Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-17 / 264. szám
4 KeietiUjsxg Péntek, 19393. november 17. A szentszék és a román állam egyezménye. Ezután, az évi jelentések következnek: a tizenötös bizottság, tanügyi- és számvizsgáló bizottságok jelentései. Leszögezik, hogy az 1932 májas 30-án az apostoli szentszék és a román állam között létrejött egyezmény uj fejezetet jelent az erdélyi kafholikusság életében. A római egyezmény számunkra teljes jogbiztonságot biztosit. „Megdöbbenéssel tapasztaljuk azonban, — mondja a jelentés, — hogy a szent ügy ellenségei cinikus gúnnyal igyekeznek illuzórikussá tenni a magas szerződő felek gondosan megfontolt és a törvény erejével biró megállapitásait- Az erdélyi katholikusság azonban bizik erkölcsi erejében és emelt fejjel néz szembe a felelőtlen támadókkal.“ j A jubilánsok üdvözlése. Kovács Károly dr. felolvassa a tizenötös bizottság jelentését, melynek keretében javasolja, hogy az egyházmegyei tanács jegyzőM nyvileg szavazzon üdvözletei és köszönetét mora S. Dániel püspökhelyettesnék 80. születésnapja és dr. Bilinszky Lajos nagyszebeni igazgató 40 éves működése alkalmából. Ez utóbbit érdemei elismeréséül pápai prelátussá nevezték ki. Ugyancsak üdvözlik a nagyszebeni Szent-Orsolya-rend leányintézetet fennállása 200. éves évfordulóján és a Minerva Irodalmi és Nyomdai müintézetet. Gyárfás Elemér szenátor közli, hogy holnap délelőtt 9 órakor az igazgatótanács ülést tart és.az újonnan megválasztottaktól beveszik az esküt. Javaslatára köszönetét és bizalmat- szavaznak Pál István prelátüsnak is, aki most ünnepelte 80. születésnapjátA javaslatot a jelenlevők egyhangúlag elfogadják. < Kovács Károly dr. egymásután olvassa fel a tizenötös bizottság különböző javaslatait, melyeknek legtöbbjéhez sokan szólalnak hozzá. Dr- Pittner Árpád foglalkozott a mostanában annyira divatos névelemzéssel és sérelmezte, hogy nemesi előneves, évszázados ősi székely neveket rotnanizálni akarják. Hivatkozik a békeszer zöd és idevonatkozó paragrafnsaira és felemeli tiltakozó szavát. Badüla János, a nagyszebeni Theréziánum árvaházigazgatója vallási szempontból emel kifogást a névvogyelemzés ellen. Követelni kell a törvényes segélyeket. Sulyok István dr. rámutat* arra, hogy mig a zaklatások, a rosszakaratnak kiapadhatatlan leleményessége a mi oktatásunkat csak morzsolja, addig a gazdasági válság és minden, ami ebből következik, magát egész oktatásügyünket alapjában támadja meg. — Mindnyájan tudjuk — folytatta Sulyok István —, hogy mennyire lehetetlen lesze-gé- nyedett népünk áldozatkészségét ezen a téren fokozni. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy az állam velünk szemben törvényes kötelezettségét milyen kevéssé teljesiti. Ismerjük mindnyájan a nemzetközi szerződések előírását. Nekünk a törvényes rendelkezések értelmében kétféle támogatáshoz van jogunk. Az első az államsegély. Az állam azonban kötelességét nem teljesít). Ugyanakkor azonban a görögországi, vagy albániai maroknyi románság részére 3S millió lej van az állami költségvetésben felvéve. A második anyagi támogatás az önkormányzati testületek adóiból váltó része sedés. Ebben a tekintetben egy ideig a különböző hatóságok a legteljesebb visszautasítás ál láspontján voltak és az adóból befolyó jövedelemből elsősorban az állami iskolák kiadásait fedezik, a hitvallásos iskolákat azonban nem. A teendőnk az, hogy mennél inkább akarják illetékesek a jelen, állapotokat .jogszokássá tenni, annál hangosabban, annál euer- gikusabban kell