Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-19 / 291. szám
Sto» p«at«3& pIStllS te numerar No. 24.235—1027. Ké ? s e 1 őhá'z Budapest v iCesil december 19. MTO. «J fe) KrietiUjshg Előfizetés! árait külföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 00, félévre 2u, negyedévre 13.50, egy hónapra 6.50 pengd. — Egyee számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 291. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj—Kolozsvár, Strada Baron L. Pop (volt Brossal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Szerdán szavazónk: X Erdély magyarsága ritku egyértelműséggel sorakozott fel a Magyar Párt zászlója alá 7 j Bethlen György grófot tomboló lelkesedéssel Ünnepelte Marosvásárhely magyarsága Egység és fegyelmezettség az egyik oldalon, hatósági nyomás és csendőrterror másrészről (Kolozsvár, december 18.) Vasárnap a magyar választási mozgalom második nagy napja volt, minden erdélyi megyének minden magyarlakta járásában tartottak magyar gyűléseket s mindenütt buzdító beszédek hangzottak el a magyar kitartásról. A szerdai választási nap meg fogja mutatni a magyar nép kitartó önt'udatosságát s bár az árulók már nagy részben lemorzsolódtak a nép egészséges testéről, teljes megsemmisülésük be fog következni. A magyar választópolgárság nem tántorítható el a Magyar Párttól, szükséges azonban annak a közszcllemnek a megerősítése, amely fáradságot áldozva leszavaztat minden választójogosult magyart. Mert egyetlen egy szavazatnak sem volna szabad hiányozni, ha Ezután Bethlen György gróf állott fel viharos tapsok között szólásraA pártelnök sajnálattal szögezte le beszédében azt a szomorú tényt, hogy az egymást sűrűn felváltó kormányok között egy sem akadt, mely csak részben is megvalósította volna a gyulafehérvári határozatban és a békeszerződésekben lefektetett s a román kormány által ratifikált kulturális és közigazgatási kisebbségi jogokat. Sőt, azt kell megállapítanunk — folytatta beszédét az elnök —, hogy a kisebbségi helyzet javulása helyett napról-napra növekvő fojtogatásban részesülünk. Sérelmeink sokasága közt már meg sem tudjuk állapítani, hogy vájjon melyiknek az orvoslása volna sürgősebb? Gazdasági leszegényedésünkkel kívánják a kormányok megölni kultúránkat. Ezután áttér a Magyar Párt parlamenti- rek munkájának ismertetésére. Leszögezi, hogy a magyar parlamenti tagok a Hegoda- adóbban harcoltak a magyar igazságokért, mégsem érhették el azokat az eredményeket, melyeket elvárt volna tőlük talán a magyarság. Nem érhették.el pedig azért, mert gyakran volt részük támadásokban s a román parlament speciális módszerével szemben igen gyakran jelentéktelennek bizonyult a kevésszámú csoport ereje. A nagy ellenzéki párazt akarjuk, hogy a magyarság méltóképpen mutassa meg erejét. Nagygyűlés Marosvásárhelyen. A Magyar Párt elnöke, Bethlen György gróf a maga fáradhatatlanságával mutatott példát most is a tevékenységre. Előbb Kolozs- megyét, azután a megtámadott udvarhelymegyeiek centrumait járta be, most vasárnap pedig Marostordában jelent meg és részt vett a maros vásárhelyi megyei nagygyűlésen is. A vásárhelyi párthelyiség nagy befogadóképességű termeit zsúfolásig megtöltötték a résztvevők. Seb ess Jenő dr., városi pártelnök megnyitó beszéde után György József dr. megyei tagozati elnök, mint jelölt mondotta el nagyhatású programbeszédét a falu és a város magyarjainak az összemüködéséről. tok sem jelentettek komoly veszélyt a kormányokra nézve és mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a román kormányok bukásában mindig valami más erő játszódott közre és sohasem a parlamenti ellenzék támadásai. A kitörő tapsvihar által gyakran megszakított beszédében rátért Bethlen gróf az iparosság helyzetére. Kéri az iparosságot, ne bigyjenek azoknak a szólamoknak, melyek