Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-16 / 263. szám
Csütörtök, 1933. november 16KeietiUjskq Nagy sikerrel íoytatja A SAS ÉS A KESELYŰ Szenzációs felvételű és rendkívül érdekes tartalmú film bemutatását. Főszerepekben: Frederic March, Carola Lombard, Cary Grant Monopol Paramountfilm. Á, lenţpyel kormány képviselőinek jelenlétében leleplezték Báthory István kolozsvári szobrát Emlékünnep a kaffa. gimnáziumban, szoborleleplezés a Báthory-Apor szemináriumban — Gyárfás Elemér, Balázs András. Bitay Árpád és Biró Vencel ünnepi beszédei Majlálh püspök köszöneté (Kolozsvár, október 15 ) Óriási érdeklődés mellett, impozáns keretek között zajlott le szerdán délelőtt a kolozsvári Báthory-Apor szeminárium által rendezett Báthory emlékünnep. Négyszáz évvel ezelőtt született Báthory István, Erdély fejedelme és Lengyelország nagy királya, aki az erdélyi művelődés szolgálatára nagy alapítványokat tett. Most Majláth püspök és az Egyházmegyei Tanács a négyszázéves születési évforduló alkalmából a Báthory nevét viselő szeminárium régi épületében gyönyörű mellszobrot készíttetett, hogy a mai ifjúság Báthory nemes alakjából a kultúra, vallásosság és a bátorság erejét merítse. A szobor leleplezése alkalmából rendezett ünnepségen a lengyel kormány képviseletében megjelentek Adam Kurnatowsky lengyel követségi titkár és Rastawieczky őrnagy, adjutáns, de az ünnepségen resztvettek az erdélyi magyarság vezetői, a katholikusok egyházi és világi reprezentánsai, hatalmas érdeklődő közönség, tellát a szobor léleplezés a szokványos egyházi ünnepségek keretein jóval felülemelkedett. Szentmisével kezdődik az ünnep. A Báthory ünnepségeket a piarista templomban tartott szentmise .vezette be, amelyet fényes papi segédlettel gróf Majláth Gusztáv Károly püspök celebrált. A katholikus hivők és az ünneplő közönség zsúfolásig megtöltötték a templomot, ahol a szentmise alatt a róm. kath. főgimnázium növendékeinek az énekkara énekelt. A szentmise után, 11 órakor az ünneplő közönség átvonult a róm. kath. főgimnázium dísztermébe, ahol az emlékünnepély második részét tartották meg. Itt is zsúfolásig megtelt minden talpalattnyi hely. Az emelvény előtt az első széksorban láttuk gróf Majláth Gusz— Báthory István történelmi alakját _ mondotta Gyárfás, _ születésének 400 éves fordulója mellett, az tette ma aktuálissá, hogy legnagyobb uralkodója volt a most újjászületett lengyel nemzetnek s az ő politikai hagyományai összeesnek Lengyelország mai vezetőinek célkitűzéseivel és számukra is iránymutatásul szolgálnak. Mikor mi, erdélyi magyar katholikusok, a nemes lengyel nemzet nagy uralkodójának ünnepléséhez csatlakozunk, nemcsak a kegyeletnek és az együttérzésnek teszünk kötelcsségszerüen eleget Erdély egyik legnagyobb fia iránt, hanem a magunk számára is levonunk tanulságokat, lerögzítünk célkitűzéseket a Báthory István múltjából, pályafutásából és államalkotó működéséből. _Szeretném megvilágítani azt a három szempontot, melyek engem egyénileg a legnagyobb hódolatra indítanak Báthory István nagysága iránt. Erdély első fejedehne. 1- Báthory István volt az első erdélyi fejedelem. Nemcsak ő viselte először ezt a cimet — elődje, János Zaigmond, még magyar király volt — de ö volt az első, aki tudatára 'ébredt a mohácsi vész által tcr«antett helyzetnek, megvetette, szívós következetességgel a jövő fejlődés alapjait s megvédelmezte törökkel és némettel szemben ennek egyensúlyát. táv püspököt, mindjárt mellette a lengyel követségi tanácsost és katonai attasét, továbbá a kolozsvári német, osztrák és magyar konzult. Az ünneplők sorában láttuk Betegh Miklóst, gróf Bethlen Györgyöt, báró Jósika Jánost, dr. Gyárfás Elemér szenátor«, Inczédy-Joskman Ödönt, Matskássy Pált, Varga Béla unitárius püspök-helyettest s az erdélyi kath. egyházmegye összes világi és egyházi előkelőségeit. A diszterem zsúfolásig megtelt, sőt még a gimnázium folyosóján is nagyon sokan álltak, akik nem tudtak bejutni a díszterembe. A vendégek üdvözlése. Tizenegy órakor kezdődött az ünnepély az intézet énekkarának a királyhimnuszával, amelyet a közönség állva hallgatott végig. Utána Schnabel: „Dicső az Ur“ egyházi éneket adta elő ugyancsak az intézet énekkara. Azután dr. Gyárfás Elemér' szenátor, a róm. kath. Státus világi elnöke ment fe'l a pódiumra és román nyelven jelentette he, hogy a kormány képviseletében Gusti közoktatásügyi miniszter és Serban erdélyi ..miniszter voltak az ünnepségekre kikiildve, de „rajtunk, — mondotta mosolyogva Gyárfás szenátor, — és rajtuk kivül álló okokból az ünnepségeken nem jelenhettek meg.