Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-15 / 288. szám

* «7 W «*- UUM! W

BUDAPEST V

portait pttttt*

Re amnerar No. 24.258—192T»III#':

Péníefc

Cîof-Rfo»<mwfr, ^ „ ,

»ra os ?©j

december IS.

KEtmiUíSSÚ

Előfizetést Arak külföldön: Egész évre 500, félévre 400, negyedévre 800, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes számok az Urasa elárusító Időszkjaiban

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP

XVI. ÉVFOLYAM - 288. SZÁM.

Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj—Kolozsvár, Strada Baron E. Pop (volt Brassai ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szánk Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség.

msmm

Ha Anglia

Németország mellé áll...

___^

Franciaország és szövetségesei még nagyobb Icndülcüe! kezdenek fegyverkezni, ba az angolok elfogadják a német leszerelési javaslatot

Benesf ünnepélyesen fogadták Párisban

Amit Anglia nem vállalhat

»WIWMiMlN

helyeslő a német katonai követelések kérdésében, bár arról bizonyosak, bogy Anglia semmiesetre sem egyezik bele a 300 ezres német hadsereg létszámának emelésébe.

Londonban a British United Press jelentése alapján az angol lapok Paul Boncourt és lord Tyrell küszöbönálló találkozásáról írnak, amely sorsdöntő lehet az európai helyzetre. A francia lapok ugyanehhez a hirhez hozzáfűzik,

hogyha Anglia Németország mellé állana a leszerelés, illetve fegyverkezési javaslat kérdésében, akkor Franciaország messzemenő védelmi intézkedéseket javasolna a kisantantnak és Lengyelországnak.

Valószínű, hogy tájékozódó és közvetítő jellege van lord Thcymen tervezett kőrútjának is. Lord Thcymen most a Riviérára utazik szabadságra, közben 10 napot Olaszországban tölt és valószínű, hogy

Mussolinival is találkozik.

Oda és visszautazása alkalmával Párisban tárgyal a francia miniszterekkel, de

Berlinbe és Genfbe is ellátogat, úgyhogy utazásának egész békeut jellege van.

a cseh külügyminiszter mint a kisantant diplomáciai szövetségének hivatalos szószólója jelent ott meg.

A párisi lap azt irja, hogy Benes ünnepélyesen kijelenti: a kisantant szó nélkül kilép a Népszövetségből, ha a Népszövetség letérne az összes tagállamok feltétlen egyenjogúsága elvének alapjáról. Benes kifejti azt is, hogy a kisantant nem fogadja el az október 14-i leszerelési terveket és nem köti le magát az ehhez hasonló tervekhez, mert nem lát lehetőséget ezekben a kisantant országainak katonailag hathatos megvédelmezésére.

Cot francia légügyi miniszter a külügyi bizottságban tegnap este szenzációs bejelentést tett oroszországi tapasztalairól. Á légügyi miniszter szerint az orosz katonai aviatika olyan „gigantikus“ mértékben fejlődik, hogy ma már az oroszoknak ötször annyi hadi- repülőgépjük van, mint a franciáknak és három év múlva repülőparkjuk nagyobb lesz, mint az összes európai államoké együttvéve.

Goga és a svábok

Semmi közünk a szászok választási paktumaihoz, azt is csak mint érdektelen szemlélő vettük tudomásul, hogy az egyezség meglehetősen drága ára a szász politikai és társadalmi szervezetek feloszlatása voilt. Ez a szászok belső ügye, ők tudják, hogy mi a helyesebb az ő szempontjukból. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a szász egység sem lehet olyan sziklaszillárd, hogyha politikai vezéreik egy hosszú lelki vívódás után létrejött koncepciót áldoztak fel a hagyományos szász politika utjának, a mindenkori kormányokkal való egyuton haladásnak kedvéért.

