Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-05 / 254. szám

IZ

KElETf'ttjSXG

mammmmaxmammm

Vasárnap, 1933. november 5.

/ciifc estélyi kabátja háromnegyedes, a másiké egészen hosszú. :*‘*wt*-,****í(

Eddig szól az információ. Kimondottan báli toalettekről még nem esett szó. Divat őexcellenciája még vajúdik. De mire itt lesz a szezon a báli divat is megszületik. S ezt hölgyeim, majd akkor „beszéljük meg",

■äfr

Afasiszta uralom szülét énének: a Marcia su Rómának tizenkettedik évfordulóján, októBudapcst legszebb palotája, az exkluzív Karácsonyi-palota gazdát cserélt, A kapun — melyen egykoron fejedelmek vonultak be — gyászlobogót lenget az őszi szél: meghalt a 73 éves gróf Karácsonyi Jenő. Az uj tulajdonos Keglevich gróf, kit tavaly adoptált az ősz gróf feleségével folyó viszálya miatt. Ez utóbbiban egy polgári származású titkár is szerepet játszott.

A Karácsonyihitbizománynak s ezzel együtt a palota tulajdonképpeni urának nem Karácsonyi Jenőnek, hanem bátyjának, Aladárnak kellett volna lennie. De Aladár gróf „megbocsáthatatlan“ bűnt követett él', egyszerű ötágú koronát kapcsolt a maga kilencágu koronás életéhez: elveţie pazonyi Elek Máriát. Jött természetesen a már unalomig ismert ki- tagadás, stb. stb.

Karácsonyi Aladár legénykorában a brüsz- szeh követségén volt attasé. Abban az időben, mikor Chotelt gróf képviselte a belga udvar- véd a. ferencz-józsefi monarchiát. Egy bájos, finomarcu fiatal lány volt a Chotek-ház dísze: Zsófika gróf kisasszony. Karácsonyi Aladár igen sokszor megfordult náluk és az a sürü látogatás majdnem házassággal végződött.

És most működtessük kissé fantáziánkat. Találgassunk. Mi lett volna, illetve mi nem lett volna, ha ez a házasság létre jön? Talán Fcrencz József előbb lemond a trónról, ha Fe- rencz Ferdinánd trónörökös főhercegnőt vess feleségül. Talán akkor el sem ment volna a szarajevói végzetes útra. Talán az egész háborút, világégést, forradalmakat kikerülhette volna egy boldogító „igen“.

Az azonban bizonyos, hogy más lett volna a palota sorsa, ha a házias, praktikus érzékű Zsófia grófné az úrnője és más lett volna a Zsófia trónörökösné sorsa, ha meghallgatja akkor Karácsonyi Aladár grófot. íme: még sem frázis, hogy a sors utjai kiszámíthatatlanok.

*

Nők ruzsos ajkáról gyakran „gyöngyözik" le ez a kijelentés: „Hja, nekem igényeim van nak.“ Ezt bizonyos büszkeséggel mondják, sőt lekicsinylik vele azt, akik föltevésük szerint igény-szegények.

Föltevésük csal. Mert bizony igénye min denkinek van. Ez velünk született gyarlóság, amivel kár hencegni. Ismernek-e valakit, ki nem szívesen lakna villában, szép, stílusos bútorok között, van-e valaki, aki ne szeretne gyönyörű utakat tenni, vagy aki ne kedvelné a szép ruhákat? Az angol, francia nevelőt sem kergetné el senki gyermekei mellől, sőt egy aula is jól fogna, Igen, az igény, az improduktív embereknél ez a kártékony gyarlóság, velünk születik és bizonyára velünk is fog meghalni.

Lemondani — ha kell — viszont már nagyon kevés nő tud — szépen. Hogy ne panaszkodjunk ismerősöknek, barátoknak, szomszédoknak, kit, ahol megkapunk — hogy ne éreztessük a szegény férjekkel — ez ritka erény.

Próbáljuk meg. Elégedjünk meg villa helyett — a kis kétszobással, a nagy személyzet helyeit — mindenes lánnyal, tengeri fürdő helyett a városi stranddal, ha ugyan erre is futja.