“ Azután francia nyelven üdvözölte a lengyel kormány kiküldötteit s a megjelent konzulokat, megköszönve, hogy a szeminárium szoborleleplezési ünnepélyén résztvettek. Bemutatta végül a nunciatura levelét, melyben kimentette kényszerű távolmaradását s az ünnepségre meleg üdvözletét küldte. A rövid üdvözlet után Gyárfás Elemér dr. Báthory István nemes alakját és jelentőségét a következőkben karakterizálta: Maga a nagy Martinuzzi is, aki az özvegy királynéval, a kis János Zsigmonddal s a szent koronával Erdélybe vonult vissza s itt megteremtette az erdélyi államiság előfeltételeit, anyagi alapjait s szilárd kereteit, ezt az erdélyi államiságot csak eszköznek s átmenetnek tekintette a nagyobb cél, Magyarország egységének visszaállítása felé, amint ezt Eerdinánddal kötött különböző megállapodásai, közte a váradi béke is bizonyítják. Martinuzzi tévedett s ez lett tragédiájának oka. ■ % Báthory erdélyi politikája. Báthory István ellenben világosan látott és szilárdan állott. Bár katholikus hite, magyar ér» zése, előző' összeköttetései őt is Magyarországhoz vonzották, a leghatározottabban ellenállott minden ilyirányu kisértésnek, de viszont volt ereje és erélye ahhoz, hogy Konstantinápoly felé is megvédje függetlenségét. Vállalt bizonyos _ inkább barátsági szerződés számba menő _ erkölcsi függést a császár-királlyal szemben s vállalta a töröknek a 10.000 arany adót s amikor belső ellenfelei kényszerhelyzetbe rzoritották, ezt 15.000 aranyra is felemelte, de országa érdekeit sok-sok tapintattal, bölcsességgel s páratlan eréllyel mindig meg tudta védelmezni• Báthory István ezzel lefektette alapját annak a bölcs erdélyi politikának, mely akkor egyedül helyes volt s amelyet követni kellett, amig _ 150 évig _ fennállottak az adott erőviszonyok a két szembenálló világbirodalom között. Azok az utódai, akik ehhez ragaszkodtak _ Behlen Gábor, I. Rákóczi György, Apafi_nyugalmat s fejlődést biztosítottak Erdélynek; akik pedig ettől eltértek — Báthory Zsigmond, II. Rákóczi György — bajt és szenvedést hoztak magukra és az országra. Báthory István koncepciója s az az eréllyel párosult bölcsesség, mellyel ezt életbehivta és érvényesítette, klasszikus példája lesz mindenkor a történelmi realitások s politikai adottságok mesteri meglátásának és kihasználásának, A katholikus Bá.'bory. 2. Báthory István erős, meggyőződéses katkrj- likus volt s az Apostoli Szentszékhez fiúi hűséggel ragaszkodott. Meghatnak azok a levelei, melyeket a Szentszékhez intézett s élesen kidomborítják erős katholikus lelkületét a Szentszék különböző megbizottaival s főként egyes kimagasló jezsuitákkal folytatott levelezései. Báthory István katholikus államférfim nagyságát semmi sem bizonyítja fényesebben, mint az, hogy bár éreznie kellett a Szentszéknek a Habs- burg-világhatalom iránti lekötöttségét s ebből fo- lyóan vele, mint e világhatalom ellenfelével, vagy legalább is azon kívülállóval szemben való tartózkodását, meg tudta érteni ezt a helyzetet és nem tántorodott meg sem hitében, sem a Szentszék iránti hűségében, sem az egyház ügyei iránti buz- góságában. A vallásszabadság törhetetlen híve. 3- Mikor Báthory, a katholikus uralkodó, Erdély trónjára lépett, Erdély majdnem teljesen protestáns volt már. Hogy ilyen helyzetben katholikus létére az ország trónjára juthatott, már magában is bizonyltja nagy államférfiul kvalitásait, melyek révén bizalmat tudott kelteni az akkor egymással élesen szemben álló más hitüek előtt is. Fokozott mértékben igazolja e kiválóságait, hogy ezt a bizalmat uralkodása egész tartama alatt nemcsak megőrizte, hanem szinte korlátlanná fejlesztette. Hogy milyen bizalmatlansággal kellett megküzdenie, arra nézve jellemző történetíróinak az a feljegyzése, hogy gyóntatóját világi ruhába „kiöltöztetve“ kellett maga mellett tartania s vadászat ürügye alatt ment misét hallgatni. S e bizalmatlanságot sikerült nemcsak le- küzdenie, hanem elérte azt is, hogy alig tiz évvel később a kolozsvári jezsuita-kollégium alapítását az akkori erdélyi közvélemény már az ország kul- turnivójának emelése érdekében véghezvitt alkotásnak tekintette s e kollégium első növendékei között protestáns i>apok fiai is számosán jelentkeztek. Báthory Istvánnak hithüséggel párosult bölcs mérséklete azonban megvetette alapját annak az erdélyi egyházpolitikának, mely a saját egyházához való feltétlen ragaszkodás s ennek odaadó szolgálata mellett mindig becsülni tudta mások Miét, meggyőződését s a más hit elvi alapján álló kulturális intézmények szentségét és sérthetetlenségétGyárfás Elemér besiéde
