Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-21 / 267. szám

Wem, £9533 november 21. ............................................................................................................................................................................................................Ill I „mj. Bukás előtt a Sarraut kormány (PARIS, november 20.) A Sarrant-kormány bukása elkerülhetetlennek látszik. A pénzügyi bizottság az uj kormány egyetlen javaslatát sem fogadta el- Amennyiben a kormány ki­tart a holnapi kamarai ülésen javaslata inel­lett — és ez az eddigi jelek szerint valószínű — úgy a kormányt azonnal le fogják szavazni. Párisban máris emlegetik az uj kormányelnö­köt, De Monzie-t, aki a hirek szerint a szocia­listák támogatásával akar kormányozni. >«♦♦!♦« IIXII A szélső jobboldal győzött a spanyol választásokon A nők döntötték el a választások sorsát (Madrid, november 20.) Vasárnap zajlot­tak le az egész országban az általános válasz­tások. A választások lefolyását titokzatossá teszi az a körülmény hogy a kormány még ma délben sem tette közzé a választusok eredmé­nyét és a madridi választásokra vonatkozólag is azt a lakonikns megjegyzést tette, hogy a kormány nincs pontos adatok birtokában. A kiszivárgott hirek szerint azonban a választás a szocialisták csúnya vereségével vég­ződött. A szocialisták átlag hetvenszázalékos veresé­get szenvedtek. A legnagyobb sikert a szélső konzervatívok érték el, akik 120 mandátummal vonulnak be az nj kortezbe. A választások véres tüntetések között zaj­lottak le. Különösen Szevilláböl jelentenek iz­galmas eseményeket. A választási összetűzé­seknek huszonöt halottja van. Politikai körökben úgy tudják, hogy a válasz­tást a nők szavazatai döntötték el, akik először állottak az urnák elé­A női választók száma a férfi választó­két 700 ezerrel múlja felül. A szocialisták érezték a női választók szavaza­tának súlyát és a választás előtt Prieto szocialista miniszter kijelentette, hogy e tör­vény tőrdöfés a köztársaság hátába. Felmetriil a gyanú, hogy Zemplén Dénes nem ölte meg az anyját s a gyilkosságot csak magára vállalta (Budapest, november 20.) Zemplén Dénes harminchat órát töltött már a pestvidéki vizs- gálóbiróság fogházában. Zemplén Dénesi meg­látogatta Németh Péter, a fiatalkorúak bírósá­gának elnöke és próbált a lelkére beszélni- Gre- guss Andor védő szerint a gyilkosság ügye a nyilvánosság számára befejeződött, legfeljebb az első- és másodfokú bíróság előtt lefolyó tár­gyalás érdekli még a közvéleményt. A lapok szerint négyféle Ítélkezés lehetséges: dorgálás, javítóintézetbe küldés, próbára bocsátás és fog­ház. Valószinüség szerint a próbára bocsátással fogják büntetni Zemplén Dánest, mert nem akarják, hogy a fogházbüntetés alkalmazásával lehetetlenné tegyék későbbi életfolyását. Zemplén Dénes különben' elmeorvosi meg­figyelés alatt áll. A budapesti sajtó megálla­pítja, hogy feltünéstkeltő fordulat következhe- tik be. A rendőri nyomozat szerint Zemplén Dénes nem három, hanem négy fejszecsapással és rendkívül bestiális módon ölte meg anyját- A boncolás ténye azt a látszatot ébreszti, hogy Zemplén Dénes vagy nem mondott mindenben igazat, vagy megfeledkezett a történtekről. Fel­merül az a lehetőség is, hogy Zemplén Dénes, aki konok hazudozó számba megy, nem is kö­vette el tettét, hanem valaki más gyilkolta meg az asszonyt és a kisf iút csak rávették, hogy vállalja magára a gyilkosságot. Ez azonban csak feltevés, amit semmi sem erősít meg. A további vizsgálat során fog kiderülni a teljes igazság- Zemplén egyetemi tanár különben nem kivánja látni fiát. KElEMUjsm A németek Lengyelország után Csehországgal és Romániával is tárgyalásokat kezátek Mussolini keze van henne a károm irányban folyó tárgya­lásokban — A fasiszta nagytanács ülésen felvetették a 'kér­dést: Olaszország lépjen ki a Népszövetségből (Páris, november 20.) Franciaország és Németország diplomáciai párbaja mind na­gyobb nyugtalanságot kelt párisi diplomáciai körökben. Lapjelentések szerint a német-len­gyel tárgyalás csak kezdene azoknak a meg- lepetésszerü diplomáciai aktusoknak, amelyek ezután fognak következni. Németország még hónapokkal ezelőtt megkezdte titokban diplo­máciai sakkhuzásait Franciaország ellen és külpolitikai hadjáratának első állomása Gö- r in g porosz miniszterelnök római utazása volt. Abból a körülményből, hogy ma már nyilvánosságra kerültek a titkos lengyel-né­met tárgyalások, azt a következtetést vonják le, hogy az eddigi eredmények megértek a nyil­vánosság számára. A jelek szerint Lengyel- ország után most Csehország következik soron. Egyes vezető újságok tudni vélik hogy tiz napja éjjel-nappal szakadatlan tár­gyalások folynak a német-cseh-lengyel, sőt román diplomáciai vezetők között, megnemtámadási egyezmény megkötése tárgyában. A cseh követ már kétizben is érintkezést kere­sett a német külügyminisztériummal. Fel­tűnést kelt az a hir, hogy a cseh külügyminisz­térium utasította a lapokat, hogy mérsékelt hangon írjanak a német-lengyel tárgyalásokról. Ami a román bekapcsolódást illeti, e tárgyalások természetéről még részle­tes jelentés nem érkezett. A román tárgyalásokat állítólag egy fontos bukaresti személyiség intézi aki már régeb­ben folytatott külföldön pénzügyi jellegű meg­állapodásokat. Általában véve megállapítják, hogy a német magántőkével Románia nagyobb engedélyenységre hajlandó, mint a francia magántőkével szemben. Feltünéstkeltő jelen­ség az is, hogy az angolok közömbösen nézik Páris és Berlin diplomáciai vetélkedését, mint­ha ez az ügy egyáltalában nem érdekelné őket. Az egyik angol politikus kijelentette, hogy minden ut Rómába vezet és a tárgya­lások mögött Róma keze kereshető. Rómából jelentik hogy összehívták a fasiszta nagytanácsot, fontos Németországot és Franciaországot érintő külpolitikai kérdések­ben. A december 5-én összeülő fasiszta nagy­tanácson állítólag felvetik Olaszországnak a Nép­szövetségből való kilépésének a kér­dését. Ha Olaszország is kilép a Népszövet­ségből, úgy Genf sorsa megpecséleltnek tekint­hető. Genfből jelentik, hogy a leszreelés kérdé­sében ma sem sikerült semminemű eredményt elérni. Az angol és francia álláspont között a távolság ugyanannyi mint eddig, mért mind­két állam ragaszkodik a maga leszerelési javas­latához. A veno 1 villájában tanácskozást hív­tak össze, amelyen a főbizottságnak januári üléséig el akarják halasztani a leszerelési tár­gyalásokat. Genfi jelentések szerint a Népszó-, vétségnél is számolnak Olaszország esetleges kilépésével.

Next

/
Thumbnails
Contents