Az „igényesek“ — úgy hiszem — legtöbbször azt akarják mutatni, hogy ők lehetnek ilyenek, nekik dukál a jólét, mert ők „lenágy neműben" jöttek a világra. (A legtöbb ember előkelőbbnek akar látszani a másiknál.) Jaj Istenem! Mennyien vagyunk, akik bizony jobb napokat láttunk, akik — mint mondani szokták — szintén selyempaplan alatt születtek. Szerintem éppen az bizonyítja, hogy tényleg jó nevelést kaptunk, ha alkalmazkodni tudunk a körülményekhez. Ez az igazi uriasság. Úgy lemondani, hogy az ne is lássék lemondásnak, büszkén viselni a hatéves divatjamúlt télikabátot, zokszó és keserű arc nélkül.

Ne nézzünk sűrűn felfelé. Lehetőleg mindig csak lefelé. Menjünk ki a konyhába és simogassuk meg annak a derék Julisnak a fejét,

kinek egyetlen öröme a rövid vasárnap dél után. Arra gondoljunk, hogy többen vannak alattunk, mint felettünk.

Mondjunk le hölgyeim a nagy igényekről. Úgy sem segít rajtunk, sőt megnehezíti az életünket,^ elégedetlenséget szül. Legyünk mosolygós, vidám arcuak, örüljünk ha másnak jól megy a sora, bocsássuk meg neki, ne irigyel jak, még akkor sem, ha az illető — a legjobb barátnőnk.

Ne vádölfcmctk következetlenséggel, hogy csak az imént prédikáltam igénytelenségről, most pedig a divatról regélek. Hiszen én is szie- retem a szép ruhát. Meg aztán úgy gondolkozom, hogy egy-egy ruha még nem jelent nagy igényességet és azt szeretném, hogy a nagy ritkán csináltatott ruha a legdivatosabb legyen. A csudába is, látszék rajta, hogy idei. Meg aztán arra is jó az ilyen divattudósitás, hogy ötleteket ad: a régi ruháinkat hogyan frissíthetjük fel, hogyan varázsolhatunk belőlük újat.

Nem volt könnyű dolog informátort találni. Körülnéztem elébb Kolozsvár jólöltözködő hölgyei körében. Végül eljutottam a Szánthó Margit szalonjába és őt kértem föl nyilatkozattételre.

— Rég nem volt olyan szép és praktikus divatunk, mint az idén — mondotta. Az idei ruhák a vállon egészen férfiasán szélesek és a rossz alakból is jót csinálnak. A széles csípőt ügyesen eldekorálják. De kezdjük az elején. Vegyük például egy divatdámának egész napját: felkeléstől lefekvésig.

— Tehát őnagysága kiugrik ágyából, köny- nyen mosható pizsamájában. Fürdés után fölveszi krepdesin, vagy zsorzsett vattirozott pongyoláját, amely csak abban különbözik a tavalyitól, hogy a nyakon nagy masnival csii- kódik össze. Pongyolában csak addig van, míg megreggelizik, újságjait elolvassa. Ekkor felölt’, házi ruháját, mely könnyű szövet, mosható, tehát mindig friss. 12 óra felé őnagysága bevásárlásokat akar eszközölni a városban. Fölveszi magasnyaku topszinii vagy méregzöld trottör ruháját. Szabása kosztümszerü, nagy gombokkal díszítve. A ruha vonala váll felé szalad. Teljesen sima, csak ujjban van diszitve. Hossza fél lábszárig ér.

— Délután őnagyságának vendégei vannak teáira. Hosszú fekete, rücskölt selyem— Este premier a színház ban: mondjuk az Indig- bemutató. Dámánk onnan el nem maradhat. Estélyi ruhája fekete, teljesen liosz- szu, egészen az alakhoz simuló, még a lábak vonalát is engedi láttatni. Csak térden alul kapja a bőséget, mely uszályban végződik. Anyaga: selyembársony, v. fényes selyem. Barátnője fehér, fényes selyemblúzban van, fekete selyembársony szoknyában, ami blúz jellege mellett mégis estélyi ruha benyomását kelti. Egy másik jelenlévő hölgyön fehér estélyi ruha, mi szintén nagyon divatos a fekete mellett. Dísze: mintás tiitt, i mely mindinkább kiszorítja a csipkét. Egyi- I

bér 28-án több mint kétezer pár esküdött Rómában örök hűséget. A Duce — kt

a gyermekeknek amugyis

nagy rajongója — minél több olasz gyermeleat akar.

