Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-04 / 253. szám

Szombat, 1933. november 4. ____________________________________ţ* fawBWfiiin«mirrriH"«irmaiméfiţi»»—i i'i",i,iiii"i ii A munkáspárt nagy győzelme fordulatot lelent ai angol politikában A leszerelési konferencia csődje — Németország maga­tartása miatt. — Nem akarnak háborús készülődést látni az angol tömegek (London, november 3.) Angol politikai kö­rökben a legnagyobb meglepetést keltette az a sulyos vereség, amit az angol kormánypárt szenvedett a községi választásokon. Ezt a nagy vereséget némiképpen enyhítette a Skóciából befutott legújabb eredmény hire, mely szerint Kielmanick skót kerületben a kormánypárt győzelmet aratott. Ez a győzelem is csak lát­szólag mutat nagy eredményt, mert e kerület­ben MacDonald-kormány pártjának 22 ezer szavazata volt a megelőző választáson, most pedig 12.500 szavazattal győzött, tehát még itt is volt vesztesége. Az egész angol sajtó a kormány pártjának sulyos kudarcát igyekszik megmagyarázni. Már régebbi idő óta észlelhető volt, hogy a kormánynak a parlamenti választások idején szerzett nagy. népszerűsége hirtelen kezdett eltüne­dezni s a helyzet számára megfordult. ügyi államtitkárának a nyilatkozata jelent meg, melyben az államtitkár lelkiismeretlen propagandával vádolja a munkáspártot. Azt mondja, hogy a gazdasági helyzet nehézségei­ből csináltak a munkáspártiak politikai tőkét s azt hitették el a tömegekkel, hogy a kormány háborúra készül, ők azok, akik a békét meg akarják menteni. Az államtitkár sulyos hazugságnak minősiti azt, hogy a kormány háborúira készülne. Az angol font árfolyama a választások után is­mét gyöngült s az államtitkár szerint ez a munkáspárt előretörésének a következménye. Gazdasági körökben veszedelmes kalandnak tartanák a munkáspárt kormányrajutását és félnek tőle. Az aranyvásárlás izgalmai. Newyorki jelentés szerint angol részről ki­fogást jelentettek be az amerikai kormánynál az aranyvásárlási akció miatt. Hir szerint azt a választ kapta Washingtonból az angol kor­mány, hogy az Egyesült Államok kormánya az angol bankkal egyetértésben kí­vánja akcióját bevezetni. Párisi jelentés szerint Bonnet francia pénzügyminiszter kijelentette, hogy az ame­rikai aranyvásárlási akciót nem tekinti táma­dásnak a francia valuta ellen. Francia pénz­ügyi körökben az idegességet főként az idézte elő, hogy a párisi aranykészlet az utóbbi időben nagymértékben csökkent. Ezt a csökkenést az amerikai aranyvásárlási akció következményének tekintik. Diplomáciai konfliktus Anglia és Perzsia között Az angolok letartóztattak egy szigeten több perzsa alattvalót, amiben a perzsák országuk szuverénitásának megsértését látják Henderson volt munkáspárti külügyminiszter a parlamenti választásokon még mandátum­hoz sem tudott jutni, ezelőtt egy félévvel azon­ban pótválasztáson bekerült az alsóházba. Az ő mandátuma már azt jelentette, hogy a kor­mánypárt sokat veszített a népszerűségéből, olyan fordulatra azonban, amilyent a községi választások hoztak, a kormány nem számított. Az úgynevezett nemzeti kormány népszerűségének a csökkenését főképpen MacDonald kül­politikai kudarcai idézték elő. MacDonaldnak nem sikerült keresztülvinnie a leszerelésre vonatkozó angol javaslatot és habár megígérte Németországnak az egyen­jogúsítást, nem érhette el s maga ejtette el ezt a programot. Nagy hatással voltak az angol közvéleményre azok a támadások, amelyeket Lloyd George intézett az angol kormány ellen külpolitikai magatartása miatt. Egyre erősebb lett az a feltételezés, hogy Simon kül­ügyminiszter a konzervatív párt befolyása alatt idézte elő azokat a külpolitikai akadályo­kat, amelyek a Ipszerelési konferencia csődjéhez és Néihetqrs/.ágnak a Népszövetségből váló kilépéséhez vezettek. Az angol, nagyközönségnek egyáltalában nem tetszett ak az irányzat, amely a fegyverkezés fokozását hozza és a háború veszélyét állan­dósítja. ... A községi választások végső eredményei­ből megállapitható, hogy a munkáspárt 242 községi mandátumot szerzett, ami tiszta nyere­sége ennek a pártnak. A konzervatív párt 208 mandátumot veszített el, a szabadelvű párt pedig harmincnégyet. Hu­szonöt kerületben kizárólag csak munkáspárti jelölteket választottak meg. A lapokban a hadügyminisztérium pénz­Kapkató a KELETI ÚJSÁG kiadóhivatalában Cluj-Kvár, str.BaronL.Pop5. Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes be­küldése esetén azonnal szállítjuk (Teherán, november 3.) Az angol rendőr­ség a Berzsa-öbölben lévő Wascido-szigetén letartóztatott több perzsa alattvalót. A perzsa külügyminisztérium tiltakozott a letartóztatá­sok ellen, amire az Anglo Persian olajtársa­ság vezetősége, amelynek birtokába a koncesz- szió szerint a sziget tartoáik, kijelentette, hogy a letartóztatottak ellen megindult a vizs­I gálát és mig az be nem fejeződik, az elfogot­tak sorsáról semmiféle nyilatkozatot nem ad- * hatnak. A perzsa kormánynak az az álláspontja, hogy az angol hatóságok lépése Perzsia szuve­rénitásának megsértését jelenti és ezért a per­zsa kormány rendkívül erélyesen fog tilta­kozni ez ügy miatt az angol kormánynál. Nem követ el izgatást, aki az egyházi és kultur-autonómiát követeli Bonyodalmak két szász diák törvényszéki {elmentése körül Hitlerista eszméket hirdeftett-e a brassói tábla elnöke ? (Brassó, november 3.) Igazságügyi körök­ben nagy feltűnést keltett az a sajtópolémia, amely a tábla egyik határozata körül indult meg. A nagyküküllőmegyei törvényszék nem­régiben tárgyalta Homarius Alfréd és Schuller Wilhelm szásznyitrei ifjak ügyét, akiket azzal vádolt az ügyész, hogy propagandakörütjaik alkalmával Erdély autonómiájának a szük­ségességét hangoztatták. A. törvényszék felmentette a vádlottakat és az ügyész fellebbezett a brassói táblához, amelynek Panu tanácsa napirendre tűzte az ügyet. A tanácsban helyet foglalnak még: Gavrilescu és Pop Gheorghe birók, mig a köz­vádló szerepét Cincinat Paverescu táblai fő­ügyész, az ismert román iró töltötte be. Már a tárgyalás megnyitása után érdekes dolog történt, Paverescu főügyész kijelentette, hogy nem tartja fenn a vádat­Az elnöklő Titus Panut megkérdezte a vád­lottakat, hogy mit értenek az autonómia ki­fejezés alatt? Honmrius és Schuller nyomatékosan hang­súlyozták, hogy ők nem Erdély autonómiájáért küzdöttek, hanem a szász kultur- és egyházi ön­kormányzatért. 'Ezek után az elnök hosszabb fejtegetésbe bocsátkozott és rávilágított a hitlerizmus kér­désére is. Elmondta többek között, hogy a fiatalságnak csak egy hivatása lehet: tanulni. Kerüljék az uccai tüntetéseket, mert az ilyes­mi nem lehet kedvező az erdélyi szászok életére. Vita akkor támadt a kérdés körül, mikor a „Kronstädter Zeitung“ az elnök beszédét úgy tüntette fel, mintha védelmébe vette volna á liitlerizmust. Erre több bukaresti demokrata lap kérdést intézett az igazságügyminiszterhez, hogyan tehetett a brassói tábla elnöke hitlerista nyilat­kozatot? Az Universul legutóbbi száma hosszabb közleményben foglalkozik a brassói esettel és azt állítja, hogy a táblai elnök ahelyett, hogy kedvező véleményt nyilvánított volna a hitle­rizmusról, éppen ellenkezőleg: megkorholla az ifjakat­Mivel a cikk nyilvánvalóan a táblai elnök sugalmazására jelent meg, az igazságügy­miniszter valószínűleg el fog tekinteni a vizs­gálat megindításától, azzal az indokolással, hogy az egész félreértés a Kronstädter Zeitung téves beállításából származik. A norvégek nem lelkesednek az északi államok egységfrontjáért Staun ing; érdekes nyilatkozata a norvég jobboldali körök álláspontjáról (Kopenhága, november 3.) Az itteni politikai kö­rökben feltűnést keltett, hogy a norvég jobboldali kö­rök meglehetős hűvösen, sőt visszautasitóan fogadták Stauning dán miniszterelnöknek az ’aki államok egységfrontjára vonatkozó elgondolását. A norvég jobb­oldali körök véleménye szerint Stauning sa<át országát akarja megvédeni az egységfronttal, amir-> : zonban nem kedvező a talaj Norvégiában. Norvégia különben nem hajlandó egy másik ország külpolitikájába belekeve­redni. A dán határok megvédése Dánia dolga és Nor­végia nemcsak Dániával kívánt jóviszur vban lenni, hanem Németországgal is. Norvégia nem hejlandó nagy kereskedelempolitikai érdekeit Dánia kedvéért kockára tenni. Norvégia és Dánia között különbé’, sem nagyon szívélyes a viszony, amióta Dát ia megnyerte a híres Grönland-pert. Ez a viszony csupán korrekt, de nem annyira szívélyes, hogy arra egy defenzív szövetséget lehetne felépíteni. Egyetlen norvég kormány som haj­landó katonai kalandokba tocsátkoi ii. AzonkivÜl Stauning kissé fölényes hangja sem alkalmas arra, hogy a két ország közötti viszonyt megjavítsa. Stauning ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy a norvég jobboldali körök vélen ínyére íu.m ad sokat. Ha azok nem kivannak rétsztvenni a k'á/ös munkában, nincs is szükség rájuk. A norvég kormán/ maga még nem adott elutasító választ és Norvégiában egyelőre nem a jobboldali pártoké a hatalom.

Next

/
Thumbnails
Contents