Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-13 / 286. szám

Ssterda Ké ? V 1 3 e 1 öh á z BUDAPEST V. sr«3» póttá» pwtn* ^ fn BUTBerar IC©. 24.25«—tS27. december 13, 3 ?«1 Előfizetési árak külföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes számok az Ibnsz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI TAP S». XVI. ÉVFOLYAM - 286. SZÁM. .fv Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség Kassa és Badacsony Gsendőrterror Udvarhelymegyében .r^g ———— Minden magyar gyűlést szétoszlattak és elzár­ták a falvakat — Gyárfás Elemér egyhangúlag megválasztott szenátora Csikmegyének Bukaresti félhivatalos távirat a belügyminiszternek egy rendeletét közli, amelyet a pre­fektusokhoz intézett és amely szigorúan meghagyja, hogy választási propaganda szabad lefolyását biztosítsák. Ugyanekkor, az esti órákban télefontudósitást kaptunk, mely ezt közli: Udvarhely megyében teljes tervszerűséggel lépett fel a csendőrterror, az egész megye te­rületét megszállották a csendőrök, a Magyar Párt jelöltjeit mindenütt feltartóztatták, min­den magyar gyűlést szétoszlattak. A falvakat elzárták és nem engedik meg a Magyar Párt jelöltjeinek, megbizottaínak, hogy a lakossággal érintkezzenek■ Nem engednek rokoni és üz­leti látogatásokat sem. Jól ismert régi módon, tervszerűséggel rendezték meg a falvaknak ezt a csendőrmegszál­lását, hogy a Magyar Pártot elzárjákn néptől- Ez az udvarhelymegyei eset súlyos választási napnak vetiti elő az árnyékát. Ilyen körülmények között nem füzünk kommentárt a belügy­miniszternek a választási propaganda szabadságáról kiadott rendeletéhez­Szuronyok sorfalai állják el az utat Bizonyára olvasták a pozsonyi beszédet s a pozsonyi beszéd után a kassai nyilatkozatot Badacsonyban is. Azon a badacsonyi kúrián, ahova a nyugtalanul aktiv remeteségre szo­kott visszavonulni Mauiu Gyula, ki minden valószinüség szerint nagyszabású politikusnak tartja Benes csehszlovák külügyminisztert, mint a kisantant szövetség irányítóját. Nem . lehetne azonban csodálkozni azon, ha Benest a pozsonyi beszéd és kassai nyilatkozat elmon­dására többek között az a cél is késztette volna, hpgy helyrehozza a Maniu Gyula december el­sejei badacsonyi beszédét. Pedig tisztában va­gyunk azzal, hogy Maniu nemcsak a saját el­határozásából mondotta ezt a beszédet, hanem megelőzőleg érintkezése volt a bukaresti kül­ügyminisztériummal s - Titulescunak' előre tu­domása volt az alkalmi ünnepély alkalmi; nyi­latkozattételéről. Ezt lehet megállapítani ab­ból is, hogy Titulescu külügyminiszter kül­földi nyilatkozatában úgy hivatkozik a Má­nia beszédére, mint a Bethlen István gróf lon­doni előadásának romániai válaszára. Benest nemcsak Maniu tartja nagy politi­kusnak, de talán az egész román közvélemény ilyennek ismeri el. Azt sem mondhatja róla senki, hogy minden szavával ne a kisantant helyzetét igyekezne megerősíteni, tékát ezt akarta akkor js, amikor Pozsonyban és Kassán a világ nagy nyilvánossága számára a. ma­gyarokról az elismerésnek és megbecsülésnek, a tiszteletnek és tiszteletadásnak azokat a ko- iqojy mondatait elmondotta. \ metódus és v a cél, amit el akart ezzel érni, nyilvánvaló, de önérzetesen hivatkozik arra is, hogy amióta élén áll a csehszlovák külpolitikának — pedig már akkor állott az élére, amikor még nem is vplt Csehszlovákia — soha senki nem hallott tőle egyetlen olyan szót, melyben becsmérlőleg nyilatkozott volna a magyar uépi’öl, vagv Ma­gyarországról. Es amikor egy ilyen -felelősség- teljes vezető, irányitó pozícióban álló vérbeli Politikus igy beszél egy másik nép nemzeti ér­tékéről, akkor a saját nemzetét becsüli meg és a saját népe iránt igényelheti a tiszteletet. Lehet, hogy ez metódus és taktika csupán. De ha ezzel taktikázik, akkor nagyon megfon­toltan teszi és igen szükségesnek tartja. A ba­dacsonyi beszédből azonban egészen más tak­tikának a metódusa kiált ki, amit' ha a prá­gai külügyminiszterével bármilyen távoli ide­gen összehasonlít, a különbst get szembeötlő­nek, sőt élesen kirívónak fogja találni. Ez a különbség ^ kézzelfoghatóan kiütközött a két Külügyminiszter kassai találkozóján is, mert •a Titulescu egy kijelentését a prágai külügy­miniszter megkorrigálta a sajtóban. Amit Ma­riin mondott a magyar múltról, abban nagyon sok a gyűlölet s még több a támadás. A Titu­lescu letompitott és kikorrigált kijelentése is haragot árul el. Ha tényleg arról van szó, hogy valóban