Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-05 / 254. szám
Kér>visel öház BUDAPEST V. *rHŢW, ■#*&* Tasn postai* ptäöt» In numerar Íío. 21.256—192Î, Vasárnap dttf-KoTn-xívdr. 1933 november 3. Ara 4 tef Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre begyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy írre £0, félévre 26, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS M AG Y ARP AKTI LAP XYI. ÉVFOLYAM - 254. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: ClaJ-Kolo vár, Strada Baron E. Pop (volt Brassói uoca) 5. Telefon: 508. — leveleim: Cluj, postafiók 101. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. leafonai siovef s®ţjte a sxovjef* fel fenyeget A japán miniszterelnök kardcsörtclő nyilalltorala mellett Sarraat is háborús veszélyről l»es*éí — Amerika megkezdte az arany-vásárlásokat PoEcwáipfftf&ljoi'u jellegét öltötte magára a farmer-forradalom Királyi ünnep Kolozsvár falai közé ma bevonul a király, öz erdélyi föld felett uralkodó állami hatalom legfőbb, koronás képviselője. Feléje száll minden üdvözlet, minden köszöntés, a miénk is, önnek a városnak magyar lakosaié. A miénk, akik felépítettük, kifejlesztettük ezt a várost és lelkünkre vett nagy gondját viseltük annak, hogy az általános emberi kultúra elhaladásában betöltse a helyét. Sok századon miénk volt a gond és a felelősség azért, hogy a kolozsvári élet kulturszelleme ne kapjon foltot, ne adjon okot egy pillanatnyi szégyenkezésre sem. Tiszta lélekkel hisszük, hogy ezt a hivatást betöltöttük. Eljön majd az ideje annak, hogy az objektivitáshoz szükséges távlatból tud megfelelő Ítéletet mondani a történelem a magyarság e hivatásának viseléséről. Mindaz, amit mi adtunk át, amit tőlünk vett át a most kormányzó nép, olyan alkotó munkának az eredményei, amikről bárhol, bármikor szívesen beszélünk. Minden magyar alkotás, ami ittmaradt a kolozsvári kövek között, okot ad a mi szerény büszkeségünkre és nem látunk semmit ezek között, amiért szégyenkeznünk kellene, vagy amit hajlandók volnánk megtagadni- Európának ebben a sarkában, folytonos népi küzdelmek és különleges életnehéz- ségek ránkszakadt körülményei között, kultur- várost építtettünk ki s a város falai között, a szó világfogalmának igazi értelmében, kultur- szellemet honosítottunk meg. A gondot és a felelősséget egy viharos időpontban kivette kezünkből a história ék másoknak adta át. Mi az a generáció vagyunk, amely tanúja és szenvedő vesztese az ősi örökség átadásának. Nem volnánk emberek, ha féltő aggodalom nélkül néztük volna ezt a változást és nem volnának méltóak az emberségre, ha letagadnék, hogy fájdalmakat viseltünk el. Vigasztalásul szolgálna a mi számunkra, ha azt látnék minden jelenségben, minden mozzanatban, hogy minden a legjobb kezekben van. Valamit azonban az üdvözlés őszinte hangulatai között is meg kell mondanunk: az igazi kulturszellem a kisebbségek életviszonyain, a kisebbségekkel való bánásmódon látszik meg a maga valójában. A kultúra célja az, bogy a humánumot emelje fel ezen a földön és világítson, irányt sugározzon vele. Ha mi jogos panaszainkkal állunk ott, ahol őszintének keT lenni és a magunk számára humánus bánásmódot kívánunk, ezzel hozzájárulunk annak a kulturszellemnek a továbbépítéséhez, amelynek a főgondja és felelőssége már nem a miénk de amelyben készséggel vállaljuk a munkatársi feladatokat. Az a város, amely széles területen a kulturközpont hivatására van rendelve, irányitó hatással kell hogy legyen az életnek minden vonatkozásában, a rendnek, jognak, igazgatásnak s az erkölcs köznapi felfogásának minden megnyilatkozásában. Fáklya kell hogy legyen, melynek fénysugarai rávilágítanak sok mindenre, ami történik és aminek történnie kell, de arra is, aminek nem volna szabad megtörténnie- A kisebbségi sors sokat beszél arról, hogy a kulturközpont hogyan tölti be hivatását. A koronás királyt a keresztyénység kultuszának uj temploma hozza a város falai közé. A krisztusi hit azt azemberiséget