedelem nélkül segítsen a beleknek, hogy feladatukat teljesíthessék. Artin az ideális hashajtó, ezrek és ezrek részesítik előnyben, mert hatása biztos és fajdalom­mentes. Ez a hashajtó nemcsak Romániában népszerű, hanem az összes nyugati államokban és Amerikában is. Belső tisztaság — külső szépség ARA lei 20 - 33 - 88.­jellegzetes bizonysága annak, hogy az egész magyarság egy törzsből szakadt le és szóródott szét a régi Magyarország területén. Nagyon érdeklődött Bartók Béla a moldovai csángók iránt, akik iránt Domokos Péter Pál kutatásai hívták fel a figyelmét. _ Ha én el tudnék egyszer menni Moldo­vába! _ sóhajtott fel s aztán kissé rezignáltan tette hozzá: _Mennyi munka állana pedig még előttem! Sajnos, egy rövid emberélet kevés ahhoz, hogy mindazt elvégezhessem, amit valamikor célul tűz­tem ki. Hiszen 1918 óta alig jártam már falun. A vasárnapot még Kolozsváron töltötte Bar­tók és kedves háziasszonyának* K. Molnár Irmá- nek a társaságában kiautózott Kolozsvár környé­kére, megállott egy-egy falusi háznál, hogy meg­hallgassa a maga „öregjeit.“ A búcsúzáénál megkérdeztem tőle, mikor látjuk viszont Kolozsvárt? _Ha én azt meg tudnám mondani. Hogyha rendelkezhetnék az időmmel! Most rendeltein könyvet kará­csonyra Lepagená!, Cluj. Most választhat, cserélhet, visszaküldhet. — Kérjen ingyen jegyzéket! Kellemes karácsonya, boldog újéve lesz, ha 7—10 napot tolta Svábhegyi Szanatórium1’“ Budapest centrumától 12 percnyire. Kúra, — sport, — szói akozás. Mérsékelt árak. Felvilágosításokat nyújt Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztárnál Or. Stricker Endre igazgató ur LEGUJAB Zemplén Dénest 3 év és 3 hónapra! átélte a bíróság \ fiú megnyugodíofl az ítélet­ben, — az apa, a véííő, és az ügyész fellebbeztek (Budapest, december 18.) Az anyagyilkos Zemplén Dénes ügyében hétfőn délután né­hány jelentéktelen tanú kihallgatása után, a bíróság Ítélethozatalra vonult vissza. Közel egyórai tanácskozás után este 8 órakor jelen­nek meg ismét a birák és hirdetik ki az ítéle­tet, amely szerint Zemplén Dénest bűnösnek mondják ki a büntetőtörvénykönyv 279. pa­ragrafusa alapján felmenő ági rokon ellen elkövetett emberölés bűntettében és ezért 3 évi és három hónapi fogházra Ítélik. A lefoglalt bűnjeleket, a fejszét kivéve, kiszolgáltatják tu­lajdonosaiknak. A fejszét mellyel a kiskorú vádlott a gyilkosságot elkövette, a bíróság bűnügyi múzeumában rendeli elhelyezni. Zem­plén Dénes a biróság Ítéletében megnyugo­dott, az ügyész, a vádlott védője, valamint apja fellebbezéssel éltek. Az Ítélet rendelkezése szerint áz elítéltnek büntetéséből csak 29 hó­napot kell a pestvidéki törvényszék fogháza bau kitöltenie, a hátralévő időre felügyelet alá rendelik, később meghatározandó személyhez. A fellebbezést a kiskorúak bíróságának liár- mas tanácsa fogja tárgyalni zárt-tárgyaláson. 4

Next

/
Thumbnails
Contents