Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-05 / 254. szám

KÜLÖNVÉLEMÉNY

<*

Á trudovakok népe

Az európai diplomácia felfedezte most ismét Bulgáriát, ennek az alsódunai államnak a fontosságát, magatartásának a jelentőségét. Magát a bolgár népet is mindegyre fel kell fedezni, mert az európai közvélemény meg-megfeledkezik róla. Távolbei éti népeknek, vagy egzotikus vidékek öslakóinak az életmódjáról többet tud talán a nyugateurópai közönség, mint erről a csendben élő, de rendkívül erős európai nemzetről, amely pedig sokszor vonta magára a figyelmet egy em- beröltőnyi idő alatt is. A szerb-bolgár háborúval felfedezték, mert nagyhatalmaknak kellett megállitaniok, hogy meg ne semmisítse Szerbiát. Az első Balkán-háborúban ő képviselte a meglepő nagv erőt. A második Balkán háborúban négyoldalról kapta a támadást és úgy összeesett, hogy azt hitték elvérzett. Végképpen letörtnek és elintézettnek gondolták, elfeledték. Jött a világháború s akkor a diplomácia ismét felfedezte azt a népet, amely két esztendő alatt ki tudta heverni a legnagyobb háborús összeroppanást. Ennyi háborúba egy gyönge ország gyönge népe bele is pusztulhatott volna. A bolgár polgári életmód azonban elbirta mindezt úgy, hogy a világháború lezajlása után — egyebet ne említsünk — az övék volt Európa egyik legerősebb valutája. Ma már nem kell magyarázni, hogy ez mi mindent jelent.

Most, hogy az európai diplomácia- ismét felfedezte Bulgária fontosságát, némi önérzettel gondolok arra. a kékszalagos kis kereszt re, amit régi emlékeim, fiókjában őrzök s amire ciril betűkkel az van ráirva: za rahozda. Bolgár nyelven szói ez a pár szó, a bolgár hadseregtől kaptam. Semmi egyéb ez ma, mint egyszerű kis emléktárgy, jó mélyen elsülyeszt ve a ládafiában, de ezen keresztül, ennek az árán ismertem__ meg a bolgár népet annyira, líogy a diplomácia mai bulgáriai aktualitásai között valami tájékozottságot érzek magamban. Tudom, hogy vannak dolgok, amikre azt a népet semmilyen körülmények között és semmilyen eszközökkel rávenni nem lehet s viszont ismerem a bolgár népnek olyan készségeit, erőit, amelyek számottevő tényezővé teszik a történelem alakulásaiban.

A világ hamar megismerte ezt a német szót: Arbeitspflicht, de igen keveset, mondhatni semmit nem tud erről a bolgár szóról: trudovűk. Pedig az előbbi, mint a tömegeket táborba állító, felsorakoztató fogalom, egészen uj, inkább csak tervben és kezdetleges gyakorlati kísérletezésben van meg, mint a szélesen felépített koncepció keresztülvitt valóságában. A bolgár trudovak azonban már mintegy tizenhárom éve vágja és fúrja a sziklafalakat, épit, alkot s katonás egyenruhában, katonai fegyelem szervezett rendjében az állami közösség céljára ad egy kerek esztendőt életéből, munkaerejéből. A katonailag lefegyverzett Bulgária nemsokára a békeszerződés aláírása után felállította a kötelező munkaszolgálatot, a hadsereg helyett a munkasereget. Az, amit a németek uj birodalmi rendszere igyekszik megvalósítani s aminek a megvalósítása körül olyan viharos viták zajlanak le éppen most az erdélyi szászok körében, a bolgár népnél már öreg és nagyon iái bevált intézmény. Nem katonának, hanem trudovaknak soroznak be mindenkit, alá katonaköteles volna, ha ez a kötelezettség fennállana. A régi katonáskodás a besorozott iijut kivonta a termelő munkából, ez az át- ,szerveződés a közmunka soraiba állítja be. Igen sok nemzettel nem lehetne ezt megcsinálni. A németek meg tudják csinálni. A bolgárok már régen megcsinálták s az első példát ők mutattak meg. Ha a német nép öntudatos szervezkedésre alkalmas tud lenni, akkor a bolgár nagyon alkalmas. A józan életmódnak, a fáradhatatlan munkaszeretetnek, a gondolkozó realitásoknak a népe, amelyben a társadalmi közösség rendjéhez szükséges fegyelemtisztelet rendkívül erősen kifejlődött. Az ellenforradalmi napok után láttam és megcsodáltam, hogy mit jelent Szófiában az esti záróra. Este 8 órára zárórát rendeltek. Tizenöt^ perccel 8 előtt, világos nyári estén, megszólaltak mindenfelé a főváros területén a figyelmeztető szirénák. Pillanatok alatt zárult minden üzlet, a korzón, az

KELETrUfSm

Vasárnap* 1933. november 5.

nummumm aiaiiPiiimiE me niaiHBE ?=ni2in

in m.s ni = n: ^iüriuhihí-íiisiiih huş k = in - nn m nn^i rn=m

ü

Fjll!

ük Hl

II III 11 ni

1

E

1

1

1

1

1

1

1

m- m a=a - SmPIIÉmími] lm - ni=m Hí=aMlSi=m=.

