Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-04 / 253. szám
Szombat, 1933. november 4. Ksietiüjsxo BH——a—B»—mm—m—w—WP—*1" —M—B— /Vem féltjük a magyarságot! A falu az erdélyi magyarság fennmaradásának, biztos garanciája — Egy hónap hiányos statisztikájából nem lehet következtetéseket levonni A „Keleti Újság“ október hó 20-iki számá ban figyelemre méltó cikk jelent meg, amely ismerteti Manuila Sabinnak a Statisztikai Köz lönyben megjelent népesedési adatait és az adatokhoz fűzött kommentárokat. Manuila adataiból még ha pontosoknak is tekintjük azokat, nem vonhatunk általános érvényű tanulságokat. A születések és halálozások száma az év hónapjai szerint állandóan ingadozik. Ha tehát általános értékű következtetést akarunk levonni népmozgalmi adatokból, úgy semmiesetre sem alkalmas erre egy hónap statisztikája, sőt még egy év számszerű eredményei alapján sem ítélhetünk biztosan. Különben ezt eikkii’ó is megállapította és cikkének végén említi, hogy meg kell várnunk a népszámlálás nemzetiségi adatait s csak akkor állitnatunk fel arányszámokat. Felteszem azonban a kérdést, vájjon ezek az adatok hitelesek lesznek-e? Hiszen utalhatunk a legutóbbi csehszlovák nép- számlálásra, amely ékes bizonyságot szolgáltatott ar ránéz ve, hogy az utódállamokban a kisebbségeket miképpen akarják eltüntetni. Ha jól emlékszem, éppen egy francia napilap volt az, amely megállapította, hogy a cseh népszámlálási módszerrel ki lehet mutatni, hogy Parisban a csehek laknak többségűén. A háború ideges, ide-oda ugrándozásai után két fő alapelv szerint rendeződött a népek szaporodása. Voltak győzők és vannak legyőzőitek. Természetes folyamat alapján egészen más törvényszerűségek uralják a győző népek szaporodását, mint a légyVv.ttekét. Ezen tulmenőleg is azonban érdekes részlethatásokat állapíthatunk meg. Ezek a részlethatások rr.ar nem any- nyira társadalmi berendezésünktől függenek, mint inkább olyan természeti erőktől, amelyek előtt a történelem eseményei is meg szoktak hajolni. A pontos nyugati statisztikák alapján meg lehet állapítani, hogy a városok nagy mértékben s’ettetlk a népek pusztulását. Dr. Lotze német statisztikus egyik könyvében kifejti, hogy a nagy városok a népek temetői. Például Berlinben két bölcsőre öt koporsó jut. Más nagy és kisebb városokban sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Hogy mégis állandóan szaporodik a városok lakossága, ennek oka az, hogy a nagyvárosok felszívják a falusi lakosságot. Ha nem volnának falvak, rövidesen számolni lehetne minden nemzetnek a pusztulásával. Ebből megállapítható, hogy a falvaknak óriási jelentőséget kell tuladonitanunk a népek fennmaradásának nézőpontjából. A falu az az őserő, amelyik szolgáltatja a népek utánpótlását. Falu nélkül ez az utánpótlás mennyiségileg és minőségileg a legszükségesebb vonal alatt maradna és elkerülhetetlen volna egy nép a szellemi és számbeli pusztulása. Nagy igazság tehát az a megállapítás, amit most Németországban százszázaié- kosán érvényre juttatnak, hogy a föld az emberiség életének alapfeltétele. Vagyis a földmivelés az a foglalkozás, amelyik a nemzetek fennmaradását biztosítja. Ezzel magyarázható, hogy Németországban sorra hozzák azokat a törvényeket, amelyek a földmivesek érdekeit szolgálják. A földmivelés érdekeit szolgáló kereskedelmi természetű törvények után a német kormány az öröktanya rendszerről szóló törvénnyel tetézte be a földmivesek védelmét. Ennek a törekvésnek ma már minden országban nyomát találjuk. Logikusan következik ebből, hogy az agrárállamok szaporodási statisztikája a legkedvezőbb. Kétségtelenül összefüggésben áll ez azzal is, hogy az f.grárállamok- ban ezidő szerint legalacsonyabb fokon áll a műveltség. A műveltség és a szaporodás arányszáma között ugyanis fordított arány áll fenn. Minél nagyobbak egy népnek az igényei, amelyek feltétlenül a műveltséggel nőnek, annál rosszabb a szaporodási'arányszáma. Kisebbségi sors és szaporodás. Az erdélyi magyar népkisebbséget sújtó gazdasági nyomorúság közvetett és közvetlen okokra vezethető vissza. A magyar középosztály helyzete egyenesen katasztrofális- Ha összehasonlítunk két egyenlő állású román és magyar