követelnünk jogaink respektálását. Sulyok István dr. befejezésül javasolja, hogy utasítsák az igazgatótanácsot, hasson oda, hogy ezekből a közpénzekből a nekünk kijáró államsegélyt mindig megkaphassuk. Bírói vizsgálat katholikns vezetőférfiak ellen. Az átalakult római katholikus Státus ellen megindult bírói eljárással kapcsolatban Pál István prelátus, majd Sulyok István dr. szólaltak fel. Utóbbi kifejti, hogy számos egyházmegyei férfiú ellen indítottak bűnügyi eljárást ártatlanul s kéri, hogy kövessenek el mindent, hogy ez a bűnügyi vizsgálat mielőbb befejezést nyerjen. Kovács Károly folytatja a jelentések előterjesztését, melyeket egyhangúlag elfogadnak. Választások A számvizsgálási jelentés felolvasása után a választások eredményét hirdetik ki. Eszerint három. évre a következő uj igazgatótanácsosokat választották meg: Egyháziak: dr. P. Imets Károly és Szabó György, világiak: Ur- mánczy Jeromos, Matskási Pál, dr. György Lajos, Hevesy József, gróf Béldi Kál.Tnán és báró Szentkereszty Béla. A püspök köszönetét és elismerését fejezi ki az egyházmegyei tanácstagok ügybuzgó munkájáért és a közgyűlést bezárja. A magyar és a román katonaszökevény egyszerre érkezett haza kilenc évi bujdosás után A magyar Magyarországba, a román Bulgáriába szökött A magyar ember bűnét súlyosbította, hogy olyan területről lépte át a határt, ahol ostromállapot volt (Kolozsvár, november 16.) Szinefalvi György és Tămâian loan. Az együk érettségizett úriember, a másik egyszerű falusi paraszt. Az egyik magyar, a másik román. A két műveltségben és társadalmi helyzetben annyira egymástói távolesö ember, most közös nevezőre került. Mindketten vádlottak a hadbíróság előtt s a vád is egyezik: idegen országba való dezertálás Egymás mellett állanak a vádlottak kalickájában s csak az mutatja, hogy sorsközösségük nem mindenben egyezik, hogy- Szinefalvi rendes civilruhában, Tămâian pedig durva katonamundérban áll a katonai törvényszék előtt. De folytassuk a hasonló körülmények sorbaállitá- sát. Mindketten 1924 nyarán hagyták el Románia területét, az alatt az idő alatt, mig katonai évüket kellett kitölteniük. Szinefalvi Magyarországra ment, Tămâian Bulgáriába jutott. A titkos kapocs, amely ösz- szekötötte őket, tovább működött, 9 évi távoliét után szinte a napot is eltalálva, tértek vissza az országba augusztusban. Jelentkeztek a katonai hatóságoknál s szerdán a hadbíróság egyszerre tárgyalta ügyeiket. A magyar. Szinefalvi György a szatmármegyeí Nagymamára való s 1924-ben a máramarosszigeti tüzérszázadba osztották be katonai idejének leszolgáltatására. Júliusban szabadságot kapott, határátlépési igazolvánnyal átment a cseh-román határon fekvő kis földjére s innen útlevél nélkül átszökött Magyarországra, ahol először Nyíregyházán, majd Budapesten élt mindaddig, mig ez év augusztusában arról értesült, hogy meghalt az édesanyja. Erre hazajött, jelentkezett a hatóságoké nál, letartóztatták, vád alá helyezték, ment finden az előírások utján. — Miért kellett magának itt hagyni az országot? — kérdi a tanács elnöke. — Nagyon nehéz helyzetem volt a katonaságnál, mert nem tudtam románul —, mondja elkeseredett hangon Szinefalvi — ezenkívül nem ismerték el önkéntességi jogomat, habár Marosvásárhelyen négy katonai alreált, Budapesten pedig három, ugyancsak katonai főreált végeztem. De nem ez volt a tulajdonkép- > peni inditóoka annak, hogy elhagytam az országot s 1 a katonaságot. — Egy ideig nem volt semmi bajom az ezrednél, a.nnak ellenére, hogy nem tudtam románul, mert