Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-10 / 258. szám
e KeletiUjmg Péntek, 19593. november 10. na Miért rendezkedik be villanyvilágításra Dicsőszentmárton, a földgáz városa? Milliós pert nyert meg Dicsőszentmárton Kis és nagy bajok a haldokló erdélyi városban (Dicsőszentmárton, november 7.) Ismeretes, hogy a földgáz társaság visza élései miatt Dicsőszentmántonban, a íőldgázforrások közvetOen szomszédságában arról tárgyalnak, hogy bevezetik a villany világítást. A városi tanács, mint ismeretes, névszerinti szavazattat egyhangúlag elfogadta ezt a javaslatot, de néhányan fellebbezést adtak be ellene a kolozsvári revíziós bizottsághoz, ahol a tárgyalást november 24-re tűzték ki. Pekry Géza h. polgármestertől nyert információnk szerint a város lakóinak 99 százaléka a villany melllett foglalt állást, mert a közönség mindenáron szabadulni akar a méregdrágn földgáztól, amelynek árát a gáztársaság kénye- kedve szerint — amint állítja, miniszteri jóváhagyással — megfizethetetlenül magasan szabta meg. Ezen a héten próbaösszeirást tartottak és kiderült, hogy villany bevezetésekor legalább ötszáz fogyasztóra lehet számítani. A kis városnak egyéb nagy bajai is vannak. Az iskolaügy is hihetetlenül rosszul áll. A legutóbb megtartott városi nagytanácsi ülésen az álfámi elemi iskola igazgatója bejelentette, hogy több mint kétszáz gyermek maradi ki az elemi első osztályából, mert mm áll elég tanterem az iskola rendelkezésére. Az igazgató kérte a prefektust, hogy adjon néhány termet az iskola rendelkezésére az üresen maradt prefekturában, de kérése rideg elutasításra talált. Ugylátszik, inkább hagyják a gyönyörű palotát patkányok tanyájául, minthogy, egy-két termet a gyermeknevelés szolgálatába állítanának. Amig az állami iskolából termek hiányában kétszáz tanuló marad ki, addig a három felekezeti iskola összes tanulóinak száma 176. Térjenek észre a magyar szülök, mert az ő hibájuk bál beállhat az a helyzet, hogy a nagy bajjal fenntartott felekezeti iskolákat be kell csukni. A romlás és pusztulás képe napról-napra ijesztőbb a hajdan virágzó kis iparvárosban. Egyedüli örömhír, hogy a város megnyerte az U. E. G. elleni perét, amelynek tárgya 1,200.000 (ejt tett ki. Az előrelátó tanács felvett törlesztés végett az ezévi költségvetésbe 210.000 lejt, amelyet most már nem kell megfizetni és igy más célra fordítják, egyrészét kövezésre, másik részét pedig kutak javítására. A válófélben lévő hézastérsak drámája A fiatal ügyvéd lakására hívta az asszonyt, agyonlőtte s azután magával végzett — A házaspár két és féléves kisfia a szomszéd szobából hallgatta végig a tragédiát H (Bukarest, november 9.) Megrendítő családi dráma játszódott le a moldvai Piatra Neamţ városban. Emil Calapod 29 éves ügyvéd, a város volt polgármesterének fia vadász- fegyverével’ Mőtte feleségét, a leánygimnázium tanárnőjét, majd önmagával végzett. A gyilkosság oka eddig meg nincs felderítve, de minden jel arra mutat, hogy családi viszálykodás adta a fiatal férj kezébe a fegyvert. Calapod Emil még egyetemi hallgató korában ismerkedett meg a szép fiOozoptrinával, aki iránt szerelemre gyulladt ós mihelyt tanulmányait elvégezte, feleségül is vette. A fiatalok a legnagyobb boldogságban éltek egyideig, házasságukból egy gyermek is született. Ez most két- és féléves. Egyidő óta azonban eddig ismeretlen okokból, az egyetértés megbomlott közöttük és a veszekedések mindennaposak voltak, ami végre arra vezetett, hogy a tanárnő elköltözött férjétől. Férjének egy levelet irt, amelyben a legsufiyosabb kifejezésekkel illette. Calapodnak nem volt mit tennie, beadta felesége ellen a válópert. A fiatál ügyvéd, akit rendkívül (lesújtott feleségének lépése, barátainak gyakran pam «XV. * \®V Kapható a KELETI ÚJSÁG kiadóhivatalában Cluj-Kvár, str. Baron L. Pop5. Vidékieknek is a pénz és 10 lej porló előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk naszkodott, hogy milyen szerencsétlen, mert most is szereti őt és nem is tud nála nélkül élni. Arra azonban senki nem mert volna gondolni, hogy gyii.kossági terveket forgat a fejében. Azon a napon, mikor a gyilkosságot elkövette, tárgyaláson volt, ahol már feltűnő szórakozottságot és érdektelenséget árult el. Mikor hazament, elküldte cselédjét feleségéhez, hogy hívja el valami pénzbeli elszámolásra. Az asszony mit sem sejtve jelent meg volt férje lakásán, de mihelyt belépett az ajtón, Col lapod ráfordította a kulcsot a zárra. Néhány perc múlva a cseléd kiabálást haliiott, felismerte egykori úrnője hangját, majd a következő pillanatban elsült a fegyver, amit még két lövés követett. Mikor a