hirdeti a földi halandók számára, amely nem ismeri népeknek az elnyomását s amely nem tartja megengedhetőnek, az embertársnak és embertársaknak boldogtalanná tételére ébredő igyekezetét. A krisztusi szeretetparanes rendjében és törvényében nem nehéz megtalálni azt a békességet, amely felszántja a sebet és kiengeszteli a panaszt. A krisztusi szeretet keresztje alatt az országra, világra, földi uralkodó hatalmára jót Washingtoni, párisi és tokiói forrásból egyaránt aggodalmat ébresztő hírek érkeznek: készülő háborús szövetségekről, fegyverkezésről, háborús veszélyről. Amerika pedig nem (S két, hanem három fronton harcol. Készíti az orosz szövetséget -r- Japán ellen, az arany- vásárlás harcát Európa ellen s végül saját polgárai, a farmerek ellen is harcolnia kell. Ugyanakkor Japán bejelenti a további fegyverkezést, Sarrant francia miniszterelnök nyíltan megmondja, hogy a világot háború veszedelme fenyegeti. Egy nap hírei: megany- ,yi katasztrófa-fenyegetés. Katonai egyezmény Amerika és a szovjet között. (Páris, november 4.) Francia lapok érdekes tudósítást közölnek a szovjetorosz-ameri- kaikaí tárgyalásokról. Úgy tudják, hogy az Egyesült Államok és Szovjeten -szország között nem is annyira gazdasági, mint inkább katonai egyezményt készítenek elő. Moszkva és Washington kölcsönös floítalatogatá3 tervét dolgozzák ki. Először egy kör nyü amerikai hajóegység látogatná meg a csendesöceáni orosz kikötőket, elsősorban Vladivosztokot. Ezután kerülne sor az orosz flotta viszontláto(Páris, november 4.) Az uj francia kormány bemutatkozott. Amint az előre várták és megjósolták, úgy a kamarában, mint a szenátusban hűvös hangulat fogadta a kormány tagjait és a bemutatkozás csekély ér^ deklődós mellett történt meg. Bár a kormánynak 306 szavazattal 34 ellenében bizalmat szavaztak,nagyon sokan nem nyilvánítottak véleményüket. így a szociálisták Leon Blum vezetésével s a jobboldaliak Tárd i e u vezérletével tartózkodtak a szavazástól. gatására. A francia lapok úgy tndják és értesülésüket azzal fejezik be, hogy mindez attól függ, milyen eredménnyel végződik Roosevelt és Litvinov tárgyalása. Japán továbbra is fegyverkezik. (Tokió, november 4.) A r a k i hadügyminiszter, a külföldi és japán sajtótudósitók előtt feltíinéstkeltő nyilatkozatot tett. A hadügyminiszter legelőször is őszintén bejelentette, hogy Japán katonai erejét igenis növelik. A küszöbön álló orosz-amerikai katonai szövetség miatt Japán nem nyugodt mindaddig, mig a szovjet hadsereggel teljesen egyenlő létszámú szárazföldi haderőt és az amerikai hadi flotta nivójára felfejlesztett hajóhaddal nem rendelkezik. A fegyverkezési versengés Japán részről még sem jelent háborús szándékot. Japán célja békés. Mindent megtesz a világbéke érdekében, még ha nem is tagja a Népszövetségnek. Azt azonban nem várhatja be nyugodtan, hogy vetélytársai állig felfegyverkezve bármelyik pillanatban megsemmisüléssel fenyegessék. 274 képviselőt számoltak össze, aki nem szavazott. A kormány beszámolója és az elhangzott interpellációk nem keltettek különösebb izgalmakat, mert általánosságban már kialakult a vélemény, hogy mindez csak formai előcsa- tározás a csak hetek múlva kezdődő parlamenti harcokra. Ami mégis feltűnt: Sarraut tüntetőleg mellőzte Németország megemlítését az egész ülés folyamán. Sokan ebben Németország békejobbjának kakérünk, ha panaszos lelkünket nem takarjuk el az őszinteségnélküli lepellel. Istennek házaként az uj épület árasszon olyan szeretetet ki kőfalai közül, hogy ennek felemelkedettsége emeljen fed minden szenvedőt. Az uj templom legyen eligazitó és erősítő annak a gondnak és felelősségnek a hordozásában, mely Kolozsvár kulturjellegéiiek, kulturszellemének a fejlesztését tartja nagy feladatnak. Ezzel az óhajjal várja a régi magyar lakosság köszöntő üdvözlete a királyi ünnepre bevonuló koronás uralkodót. dFafámaljou. c^>aífh felváló mmotiégű idzá/iúon /Hatodaott JbxappanT Sarrant háborút jósol ISnrópa és Ázsia között