Asszonyom, fia szüksége van:

egy modern sefyemruQára, oícsó selyemöéfésre, vagy a (egmoberneOÖ selyembfszekre,

GALLIA

0. rendelkezésére á(f.

ne felejtkezzen meg arról, Qogy a

Valódi francia selymek olcsóbb áronf mini bárból*

Fióküzlet: CLUJ\ strada Gen■ Ucenicea 2. — (Renner palota).

uccákon hemzsegő tömegből mindenki nekivá gott a hazatérés legrövidebb utjának. Autókon, kocsikon, kerékpáron, gyalog, mindenki sietett, ahogyan tudott és sokszor a futólépésben szaladó emberek egymást verték le. Már csak a harmadik emeletig ablakból nézhettük, bogy 8 órakor végigszáguldott az uccán a lovasjárőr, de emberi halandót nem talán. Ott lélek a kapukon reggelig ki nem lépett s eszükbe nem jutott, mint ahogyan másutt ez szokás, azon törni a fejüket, hogyan lehetne a zárórarendeletet kijátszani; Nem is lett volna tanácsos. Ott nincs komázás a hatósági közegekkel, nincsen protekciózás. A törvény, a rendelet, a fegyelem olyan ur, aminek alávetik önként magukat és nem is gondolnak arra, hogy másképpen is lehetne. Az ember elnézte a nagyváros hihetetlen esti csendjét, a teljesen kiürült uccákat és meg kellett jegyeznie:

— Ez igen, ez már rend.

De ez a pontosság és rendtisztelet jellemzi az egész polgári életet. Ez a rendtttzte- ?et és fegyelemérzés teszi nyugodttá és mindenek fölött bámulatraméltóan tisztává a családi életet. Sáros lábbal nem lehet belépni a szegény kis falusi ház gyékényszőnyeges

Egyedül vagy

Most nézz körül, a® éj homályos

hallhatod a világ: neszét.

Te áUsz egyedül, magad

nincs rokonhang e nagyvilágon

nincs egy ember, kit testvéredül fogadj.

Egyedül vagy, ez fáj most nagyon.

Tudod: millió ember él a földön millió csók terem egy éjszakán s talán milliók boldogok bár egyszer.

Millió embernek van millió társa

neked csali keserű Íz gyűl össze a szádba.

Az égre nézsz, csillagok várnak cSiUagok számát vajon ki tudja?

Sóhajtások ezrei szállnak sóhajtások ezrét ki hallja meg?

Embereknek csordái élnek embercsordákat számon ki tart vajon.

Alls» Egyedül vagy.

Tudod: feljön a nap

egyedül megy keresztül a világon

s egyedül tér este is nyugovóra.

Tudod: egy volt Szókratész Dante, Jézus, Kant és Mohamed s az egy mögött elvesznek a milliók.

BÖZÖDI JAKAB GYÖRGY.

parasztlakásába se, hanem ott áll a papucs a küszöbnél, amit fel kell huzni s az uccai, országúti porral-szennyel megrakodott lábbeli kint marad. Éppen úyen rend védi nemcsak a háznak, hanem a családi életnek a tisztaságát is.

A házastársak egymás iránti bizalmát

az áttörhetetlen ősi szolgások vódóvára veszi körül s ez adja meg a tüznelynek azt a nyugalmát, ami lehetővé teszi a munkaerő minél nagyobb zavartalan teljesítményét. Azt, hogy állandóan munkában állhatnak. És szinte páratlan, amit ezek az emberek dolgozni tudnak. A falu uccáján végigsietö asszony munkát visz a kezében, varr, vagy gyapjút fon, a mezőről hazatérő szekér előtt pergetik az orsót. A mi városaink bolgár kertészeit aki megfigyelhette, bizonyára észrevette, menynyire nem ismerik a pihenő semmittevést. Az éjfélkor hazatérő kávéházi emberek már ott láthatták a bolgár kertészt a piacon, amint terményei között szundikálva várja a hajnalt. Éjt-napot egybevesznek. Általában olyan ez a Bulgária az európai kontinens sarkában, mint a bolgár kertészet a városaink külső területén. Zajtalanul, egyensúlyozott életrend-, ben élő nép, arnciy állandóan fesziti a munkát. Kisigényüek, alkohol nern zavarja munkateljesítményüket, analfabétájuk nincs, városaikba nem engedték be a feslett nődivat- ját. S_ ilyen népnél magátólértetődö a közéleti tisztaság.

Ezért jó a bulgárok valutája még akkor

s, amikor másoké rossz, vagy megbízhatatlan. Ezért dolgozik olyan zajtalanul Bulgáriában a trudo van s a munka hadser eg éppen olyan természetes íett ott. mint másutt a katonaság. Ennek a munkahadseregnek a, megszervezése annak idején sok pénzébe ke- riilt. az államnak. A háborút vesztett, hadi- sarcokkal megterhelt, területében megcsonkult államnak. De a íegyelemtisztelő nép hamar leküzdötte a moaszeivezés nehézségeit. Ez a hadsereg már nemhogy nem kerül pénzbe, hanem pénzbeli hasznot hoz az államnak, már háromszáznyolcvanmillió lewa pénzbeli tiszta jövedelmei mutat ki a legutóbbi számadás. A hadsereg irtózatos összegű pénzt emészt fel sok helyen, itt a munkasereg pénzt hoz az államnak. Azonkívül épit, alkot, teremt. S nemcsak legnagyobb fegyelemre tanít, de, a dolgozásra, a ^ munkaerő minél gazdaságosabb kihasználására is. Amilyen katonanép volt a bolgár, éppolyan trudovak- hép iáfe Bíznak a valutájában, mert ez a munka-valuta.

Nem lehet csodálkozni azon, ha a kibontakozáshoz a ^gazdasági bázisokat kereső európai diplomácia felfedezte Bulgáriának a jelentőségét.

— áiio —