helyszínére sietett rendőrök feltörtek az ajtót, megrendítő látvány tárult eléjük. Calapod ügyvéd és felesége vértócsá ban fetrengett a padlón. A férj koponyája szétzuzódott és agyveleje szétfreccsent a szobában, feleségének pedig bal fülte mellett volt koponyalövése. Ekkor már mind a ketten hatottak voltak. A vizsgálat megállapította, hogy az ügyvéd kétszer lőtt rá feleségére kétcsövű 12-es kaliberű vadászfegyverével. Az első golyó célt tévesztett, mert a kétségbeesett asszony megragadta a fegyver csövét és más irányba téritette, úgyhogy a golyó az ajtó deszkájába fúródott. Heves tülekedés _ kezdődött az asszony és támadója között, míg végül is a halálos lövés leteritette a fiatal tanárnőt. A férj ezután orra alá támasztotta fegyverének csövét és lábával sütötte el. A golyo agyába fúródott és pillanatok alatt végzett vele. A gyilkos ügyvéd három levelet hagyott hátra, egyet a városi főügyésznek, másik kettőt pedig szüleinek és apósának, ami azt bizonyítja, hogy előre megfontolt szándékkal követte el borzalmas tettét. A gyilkosság okáról azonban semmit sem ir. Két- és féléves kisfiúk a szomszéd szobában hallgatta végig az egész szörnyű jelenetet. A vizsgálatot tovább folytatják, hogy megállapítsák a kettős gyilkosság igazi okát. A falu egészségügyi nevelése Megjelent a „Magyar Népegészség* ügyi Szemle“ (Kolozsvár, november 9.) Minden előzetes beharangozás, értesítés, reklám nélkül, szerényen és úgyszólván észrevétlenül jelent meg ezelőtt néhány héttel egy uj folyóirat Erdélyben, amelynek programja és célkitűzése olyan elsőrendű _ fontosságú problémáit öleli feT.1 a magyar kisebbségi életnek, hogy fel kell figyelni reá. „Magyar Népegészségügyi Szemle“ a folyóirat cime s szerkesztői a cim alatt megadják a direktívákat is, melyekért küzd az uj lap. Ezek: egészségügy, embervédelem, népnevelés, „Lapunk a sötét tudatlanság ellen az ismeretszerzés lehetőségét nyújtja“ — Írják a lap szerkesztői, dr. Schmidt Béla és dr. Szigeti Imre orvosok. „Csak nyitott szem, csak népét szerető szív kell1 s tisztán állít az a feladat, amelyet lapunk szolgálni akar. Elgondolásunk fajunk szeretetén nyugszik s elsősorban ennek életérdekel és szempontjai az irányadók.“ Az efeő számhoz Bernády György dr. irt ajánlást. Bernády György dr. megállapítja, hogy vannak felekezeti, társadalmi, mezőgazdasági, ipari lapjaink és folyóirataink, de nincs olyan egyesületünk és. folyóiratunk, amely a romániai magyarság legégetőbb kérdéseivé!, a magyar emberegészségü-ggyel, a magyar faj munkaerejének védelmével, a magyar munkabírás fokozásának módozataival, a magyar munkás ellenállóképességének növelésével, a magyarság számbeli szaporodásának és a magyar halandóság csökkentésének igen nagy jelentőségű problémájával foglalkoznék. „Egy ids malacnak a megbetegedése — Írja Bernády — egy jelentéktelen kis szerszámnak az éikallódása, a legtöbb háznál komoly gondokat, nagy lótás-futást okoz, de a család fejének, vagy a legközelebbi hozzátartozóknak megbetegedése esetén nem ritkán keleti megnyugvással várják a sors akaratának beteljesedését.“ Hogy milyen munkára vállalkozott az uj folyóirat, milyen űrt akar betölteni, azt hisz- szülc ezzel a néhány szóval is sikerül!! éreztetnünk. Hogy milyen haszna lesz ennek az akciónak a remélt siker esetén, azon nem kell sokat gondolkozni. Kultúrát ad a népnek, a magyar népnek, mert az egészségügyi téren felvilágosulás nem csak egy irányban miivefJi ki az embert, hanem az ezzel összefüggésben levő számtalan ismeretágban is, tehát általános tudást nyújt. Szigeti Imre dr., a lap egyik szerkesztője lelkes odaadással dolgozik a lap érdekében. Nagyon sokat vár tőle. — Különösen egyik rovatunkat, a Vasárnapi Iskolát készítem elő sok szeretettel — mondja. — A Vasárnap Iskola előre megállapított terv szerint kész előadásokat ad a falusi vezetőembereknek, mint pap, tanító, amelyeket szóról-szóra felolvashatnak a falusi lakosság előtt s fokozatosan megismertethetik az emberi szervezet felépítésével, az egyes betegségekkel s a védekezési módokkal1. A Magyar Népegészségügyi Szemle ügyét felkarolták az összes erdélyi nevesebb magyar orvosok s igy az első számba dr. Koleszár László, dr. Kopár Gerő, dr. Gyergyay Árpád Írtak ismeretterjesztő cikkeket. Kiviilök dr. Okolicsányi Kuthy Dezső és dr. Zemplényi Imre magyarországi orvosok munkálkodtak közre a jól sikerült első szám összeállításánál. Ady Endre ’eleiéről, verseiről, jelleméről Irta: Révész Béla. Ara 60 lej. Vidékieknek Is a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítja a Keleti Újság kiadóhivatala Cluj—Kvár, strada B. L. Pop (volt Brassai u.) 5 sz. a.