kapitányom megértő ember volt. Bevonulásom után néhány hónappal azonban egy hadnagy keze alá kerültem, aki nem tudom miért, valósággal gyűlölt engem. Mind súlyosabb szolgálatot kellett teljesítenem s mikor szabadságot kaptam, a hadnagy felmérgelödött azon, hogy nem tőle kértem a szabadságot és felpofozott. Ekkor elhatároztam, hogy nem térek vissza többé az ezredhez. — Miért nem jelentette ezt a kapitánynak? — Nem volt már az ezrednél. Elhelyezték. Ha ott lett volna, nem történt volna baj. — Bűnösnek érzem magam a szökésért, megér- demlem a büntetést, de a meghurcoltatások annyira elővettek, hogy nem lehet csodálkozni azon, amit akkori lelkiállapotban tettem. A román. Tămâian loan önakaratán kívül került Bulgáriába. Désen szolgált s mikor szabadságot kapott, Si- listrába utazott testvérét felkeresni. Silistrában sétálni indult a város környékére s ennek az lett az eredménye, hogy nyugodtan átsétált a szomszéd or- zágba, ahol egy határőrjárat lefogta. Ettől kezdve 9 évig volt a fogsággal egyenlő' helyzetben. — Letartóztatásom után azonnal Plevnára szállítottak az internáltak táborába, — meséli bulgáriai kalandjait. — Úgy dolgoztattak ott, mint valami rabot Azt hiszem a kényszermunka sem lehet rosszabb azoknál az állapotoknál, amelyek között ott éltünk, ha egyáltalában életnek lehet nevezni az állandó, nehéz munkát. — Nem prób.ált megszökni onnan? — teszi fel a kérdést az elnök. — Nem egyszer, háromszor kíséreltem meg a szökést — felel lemondóan a plevnai tábor volt lakója, — mindig elfogtak s egyszer egy lövést is kaptam a lábamba. Egy ideig le is tettem a szökési kísérletekről, de most a nyáron annyira kibírhatatlan lett a helyzet, hogy ismét megszöktem. Sikerült. Átúsztam a Dunát s végre visszakerültem Romániába. Nem vagyok bűnös, nekem okozta a legnagyobb szomorúságot az egész, hiszen 9 évig nem láthattam gyermekeimet. A hadbíró ügyész megállapítva, hogy a szökések kimerítik a katonai büntetőtörvények vonatkozó tény- álladékát, mindkét vádlott megbüntetést kérte, különösen Szinefalvira nézve kért súlyos büntetést, aki az ostromállapot alatt levő területről szökött meg. Popescu dr., Szinefalvi védője szerint a kisebbségekkel szemben a katonaságnál a közeledés elve alapján kell eljárni. Ezt megértette a vádlott kapitánya, de nem tudott ennyire emelkedni a hadnagya, aki elsősorban volt okozója annak, hogy Szinefalvi szökésre kényszerült. Támáiant egy hivatalból kirendelt kapitány védi, enyhe ítéletet kér. tekintettel a mentökö- rülményekre. Az ítélet. A hadbíróság rövidesen meghozza ítéletét. Srine- falvlt 1 évi és három hónapi elzárással, Tămâiant 6 hónapival sújtja. Szinefalvinak az volt a szerencsétlensége, hogy Máramarosszigetről szökött meg, az ostromállapot alatti terület több mint duplájára emelte büntetését. Megmagyarázzák Szinefalvinak, miért kapott ö többet, mint társa. Nagyon letöri a 15 hónap. Szinte apatikusan áll a szuronyos katonák elé, akik elvezetik a hadbiróság börtönébe. Tămâian is mellette megy, örvendve, hogy 6 hónap múlva visszajut családjához. A két közössorsu szökevénynél tehát csak a befejezés nem lett egyforma. (Szb.) ZILAHY-------------------) LAJOS MŰVEI OLCSÓ KIADÁSBAN: , Halálos tavasz. .. 57 lej Szökevény .........88 lej A lélek kialszik.. 60 lej Valamennyi kötet egyöntetű vászonkötésben. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Kvár, str. Baron L. Pop 5. Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése .esetén azonnal szállítjuk. ..............■■■■■■■i.................