azt igyekeznek elhitetni a közvéleményei, hogy az Országos Magyar Párt nem védi eléggé az iparosságot. Minden magyar egyforma gyermeke a pártnak s minden iparos érdekért, mint a múltban, úgy a jövőben is sikra fog szállani a Magyar Párt. Nagyhatású beszédét igy fejezte be a gróf: — Nemcsak kérjük, hanem egyenesen követeljük jogainkat mind addig, mig el nem érjük! * ««»Ma; Bernády üdvözli Bethlent. A szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Bernády György emelkedett szólásra, köszönetét fejezte ki Bethlen Györgynek, hogy ellvállalta a marosmegyei listavezető helyét és hogy lejött Marosvásárhelyre. — Marostorda vármegyének különleges helyzete van Romániában — mondotta —- mert ez a terület ütköző pont a székegység és a vegyes lakosságú megyék között. Az állam- hatalom le akarta tömi a székelység testéről Marosmegyét, hogy rontsák a magyarság arányszámát, színtiszta székely községeket csatoltak el e vármegyétől és helyükbe román lakosságú községeket illesztettek. Hisszük azonban, hogyha becsületes népszámlálást tartanának, meggyőződhetnének arról, hogy Marostorda vármegye ma is magyar többségű. — A legkisebb, legjelentéktelenebbnek látszó kérdés is nekünk politika- Jogot nem szabad feladni, össze kell fogjon a falu a várossal, hogy kiküzdje magának az ember, sőt kulturális ember módján való élés jogát. Végül kéri Bethlen Györgyöt, hogy soha ne felejtse el a párt vezetősége azt, hogy a marosmegyei magyarság gát, mély megvédi a szé- kelységet. Laár és Ferenczy. A közönség meleg ünneplésben részesítette a szónokot, ki után Laár Ferenc emelkedik szólásra. — A református egyház parancsára hagytam ott a parochiát — kezdte Laár Ferenc —, hogy felvegyem a fárasztó harcot azzal az áradattal szemben, mely a mi egyházi intézményeinket kivánja elsodorni. Szinte emberfeletti harc ez, hiszen konokul igyekeztek megfojtani a magyar iskolákat. Mikor a Magyar Párt ez ellen panasszal fordult a Nép- szövetséghez, nagyon szomorú, de megtörtént, hogy akadtak magyar tanitók, kik nyilatkozatukban kijelentették, hogy meg vannak elégedve a román kormány iskolapolitikájával. A magyarság úgy látszik, még nem szenvedett eleget ahhoz, hogy öntudatosan, eggyé kováesolódva harcoljon jogaiért. Vannak sajnos, igen nagy számmal olyanok is, kik nemtörődömséggel viseltetnek a ma- gyerság egyetemleges kérdéseivel szemben. Az erdélyi magyarság közös érdeke áldozatokat is kiván. Mert ez az áldozat nem más, csali annyi, hogy minden magyar ember öntudatosan sorakozzék a Magyar Párt zászlója alá, nehogy megtörténjék, hogy a saját nemtörődömségünk ássa meg sírunkat, s fejfánkra azt írhassák majd, hogy meghalt, mert nem tudott élni. Élénk tetszéssel fogadta a közönség Laár Ferenc beszédét, ki után dr. Ferenczy Zsig- mond vette át a szót és hatalmas tetszéssel fogadott beszéde után Bustya Béla szólalt fel. ki az iparosság törhetetlen ragaszkodásáról biztosította a pártelnökséget. Dr. Sebes Jenő, tagozati elnök a gyűlés bezárása előtt megköszönte a résztvevők érlek- lődését, valamint Bethlen Györgynek, hogy nagy elfoglaltsága ellenére is megjelent Marosvásárhelyen. Hihetetlen nyomás alatt áll az egész Zsil völgye. December 15-én, amint már választások előtt szokásos, Petrozsénybe érkeztek Tătărescu és Franaşo- vici miniszterek, hogy Ígéreteikkel agyonboldogitsák a Zsilvölgyét. A kirendelt lovas bandériumok és bányahajcsárok vezetésével előállított munkáscsoportok vérszegény lelkesedése nem tudta a miniszter fogadáshoz megkívánt lelkes hangulatot elővarázsolni. A nagy hidegben órák hosszát álldogálni kirendelt hatósági előkelőségek fanyar és erőtlen „sä trăiască"-ja kirivó ellentétben állott a pazarul feldíszített diadalkapu fényes külsőségével. A miniszterek érkezésével kapcsolatosan szó volt i magyar igazságot hirdeti a pártelnök