Mikor Hitlert kinevezték kancellárnak a birodalmi gyűlés megnyitása utáni nagy győzelmei ünnepen több száz fa jtiszta „Deutsche Heirat"-ot kötöttek. Árja-árjával, német-némettel, szőke-szőkével. Hogy biztosítva legyenek az egyedül üdvözítő szőke, kékszemü gyermekek.

A politika úgy látszik divatba hozza a házasságot. Erősen várunk errefelé is egy olyan politikai áramlatot, melynek mi is lássuk valami hasznát. Reméljük, eljön. Kérünk tehát fokozott-mirtusz importot.

■— Sz. Szappanyos Gabriella. <~G!~

■{. Heti étlap

HÉTFŐ: Korhelyleves, Eszterházy rostélyos, tejben rizs csokoládé öntettel. Vacsora: Velős palacsinta. KEDD: Tojásleves, paradicsomos burgonya fö'zelék ser* téscombbal, tejfölös aszalt szilva. Vacsora: Sojţ kás kocka.

SZERDA: Pirított reszelttésztaleves, borjuvesés dlnsz- telt sárgarépával, zsemlyepudding. Vacsora: Hideg töltött tojás tartár mártással. CSÜTÖRTÖK: Tüdöstáskaleves (csontból, zöldségből), csirkepörkölt tarhonyával, kiflikoch. Vacsora: Sertésfatányéros retekkel.

PÉNTEK: Karalábéleves, sült harcsa francia salátával, gyümölcs. Vacsora: Hering saláta.

SZOMBAT: Paradicsomleves, bélszín vadasan makarónival, csöröge. Vacsora: Kelbimbó vajban, alma kompót.

VASARNAP: Malacaprőlékleves, sült malac piroskáposztával, ecetes tormával, gesztenyepüré tejszínhabbal. Vacsora: Szardínia, vaj, kékesi sajt, tea.

Étel-receptek

Korhelyleves. A jóizü káposztalevet annyi vízzel hígítjuk, mig kellemesen savanyu. Egy tányérnyi vágott savanyu káposztát téve bele, megfőzzük. Egészen kevés, világos, híg rántást adunk hozzá, melyben kevés apró hagymát pirítunk. Ha a káposzta megfőtt, egy sertésvelöt és egy negyedkiló füstölt kolbászt főzünk bele.

Gesztenyepüré tejszínhabbal. Egy kiló gesztenyének nyersen lehántjuk a külső kemény héját, :a belső barna héját rajta hagyjuk és megfőzzük, vigyázva, hogy szét ne menjen. Akkor már igen könnyen letisztíthatjuk a belső héjától. Atpasszirozzuk. Fél pohár vízből, Ízlés szerinti cukorból, fél rúd vaníliából sürü szirupot főzünk és gyúródeszkán az átpasszirozott, gesztenyével összegyúrjuk. Nem szabad nagyon nedvesnek lennie. Krumplitörőn átnyomva tesszük az üvegtálra. Egy liter tejszínhabból habot verünk és vaníliás porcukorral ízesítjük.

Zsemlyepudding. Félkiló veknit tejbe áztatunk, mig egészen puha. Kicsavarjuk, átpasszirozzuk. Hat tojás sárgáját elkavarjuk, nyolc kanál kristálycukorral és tiz deka vajjal, öt deka héjtalanitott, szálkásra vágott mandula, öt deka mazsola, az átpasszirozott vekni és a hat tojás habja könnyedén belekeverve jön hozzá. Ki- zsirozott, lisztezett puddingformában egy óra hosszáig gőzben főzzük. Borsodőval tálaljuk.

ír nov. 9—10.-én !

gsxíLísosi««?" Kereskedelmi Hitelintézet R.-T.-náí

Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii 20,

mert ez a főelárusitó nagyszerű nyerőszériában van,

5.000,000 L nagy! tilalmat

E

A sorsié* Egész fél negyed nyolcad 1

if)

gyek árai: Lei >800 - Lei S991- Lel3S9a- Lei 125*— |

N

=3

Minden músotliU sorsjegy nyer 22|