el akarják érni a középeurópai megoldáshoz a nyugodtabb, békés atmoszférát, akkor feltétlenül jobb és hasznosabb a Benes politikai metódusa. Egy nemzetnek a közre­működését ilyen életbevágó korszakalkotó, történelmi megoldáshoz, nem lehet meg­nyerni az éles támadás régi módi eszközeivel, háborúból, forradalmi lázadásokból hazaho­zott mordályokkal és karabélyokkal. A badacsonyi beszédnek a hangja is, a tai> talma is bántó volt, nemcsak Magyarországra. hanem minden magyarra. Ha valaki tudja, ak­kor Maniu Gyula egészen tisztában van azzal, mennyire alaptalanul illette a magyarokat 3 tudnia kell a hatást is, amit a magyaroknál érzésben kivált. Elfogultságokkal nehéz leülni valahol valamiyen tárgyaló asztalhoz. 1 Udvarhelymegyében az első pár napon szabad mozgása volt* a Magyar Pártnak s ép­pen azért meglepetést keltettek azok a hirek, amelyek Székelyudvarhelyre beérkeztek a fal­vakba kiindult jelöltektől és küldöttségektől. Az első hir azt közölte, hogy Abrudbányai Ede dr. képviselőjelöltet Siménfalván tartóz­tatták fel a csendőrök és nem engedték az ösz- szehivott gyűlésnek a megtartását. Balogh Ar­tur szenátorjelölt először Kápolnás faluba ment s ott csendőrök várták, akik a prefektus írásbeli engedélyét kérték a gyűlésnek a meg­tartásához, illetőleg a néppel való érintkezés­hez. A prefektus ilyen írásbeli engedélyeket nem adott ki és nyilvánvalóvá vált az a rég ismert módszer, hogy olyan Írásokat kérnek, amilyeneknek a kiadását megtagadják. Balogh Artúr professzor továbbhaladva, ugyanilyen fogadtatásra talált Szén tégy házas­faluban és Homoródalmáson. Jód ál Gábor dr. megyei pártelnök együtt tette meg ezt az utat Balogh Artur szenátor jelölttel s amikor látta, hogy tervszerű falat énitettek csendőrsznro* nyokkal a Magyar Párt elé, besietett Székelyudvarhelyre, hogy intézkedni próbáljon. Nyirő József előbb Hinléder Fels Ákos­sal együtt Fenyéden találkozott a csendőrtila­lommal, az összehívott gyűlést szétzavarták. Később uiból össze akartak gyűlni, a csend­őrök azonban a gyülekezést megakadályozták. Nyirő József más irányban próbálkozott ki­jutni vidékre, Gál József és Gr u ez a Lipót kíséretében és Jánosfalvára utaztak autón, ahol a csendőrség feloszlatta gyűlésüket, majd Városfalvára mentek át, ahova sietve érkezett meg egy csendőrjárőr, amely megtiltotta, hogy érintkezni próbáljanak a falu lakosságá­val. Közölte a járőr parancsnoka, hogy erre nekik határozott parancsuk van. Elvette a soffőrnek a hajtási igazaivá uyait is és azt mondta, hogy Ilorooródszentrnártonbnn tartózkodik egy kapitány, a csendőrcsapatok parancsnoka és menjenek együtt oda, esetlég tőle lehet engedélyt szerezni. Kiderült azon­ban, hogy az őrmestertől ez csak trükk volt, maga akart autón Szentmártonba utazni, ahol nem találtak semmiféle kapitányt, csak egy mogorva őrmestert, aki szigorú hangon köve­telte, hogy a faluból eltávozzanak s az utba- eső falvakban ne merjenek megállani. Ho- moródszentpálon a készenlétben állott csen- őrök a faluba sem engedték be a Magyar Párt embereit. Nem engedték meg, hogy elmenje­nek ahhoz a családhoz, amely őket ebédre vár­ta. Nem engedték meg, hogy a Keleti Új­ság kiadóhivatali főtisztviselője a lap bizo­mányosával üzleti ügyben érintkezzék. Jód ál Gábor dr.. Wilier Józseffel együft jelent meg a perefekturán, s a prefektustól nyílt felvilágosítást kértek arra, hogy mit akar jelenteni a csendőröknek ez a fel­lépése. A prefektus azt jelentette ki, hogy a csendőr­ség nem kapott semmiféle utasítást, hanem önhatalmúlag járt el. E kijelentés szerint ugy- látszik Udvarhelymegyében a csendőrség Önhatalmúlag akar vá- , lasztani. . Wilier József dr. keresi az érintkezést Duca miniszterelnökkel. Az első mandátum: a Magyar Párté. Csikmegyében — amint onnan táviratoz­zék — a rendes szenátorságra három párt je­lentett be jelöltet: a Magyar Párt, a kormány és a Lupu-párt. A két román párt — valószí­nűleg a teljes kilátástalanságra számítva — a jelölési határidő lejártáig nem egészítette ki a jelölési ivet s nem fizette le a köteles dijat- A törvényszéki elnök azzal zárta le a jelölést, hogy csak egy szabályszerű jelölés érkezett be, egyetlen jelölt van, a Magyar Párt jelöltje, Gyárfás Elemér dr. E ritka eset következtében az első parlamenti mandátumot a Magyar Párt szerezte meg s ez az első eset. hogy a párt egyhangú választással jutott mandátumhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents