Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-13 / 286. szám
Ssterda Ké ? V 1 3 e 1 öh á z BUDAPEST V. sr«3» póttá» pwtn* ^ fn BUTBerar IC©. 24.25«—tS27. december 13, 3 ?«1 Előfizetési árak külföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes számok az Ibnsz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI TAP S». XVI. ÉVFOLYAM - 286. SZÁM. .fv Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség Kassa és Badacsony Gsendőrterror Udvarhelymegyében .r^g ———— Minden magyar gyűlést szétoszlattak és elzárták a falvakat — Gyárfás Elemér egyhangúlag megválasztott szenátora Csikmegyének Bukaresti félhivatalos távirat a belügyminiszternek egy rendeletét közli, amelyet a prefektusokhoz intézett és amely szigorúan meghagyja, hogy választási propaganda szabad lefolyását biztosítsák. Ugyanekkor, az esti órákban télefontudósitást kaptunk, mely ezt közli: Udvarhely megyében teljes tervszerűséggel lépett fel a csendőrterror, az egész megye területét megszállották a csendőrök, a Magyar Párt jelöltjeit mindenütt feltartóztatták, minden magyar gyűlést szétoszlattak. A falvakat elzárták és nem engedik meg a Magyar Párt jelöltjeinek, megbizottaínak, hogy a lakossággal érintkezzenek■ Nem engednek rokoni és üzleti látogatásokat sem. Jól ismert régi módon, tervszerűséggel rendezték meg a falvaknak ezt a csendőrmegszállását, hogy a Magyar Pártot elzárjákn néptől- Ez az udvarhelymegyei eset súlyos választási napnak vetiti elő az árnyékát. Ilyen körülmények között nem füzünk kommentárt a belügyminiszternek a választási propaganda szabadságáról kiadott rendeletéhezSzuronyok sorfalai állják el az utat Bizonyára olvasták a pozsonyi beszédet s a pozsonyi beszéd után a kassai nyilatkozatot Badacsonyban is. Azon a badacsonyi kúrián, ahova a nyugtalanul aktiv remeteségre szokott visszavonulni Mauiu Gyula, ki minden valószinüség szerint nagyszabású politikusnak tartja Benes csehszlovák külügyminisztert, mint a kisantant szövetség irányítóját. Nem . lehetne azonban csodálkozni azon, ha Benest a pozsonyi beszéd és kassai nyilatkozat elmondására többek között az a cél is késztette volna, hpgy helyrehozza a Maniu Gyula december elsejei badacsonyi beszédét. Pedig tisztában vagyunk azzal, hogy Maniu nemcsak a saját elhatározásából mondotta ezt a beszédet, hanem megelőzőleg érintkezése volt a bukaresti külügyminisztériummal s - Titulescunak' előre tudomása volt az alkalmi ünnepély alkalmi; nyilatkozattételéről. Ezt lehet megállapítani abból is, hogy Titulescu külügyminiszter külföldi nyilatkozatában úgy hivatkozik a Mánia beszédére, mint a Bethlen István gróf londoni előadásának romániai válaszára. Benest nemcsak Maniu tartja nagy politikusnak, de talán az egész román közvélemény ilyennek ismeri el. Azt sem mondhatja róla senki, hogy minden szavával ne a kisantant helyzetét igyekezne megerősíteni, tékát ezt akarta akkor js, amikor Pozsonyban és Kassán a világ nagy nyilvánossága számára a. magyarokról az elismerésnek és megbecsülésnek, a tiszteletnek és tiszteletadásnak azokat a ko- iqojy mondatait elmondotta. \ metódus és v a cél, amit el akart ezzel érni, nyilvánvaló, de önérzetesen hivatkozik arra is, hogy amióta élén áll a csehszlovák külpolitikának — pedig már akkor állott az élére, amikor még nem is vplt Csehszlovákia — soha senki nem hallott tőle egyetlen olyan szót, melyben becsmérlőleg nyilatkozott volna a magyar uépi’öl, vagv Magyarországról. Es amikor egy ilyen -felelősség- teljes vezető, irányitó pozícióban álló vérbeli Politikus igy beszél egy másik nép nemzeti értékéről, akkor a saját nemzetét becsüli meg és a saját népe iránt igényelheti a tiszteletet. Lehet, hogy ez metódus és taktika csupán. De ha ezzel taktikázik, akkor nagyon megfontoltan teszi és igen szükségesnek tartja. A badacsonyi beszédből azonban egészen más taktikának a metódusa kiált ki, amit' ha a prágai külügyminiszterével bármilyen távoli idegen összehasonlít, a különbst get szembeötlőnek, sőt élesen kirívónak fogja találni. Ez a különbség ^ kézzelfoghatóan kiütközött a két Külügyminiszter kassai találkozóján is, mert •a Titulescu egy kijelentését a prágai külügyminiszter megkorrigálta a sajtóban. Amit Mariin mondott a magyar múltról, abban nagyon sok a gyűlölet s még több a támadás. A Titulescu letompitott és kikorrigált kijelentése is haragot árul el. Ha tényleg arról van szó, hogy valóban el akarják érni a középeurópai megoldáshoz a nyugodtabb, békés atmoszférát, akkor feltétlenül jobb és hasznosabb a Benes politikai metódusa. Egy nemzetnek a közreműködését ilyen életbevágó korszakalkotó, történelmi megoldáshoz, nem lehet megnyerni az éles támadás régi módi eszközeivel, háborúból, forradalmi lázadásokból hazahozott mordályokkal és karabélyokkal. A badacsonyi beszédnek a hangja is, a tai> talma is bántó volt, nemcsak Magyarországra. hanem minden magyarra. Ha valaki tudja, akkor Maniu Gyula egészen tisztában van azzal, mennyire alaptalanul illette a magyarokat 3 tudnia kell a hatást is, amit a magyaroknál érzésben kivált. Elfogultságokkal nehéz leülni valahol valamiyen tárgyaló asztalhoz. 1 Udvarhelymegyében az első pár napon szabad mozgása volt* a Magyar Pártnak s éppen azért meglepetést keltettek azok a hirek, amelyek Székelyudvarhelyre beérkeztek a falvakba kiindult jelöltektől és küldöttségektől. Az első hir azt közölte, hogy Abrudbányai Ede dr. képviselőjelöltet Siménfalván tartóztatták fel a csendőrök és nem engedték az ösz- szehivott gyűlésnek a megtartását. Balogh Artur szenátorjelölt először Kápolnás faluba ment s ott csendőrök várták, akik a prefektus írásbeli engedélyét kérték a gyűlésnek a megtartásához, illetőleg a néppel való érintkezéshez. A prefektus ilyen írásbeli engedélyeket nem adott ki és nyilvánvalóvá vált az a rég ismert módszer, hogy olyan Írásokat kérnek, amilyeneknek a kiadását megtagadják. Balogh Artúr professzor továbbhaladva, ugyanilyen fogadtatásra talált Szén tégy házasfaluban és Homoródalmáson. Jód ál Gábor dr. megyei pártelnök együtt tette meg ezt az utat Balogh Artur szenátor jelölttel s amikor látta, hogy tervszerű falat énitettek csendőrsznro* nyokkal a Magyar Párt elé, besietett Székelyudvarhelyre, hogy intézkedni próbáljon. Nyirő József előbb Hinléder Fels Ákossal együtt Fenyéden találkozott a csendőrtilalommal, az összehívott gyűlést szétzavarták. Később uiból össze akartak gyűlni, a csendőrök azonban a gyülekezést megakadályozták. Nyirő József más irányban próbálkozott kijutni vidékre, Gál József és Gr u ez a Lipót kíséretében és Jánosfalvára utaztak autón, ahol a csendőrség feloszlatta gyűlésüket, majd Városfalvára mentek át, ahova sietve érkezett meg egy csendőrjárőr, amely megtiltotta, hogy érintkezni próbáljanak a falu lakosságával. Közölte a járőr parancsnoka, hogy erre nekik határozott parancsuk van. Elvette a soffőrnek a hajtási igazaivá uyait is és azt mondta, hogy Ilorooródszentrnártonbnn tartózkodik egy kapitány, a csendőrcsapatok parancsnoka és menjenek együtt oda, esetlég tőle lehet engedélyt szerezni. Kiderült azonban, hogy az őrmestertől ez csak trükk volt, maga akart autón Szentmártonba utazni, ahol nem találtak semmiféle kapitányt, csak egy mogorva őrmestert, aki szigorú hangon követelte, hogy a faluból eltávozzanak s az utba- eső falvakban ne merjenek megállani. Ho- moródszentpálon a készenlétben állott csen- őrök a faluba sem engedték be a Magyar Párt embereit. Nem engedték meg, hogy elmenjenek ahhoz a családhoz, amely őket ebédre várta. Nem engedték meg, hogy a Keleti Újság kiadóhivatali főtisztviselője a lap bizományosával üzleti ügyben érintkezzék. Jód ál Gábor dr.. Wilier Józseffel együft jelent meg a perefekturán, s a prefektustól nyílt felvilágosítást kértek arra, hogy mit akar jelenteni a csendőröknek ez a fellépése. A prefektus azt jelentette ki, hogy a csendőrség nem kapott semmiféle utasítást, hanem önhatalmúlag járt el. E kijelentés szerint ugy- látszik Udvarhelymegyében a csendőrség Önhatalmúlag akar vá- , lasztani. . Wilier József dr. keresi az érintkezést Duca miniszterelnökkel. Az első mandátum: a Magyar Párté. Csikmegyében — amint onnan táviratozzék — a rendes szenátorságra három párt jelentett be jelöltet: a Magyar Párt, a kormány és a Lupu-párt. A két román párt — valószínűleg a teljes kilátástalanságra számítva — a jelölési határidő lejártáig nem egészítette ki a jelölési ivet s nem fizette le a köteles dijat- A törvényszéki elnök azzal zárta le a jelölést, hogy csak egy szabályszerű jelölés érkezett be, egyetlen jelölt van, a Magyar Párt jelöltje, Gyárfás Elemér dr. E ritka eset következtében az első parlamenti mandátumot a Magyar Párt szerezte meg s ez az első eset. hogy a párt egyhangú választással jutott mandátumhoz.
