Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-04 / 253. szám
Szombat, 1933. november 4. ____________________________________ţ* fawBWfiiin«mirrriH"«irmaiméfiţi»»—i i'i",i,iiii"i ii A munkáspárt nagy győzelme fordulatot lelent ai angol politikában A leszerelési konferencia csődje — Németország magatartása miatt. — Nem akarnak háborús készülődést látni az angol tömegek (London, november 3.) Angol politikai körökben a legnagyobb meglepetést keltette az a sulyos vereség, amit az angol kormánypárt szenvedett a községi választásokon. Ezt a nagy vereséget némiképpen enyhítette a Skóciából befutott legújabb eredmény hire, mely szerint Kielmanick skót kerületben a kormánypárt győzelmet aratott. Ez a győzelem is csak látszólag mutat nagy eredményt, mert e kerületben MacDonald-kormány pártjának 22 ezer szavazata volt a megelőző választáson, most pedig 12.500 szavazattal győzött, tehát még itt is volt vesztesége. Az egész angol sajtó a kormány pártjának sulyos kudarcát igyekszik megmagyarázni. Már régebbi idő óta észlelhető volt, hogy a kormánynak a parlamenti választások idején szerzett nagy. népszerűsége hirtelen kezdett eltünedezni s a helyzet számára megfordult. ügyi államtitkárának a nyilatkozata jelent meg, melyben az államtitkár lelkiismeretlen propagandával vádolja a munkáspártot. Azt mondja, hogy a gazdasági helyzet nehézségeiből csináltak a munkáspártiak politikai tőkét s azt hitették el a tömegekkel, hogy a kormány háborúra készül, ők azok, akik a békét meg akarják menteni. Az államtitkár sulyos hazugságnak minősiti azt, hogy a kormány háborúira készülne. Az angol font árfolyama a választások után ismét gyöngült s az államtitkár szerint ez a munkáspárt előretörésének a következménye. Gazdasági körökben veszedelmes kalandnak tartanák a munkáspárt kormányrajutását és félnek tőle. Az aranyvásárlás izgalmai. Newyorki jelentés szerint angol részről kifogást jelentettek be az amerikai kormánynál az aranyvásárlási akció miatt. Hir szerint azt a választ kapta Washingtonból az angol kormány, hogy az Egyesült Államok kormánya az angol bankkal egyetértésben kívánja akcióját bevezetni. Párisi jelentés szerint Bonnet francia pénzügyminiszter kijelentette, hogy az amerikai aranyvásárlási akciót nem tekinti támadásnak a francia valuta ellen. Francia pénzügyi körökben az idegességet főként az idézte elő, hogy a párisi aranykészlet az utóbbi időben nagymértékben csökkent. Ezt a csökkenést az amerikai aranyvásárlási akció következményének tekintik. Diplomáciai konfliktus Anglia és Perzsia között Az angolok letartóztattak egy szigeten több perzsa alattvalót, amiben a perzsák országuk szuverénitásának megsértését látják Henderson volt munkáspárti külügyminiszter a parlamenti választásokon még mandátumhoz sem tudott jutni, ezelőtt egy félévvel azonban pótválasztáson bekerült az alsóházba. Az ő mandátuma már azt jelentette, hogy a kormánypárt sokat veszített a népszerűségéből, olyan fordulatra azonban, amilyent a községi választások hoztak, a kormány nem számított. Az úgynevezett nemzeti kormány népszerűségének a csökkenését főképpen MacDonald külpolitikai kudarcai idézték elő. MacDonaldnak nem sikerült keresztülvinnie a leszerelésre vonatkozó angol javaslatot és habár megígérte Németországnak az egyenjogúsítást, nem érhette el s maga ejtette el ezt a programot. Nagy hatással voltak az angol közvéleményre azok a támadások, amelyeket Lloyd George intézett az angol kormány ellen külpolitikai magatartása miatt. Egyre erősebb lett az a feltételezés, hogy Simon külügyminiszter a konzervatív párt befolyása alatt idézte elő azokat a külpolitikai akadályokat, amelyek a Ipszerelési konferencia csődjéhez és Néihetqrs/.ágnak a Népszövetségből váló kilépéséhez vezettek. Az angol, nagyközönségnek egyáltalában nem tetszett ak az irányzat, amely a fegyverkezés fokozását hozza és a háború veszélyét állandósítja. ... A községi választások végső eredményeiből megállapitható, hogy a munkáspárt 242 községi mandátumot szerzett, ami tiszta nyeresége ennek a pártnak. A konzervatív párt 208 mandátumot veszített el, a szabadelvű párt pedig harmincnégyet. Huszonöt kerületben kizárólag csak munkáspárti jelölteket választottak meg. A lapokban a hadügyminisztérium pénzKapkató a KELETI ÚJSÁG kiadóhivatalában Cluj-Kvár, str.BaronL.Pop5. Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk (Teherán, november 3.) Az angol rendőrség a Berzsa-öbölben lévő Wascido-szigetén letartóztatott több perzsa alattvalót. A perzsa külügyminisztérium tiltakozott a letartóztatások ellen, amire az Anglo Persian olajtársaság vezetősége, amelynek birtokába a koncesz- szió szerint a sziget tartoáik, kijelentette, hogy a letartóztatottak ellen megindult a vizsI gálát és mig az be nem fejeződik, az elfogottak sorsáról semmiféle nyilatkozatot nem ad- * hatnak. A perzsa kormánynak az az álláspontja, hogy az angol hatóságok lépése Perzsia szuverénitásának megsértését jelenti és ezért a perzsa kormány rendkívül erélyesen fog tiltakozni ez ügy miatt az angol kormánynál. Nem követ el izgatást, aki az egyházi és kultur-autonómiát követeli Bonyodalmak két szász diák törvényszéki {elmentése körül Hitlerista eszméket hirdeftett-e a brassói tábla elnöke ? (Brassó, november 3.) Igazságügyi körökben nagy feltűnést keltett az a sajtópolémia, amely a tábla egyik határozata körül indult meg. A nagyküküllőmegyei törvényszék nemrégiben tárgyalta Homarius Alfréd és Schuller Wilhelm szásznyitrei ifjak ügyét, akiket azzal vádolt az ügyész, hogy propagandakörütjaik alkalmával Erdély autonómiájának a szükségességét hangoztatták. A. törvényszék felmentette a vádlottakat és az ügyész fellebbezett a brassói táblához, amelynek Panu tanácsa napirendre tűzte az ügyet. A tanácsban helyet foglalnak még: Gavrilescu és Pop Gheorghe birók, mig a közvádló szerepét Cincinat Paverescu táblai főügyész, az ismert román iró töltötte be. Már a tárgyalás megnyitása után érdekes dolog történt, Paverescu főügyész kijelentette, hogy nem tartja fenn a vádatAz elnöklő Titus Panut megkérdezte a vádlottakat, hogy mit értenek az autonómia kifejezés alatt? Honmrius és Schuller nyomatékosan hangsúlyozták, hogy ők nem Erdély autonómiájáért küzdöttek, hanem a szász kultur- és egyházi önkormányzatért. 'Ezek után az elnök hosszabb fejtegetésbe bocsátkozott és rávilágított a hitlerizmus kérdésére is. Elmondta többek között, hogy a fiatalságnak csak egy hivatása lehet: tanulni. Kerüljék az uccai tüntetéseket, mert az ilyesmi nem lehet kedvező az erdélyi szászok életére. Vita akkor támadt a kérdés körül, mikor a „Kronstädter Zeitung“ az elnök beszédét úgy tüntette fel, mintha védelmébe vette volna á liitlerizmust. Erre több bukaresti demokrata lap kérdést intézett az igazságügyminiszterhez, hogyan tehetett a brassói tábla elnöke hitlerista nyilatkozatot? Az Universul legutóbbi száma hosszabb közleményben foglalkozik a brassói esettel és azt állítja, hogy a táblai elnök ahelyett, hogy kedvező véleményt nyilvánított volna a hitlerizmusról, éppen ellenkezőleg: megkorholla az ifjakatMivel a cikk nyilvánvalóan a táblai elnök sugalmazására jelent meg, az igazságügyminiszter valószínűleg el fog tekinteni a vizsgálat megindításától, azzal az indokolással, hogy az egész félreértés a Kronstädter Zeitung téves beállításából származik. A norvégek nem lelkesednek az északi államok egységfrontjáért Staun ing; érdekes nyilatkozata a norvég jobboldali körök álláspontjáról (Kopenhága, november 3.) Az itteni politikai körökben feltűnést keltett, hogy a norvég jobboldali körök meglehetős hűvösen, sőt visszautasitóan fogadták Stauning dán miniszterelnöknek az ’aki államok egységfrontjára vonatkozó elgondolását. A norvég jobboldali körök véleménye szerint Stauning sa<át országát akarja megvédeni az egységfronttal, amir-> : zonban nem kedvező a talaj Norvégiában. Norvégia különben nem hajlandó egy másik ország külpolitikájába belekeveredni. A dán határok megvédése Dánia dolga és Norvégia nemcsak Dániával kívánt jóviszur vban lenni, hanem Németországgal is. Norvégia nem hejlandó nagy kereskedelempolitikai érdekeit Dánia kedvéért kockára tenni. Norvégia és Dánia között különbé’, sem nagyon szívélyes a viszony, amióta Dát ia megnyerte a híres Grönland-pert. Ez a viszony csupán korrekt, de nem annyira szívélyes, hogy arra egy defenzív szövetséget lehetne felépíteni. Egyetlen norvég kormány som hajlandó katonai kalandokba tocsátkoi ii. AzonkivÜl Stauning kissé fölényes hangja sem alkalmas arra, hogy a két ország közötti viszonyt megjavítsa. Stauning ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy a norvég jobboldali körök vélen ínyére íu.m ad sokat. Ha azok nem kivannak rétsztvenni a k'á/ös munkában, nincs is szükség rájuk. A norvég kormán/ maga még nem adott elutasító választ és Norvégiában egyelőre nem a jobboldali pártoké a hatalom.