középosztálybeli embert, látjuk, hogy a román ötször, sőt tízszer annyit keres, mint a magyar. A román munkáját nyugodt lelkiállapotban a hatóságoktól támogatva végzi- A magyar zaklatásoknak van kitéve és állandóan attól kell tartania, iiogy kis jövedelmére valamilyen címen vácsapnak a hatóság emberei. Nézzük csak meg, hogyan vetik ki az adót a A fajok szaporodása nagyon sok mirvientö1 függ. Függ elsősorban attól, hogy milyen életviszonyok között él, továbbá, hogy milyen hosszuéletü a faj? Ezenkívül ezer és ezer mellékkörülmény befolyásolja a szaporodás mértékét. Az elefánt például 100 éves életkora alatt 5—6 utódot nemz. Az egér évente 48—50-et fijad- zik. A hering egyszerre 40 ezer tojást rak le. A pántlika- giliszta egy életen át 100 millió petét hoz a világra. Ismeretes, hogy a baktériumok gyors szaporodása hihetetlen tömegű baktérium képződéséhez vezetne, ha nem pusztulnának. A természeti viszonyok között élő állatok szaporodását főképpen az ember beavatkozása szabályozza. A kultúra haladásával mindinkább kipusztulnak és ritkulnak egyes állatok. Sőt áll ez a növényrkre is. Lássuk ezek után, hogyan állunk az emberiség szaporodásának kérdésével? Tekintetbe véve rz emberiség átlagos halálozási és születési arányszám Vt egészen általánosságban azt mondhatjuk, hogy az emberi faj fennmaradása akkor van biztosítva, ha rt,y emberpárnak 3—4 gyermeke születik. Hiszen, ha egy családban csak két gyermek van, ez számbelileg legfeljebb a szülőket pótolná. Sőt azokat sem biztosan, mert feltétlenül számolni kell azzal, hogy nem éri meg minden gyermek a felnőtt kort, amikor a fajfentartám szempontjából jelentőséget nyerne. A gyermekhal.rxdóság arányszáma sok mindentől függ és a mai viszonyok között kétségtelenül nagyon kedvezőnek mondhatók. Mégis fennáll az az előbbi megállapítás, hogy az emberiség szaporodása megakadna akkor, ha egy emberpárnak csak 3 gyermeke születnék. Még az is kérdés, hogy 4 gyermek esetén számithatnánk-e jelentős nép-szaporulatra? Műveltebb nemzeteknél a helyzet a szaporodás tekintetében kedvezőtlen. Nagyon ritkák a ? gyermekes családok és csak elvétve akadnak olyan családok, ahol 4 és 4-nél több gyermek van. A „néphalál“ kérdése tehát aktuális í. magyarra és hogyan a románra? Vizsgáljuk meg, elzárják-e a román ember vízcsapját, ha nem fizeti a vizdijat? Magyar község megkaphatja a favágatási engedélyt, de az erdőt mégsem vághatja le- A népből kisarjadzó első generáció a románság körében ugrásszerűen emelkedik. A magyar diplomájával együtt visz- szakerül a faluba. Ezek azok a tényezők, amelyek kétségtelenül magyarázatául szolgálhatnának Manuila Sabin megállapításához. Tekintettel azonban arra, hogy az erdélyi magyarságnak zömét a földmivesek alkotják, akiknél a szaporodási erő sokkal jobb, mint a városi lakósoknál, meggyőződésünk, hogy objektiv statisztika más színben fogja feltüntetni a magyarság szaporodását. Tulajdonképpen mindaddig bajról nem lehet beszélni, míg a születések és halálozások egyensúlyt tartanak. A Manuila statisztikája szerint egyedül a román, orosz és ukrán nemzetek születési uiányszáma nagyobb, mint a halálozási. Különösen nagy a különbség a németeknél a születések rovására. Ami arra vezethető vissza, hogy a németeknél már régi idő óta divatban van az egyke rendszer. A magyaroknál a különbség nem vészé delmes. A Manuila adatait tehát nem tekinthetjük véglegesnek. Sőt a nemzetközi statisztikából vont általános érvényű szabályok alapján azt állíthatjuk, hogy amennyiben a kisebbségek szabad politikai és gazdasági életét Románia biztosítja, a kisebbségek szaporodási arányszáma nem lesz rosszabb, mint az uralkodó nép- fajé- Ez már aztán politikai kérdés, amit azon ban az uralkodó fajnak bölcsen és tárgyilagosan kell rendeznie. Különösen pedig nem szabad statisztikák meghamisításává helytelen adatokra támaszkodnia, mert a számok soha sem csalnak és a hamis számok alá elbújtatott gyengeségek csirái évtizedek múlva nagy bajok forrásává válhatnak a legsovinisztább nemzet életében is. Dr. Szász Ferenc. STANIOL RAKTÁ1S W 1» A dl? Kvár.-Kérjen MjM-J m XmNJI Mii mintát, árlapot 9 — A nagyszebeni román ifjúság követeli a szebeni Falkenheym-emlék eltávolítását. Nagyszebenből jelentik: Ismeretes az a harc, amely a nagyszebeni Falkenheym-kut körül dúl. A szebeni román ifjúság követeli, hogy a városi tanács haladéktalanul tüntesse el a német hadsereg keleti szereplésének emlékművét. A szászok viszont azt mondják, hogy a Falkenheym-kut nem bánthatja a többségi nemzet érzékenységét, mert csak egy történelmi tényt örökít meg. A bukaresti lapok közük a nagyszebeni városi tanács 1917 május 4-iki ülésének a jegyzőkönyvét, amely a Fal- kenheym-emlékmü felállításának körülményeit részletezi. A jegyzőkönyv szerint a Her- mannplatzot Falkenheym Erich tábornokról nevezték el. Wolff Károly felsőházi tag, a Sparkassa vezérigazgatója javasolta, hogy építsenek monumentális kutat Falkenheym Brunnen elnevezéssel. A tanács egyhangúan hozzájárult az indítványhoz s akkor emelte a kut-emlékmüvet. A román sajtó erélyesen követeli az emlékmű azonnali lerombolását. — Felhívás a rokkantakhoz Nyugdíjigényeink hathatósabb érvényesítése céljából való szue/ezkedés és a szükséges lépések sürgős megtétele végett, a volt osztrák-magyar hadseregből származó hadi: okkant tisztek, őrmesterek és hadiözvegyek felhivnoak, hogy a f. évi november hó 5-én, a I. Maniu (voit Szentegyház u.) 4. szám alatt (földszint), d. e. 11 órakor megtartandó közgyűlésre saját érdekükben minél számosabban jelenjenek meg. A megjelenésben akadályozottak magukat meghatalmazott által képviselhetik. Rokkantsági bizonyítványaikat mindenikük hozza magával. Tárgy- sorozat: 1. Megnyitó beszéd. 2. Az alapszabályok felolvasása és megszavazása. 3. Az elnökség megválasztása. Patronusok és tiszteletbeli tagok választása. 4. Javaslatok. Az előkészítő bizottság: Capitan i. dr. I. Cl. Inga, Stefan Pop, dr. Benedek Miklós, I. Vancea. századosok, dr. E Dandea, dr. I. Trippa, T. Bokotei, dr. Bartha I., dr. I. Nemes, Gh. Tivadar, I. Oros, T. Fodor. dr. Vári T., főhadnagyok, dr. I. Steer, dr. V. Vancea. lmdnagyok, dr. A. Blaga, A. Fotche, M. Sápláncan, I. Tiles Megdrágul a földalatti vasút Parisban. Pánsból jelentik: A párisi földalatti vasút vo- naJait kiterjesztették egész az elővárosokig és most felakarják emelni a párisi földalatti vasút viteldiját. A tarifát hir szerint öt centimessei szándékoznak megdrágítani, hogy ezáltal a díjviszonyok kiegyenlítődjenek. 1935 januárjában azután ismét öt centimessei emelnék a viteldijat, mert eddig az időpontig újabb vonalakat helyeznek üzembe. Valószínűnek látszik, hogy a francia főváros közönsége erélyesen tiltakozik majd. a viteldij emelés ellen, noha a párisi földalatti vasút viteldija igen olcsó és körülbelül 1Ö fillérért be lehet utazni az egész földalatti vasúthálózatot. — Újból tizembe akarják helyezni a régi egyiptomi aranybányákat. Kairóból jelentik: A közgazdasági minisztérium bányászati szakosztálya szakértő mérnököket küldött ki a sivatagba, hogy vizsgálják meg a régi egyiptomi aranybányákat abból a szempontból: mi- kép lehet azokat újjáépíteni és bennük rejlő aranyat kibányászni. A mérnökök megállapították, hogy a bányákat csak igen olcsó eljárás mellett érdemes újjáépíteni. A régi egyiptomiaknak természetesen kifizetődött ezekben a bányákban is a termelés, mert hiszen rabszolgákkal dolgoztak. Jubilál a sivatagi autóforgalom. Beirut hói jelentik: Most mult tiz éve annak, hogy a Nairn Testvérek cég megindította az első rendszeres autóforgalmat Damaszkusz és Bagdad között az Arab sivatagon keresztül. A vállalkozásnak csakhamar konknrrensei is akadtak és így a sivatagi autóközlekedés egyre olcsóbbá lett. A tízéves .jubileum alkalmából nagyjelentőségű újítást vezetett be a cég a sivatagi autóforgalomban. Az arab sivatagban ezentúl pótkocsisautó fog közlekedni. Az első kocsi lesz a tulajdonképpeni gépkocsi, amelyen csak a soffőr foglal helyet és ehhez kapcsolnak egy személykocsit, amelynek kerekeit, különös és erős pneiunatik borítja. E kocsinak első része olyan berendezésű lesz mintegy vasúti pulmannkocsijé, a hátsó részén pedig a szegényebb utasok számára lesz liely. Az uj sivatagi pótkocsisautón háló- és mosdófülke islesz. Egy ilyen pótkocsisautón negyven utas foglalhat helyet. A falu, mint a nemzet megmaradásának biztositéka