E pillanatban nem a szász politikai vezetők helyes, vagy helytelen választási taktikája érdekel bennünket. Egy a Bánságban megjelent német röpirat s az ezzel összefüggő hírek azonban a kisebbségi helyzet által adott különös "és ferde epizódot állítanak előtérbe. Temes- megyében Goga is felállította a maga listáját és minden jel szerint az országnak ezt a részét tekinti agitációja központjának. Nem mintha a bánsági románokkal különösebb és szorosabb kapcsolatai lennének. Goga ur mostanában sokat szavalt ugyan a nemzeti radikalizmus egyedül iidvözitő metódusairól, emlegette a numerus clausust az egyetemeken és a közéletben, kiszámította, hogyha a kisebbségek csak arányszámuknak megfelelően tarthatnák meg köztisztviselői állásaikat, a román elem számára milyen fényes perspektíva nyílna meg a „kisebbségi többlet“ kiakolbolitásával, csodálatoskópen azonban az újdonsült fasiszta vezér híveinek száma egyáltalában nem mutat emelkedő tendenciát. Gogáról azonban mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szellemtelen ember. Határozottan vannak ötletei. Hát nem jó ötlet az. hogy kihasználva a németek hitlerista nosztalgiáját s a paktumnak azt a feltételét, amely a német hitlerista szervezetek feloszlatását foglalta írásba, ő a kisebb- ségellenes apostol, a vasgárdisták konkurrense, éppen a németek, tehát a kisebbségek hátán akarja ismét feltornászni magát és személyes híveit a képviselőitázba. Hogy Goga nem számit rosszul, az valószínűnek látszik. A svábok és szászok most árulást emlegetnek és a harag ellensége a megfontolt okosságnak. Nem gondolnak arra, hogy a hitierizmus nagyon hasznos politikai metódus a németek számára otthon Németországban, ha azonban a román fasizmus kerülne uralomra, ők esnének elsősorban áldozatul. Nemcsak ők, hanem velük együtt a többi kisebbségek, magyarok, bolgárok, zsidók egyaránt. A németeket elvakitja a hitleri koncepció és kötelességüknek tartják a vezér iránti rajongásból itthon is antiszemitizmust prédikálni, francia-zsidó maffiáról beszélni, holott a szász városokban és falvakban a zsidók számara mar eddig is numerus nullus volt és az ő zsidóellenes hősködésük csak elvi jelentőségű, amihez a gyakorlatnak semmi köze.

íme ezért okos ember Goga. A bánsági németekkel diszkreditáltatja a német párt paktumát, a német szavazatokat pedig a saját urnáiba csempészi. Jól tudja, hogy a szentimen- talizmus igen gyakran többet ér a politikai észszerüségnél. Goga urnák ezen a téren már vannak tapasztalatai. Ha jól emlékszünk, Szászrégenben is úgy tudott képviselői mandátumot kapni, hogy akkor a magyarokat nyergeit« meg. A magyaroknak Ígért fűt-fát, megfejelt Gyulafehérvárt, becsületesen betartott kisebbségi jogokat. Mindenesetre csodálaté» jelenség ez a tömegnélküli fasisztavezér, aki

(Páris, december 14.) Francia lapjelentések különös hangsulyozottsággal foglalkoznak Hitler és Francois Poncet berlini francia nagykövet második megbeszélésével. Bizonyos megütközéssel tárgyalják, bogy Hitler ez alkalommal bizonyos kényes kérdéseket intézett a nagykövethez és részletes felvilágosítást kórt Franciaország magatartásáról.

A francia külügyi bizottság tegnap ülést tartott, melyen • «

megbízták Paul Boncourt, Sarraut-ot és Pierre Cot minisztereket, hogy alakuljanak bizottsággá és vizsgálják meg a német követelés jogosságát a fegyverkezési egyenjogúságra nézve. Ezt a megbízatást úgy magyarázzák, mint a német-francia tárgyalások egyik pozitiv eredményét.

Valószínűnek tartják, bogy közelebbről

sor kerül Chautemps, Macdonald és Theymen találkozójára

és tárgyalására a nemet fegyverkezés kérdésében. Ettől a találkozástól remélik, hogy tisztázódik Anglia állásfoglalása is. Párisban ugyanis bizonsms idegességgel figyelik Anglia magatartását, amely túlságosan előzékeny és

A Daily Telegraph a közel jövő várható eseményeiről és Anglia magatartásáról ir. Anglia természetesen teljes erejével támogatja a nagyhatalmak céljait, tekintetbe veszi a Chautemps-kormáuy nehéz helyzetét, de Anglia semmiseire sem vállalhat olyan kötelezettségeket, amelyek valamelyes erőszakos egyezményt fedeznének, — irja a lap, — amely ezután Benes párisi látogatására tér át. Benes párisi útja, — irja — abban a két fontos kérdésben kell döntést hozzon:

1. Folytassák-e vagy sem a közvetlen tárgyalásokat Németországgal?

2. Milyen legyen az álláspont a német fegyverkezési egyenjogúság kérdésében és ha esetleg sor kerül az egyenjogúsági követelés bizonyos mérvű teljesítésére, meddig mehet ez?

Benes külügyminiszter ma délben Parisba érkezett, ahol ünnepélyesen fogadták.

Az Echo de Paris Benes párisi utjával kapcsolatosan úgy tudja, hogy

kisebbségi szavazatokkal szeretné megcsinálni a maga hitlerista karrierjét Romániában. Csak az a szerencse, hogy sokkal inkább talaját vesztette már Goga ur, semhogy az ilyen trükkök komoly sikerekhez segíthessék. A magyarokat többé már nem fogja tudni beugratni és abban is bizonyosak vagyunk, hogy a szászok és svábok éppen úgy ki fognak ábrán- dúlni bélőle, mint a románok, akik a jelek szerint sehogy sem akarnak bízni Gogának sem a fasizmusában, sem politikája komolyságában.