Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-12 / 260. szám
KeletiUjs&g Vasárnap, 1933. november 12. ^,T?TTTT1fVTVT,WP7Tl*T*ţ,TTTTT,rTTTTTTTTTîTî<TTTTTTTTTlir,Tirrl1T> miwwwwvwvwwmiwwwwvwvv s E PÁRISI UTOLSÓ DIVAT: OTTOMAN-SATIN MONNA-VANNA Sikerült* Hót gyeim, hogy Önöknek ugyanebben az időben és azzal a selyemmel szolgáljon a GALLIA amelyet most ősszel Parisban hordanak, RENDKÍVÜL olcsó árban. Gyári lerakat: CLUJ, STRcADcA GENERc4L ZKßCULCEcA 2, (Renner palota) M MMMM MMMM MMMMM 712 CCÖSZÓ 3STOL 71J71 Jrja: 7lagy Tiborján V. Befejezés A beszéddel foglalkozó szakmunkák legnagyobb része, miután letárgyalta a be- és ki- lélegzésre vonatkozó megállapításait ós tanácsait, munkáját a gége tárgyalásával folytatja és többé-kevésbé bonyolult magyarázattal iparkodik megvilágítani ennek u finom és lényegében még ma sem tisztázott szervnek a működését. Nem követem a tudósok útját. Nemcsak azért, mert hasábokra lenne szükségem, hogy csak megközelítőleg is kié! légi tő magyarázatát adhassam ennek a működésnek, de főleg azért, mert az én tapasztalatom szerint az beszél helyesen, aki beszéd közben nem érzi, hogy voji gégéje: aki biztosítani tudja a gége munkájának szabad, kényelmes, minden gátlástól, minden erőlködéstől mentes munkáját. Az ember beszélőszervét már a világ minden hangszeréhez hasonlították és a sok hasonlat közül a nyclvsip az, amef'yik kgtartó sabbnak, legcélravezetőbbnek bizonyult. Egyelőre tehát, magam is arra kérem az olvasót, gondoljon a nyelvsipraf amikor az elkövetkezőkben a helyes, az egészséges beszéd körülményeit tisztázni igyekezünk.-. A nyeivsipnál is, az emberi beszélőszervnél is két tényező működik közre a hang létrehozásában: a hangot adó membrán és a hangot módosító toldalékcső (a hangszalag felett a száj, illetőleg, az orrnyilasig terjedő rész). Különböznek abban, hogy áruig a nyeivsipnál különböző billentyűk segítségével', rövidítve vagy hosszabbítva a toldalékcsövet, hozzuk létre a magas és mély hangokat, addig, az emberi beszédnél ezt a munkát részint a hanig'- szalagok különböző természetű megfeszülésc és elpetyhüdésé, részint, magának a gégének függőleges és vízszintes irányú mozgása eredményezi. Már említettem a csecsemő hangsétáltató gőgicsélését és megmondottam, hogy ez lényegében nem egyéb) mint a gége elhelyezkedésének keresése, hozzáillesztése a minden embernél különböző toTdalékcsöböz. Ugyanez a munka ismétlődik meg a szervezet nagy „forradalma“ idején, a pubertásban, amikor is a hirtelen megnövekedett vérböszervek, a tudatosításra, érvényesülésre törekvő vágyak, ösztönök tömege nemcsak a serdülő Hőiket, de a serdülő szervezetet is uj feladatok, uj problémák élé állítja. De, amig a csecsemő édeskeveset törődik vele, hogy tetszik-e nekünk az ő ügyetlenkedése, vagy nem, amig a csecsemőnek nincs tudatos múltja, amelytől megválni fáj: addig a bakfis, a kamasz ösztönösen érzi, hogy örökre elszakad a gyermekkor paradicsomától és tudatlanságában félelmetes hatalomként magasodik fel előtte az Élet láugpallósu angyala. Mintha máról-holnapra megváltozott, önmagának is kellemetlen, idegen hangja egy a lélek mélyébe rejtett titoknak árulója lenne: szégycnli, el akarja rejteni és mindent elkövet, hogy különös elváltozását eltitkolja. Ilyenkor nyakizmainak megfeszítésévé!, gégéje összeszolátásával, uagyobbmennyiségü levegő kiprcseléséveil iparkodik továbbra is a régi, a megszokott gyermeki]angon beszelni, különösen, ha a felnőttek meg gúnyolják is, vagy — amire szintén láttam példát: — „nem bírják idegekkel!“ Nagyon sok gégebajnak, majdnem minden kellemetlen hangnak eredete a pubertás korára nyúlik vissza. Nem tudom effiéggé hangsúlyozni, hogy ebben a korban meg kell tanítani a serdülő embert arra, hogy legyen türelemmel, amig a hirtelen megnövekedett gége ismét megtalálja helyét a megváltozott viszonyok között. Ne erőlködjék soha és semmi körülmények között sem. Várja meg nyugodtan, amig kialakul az orgánum, amelynek; éppen az az ismertető jele, hogy a gége szabadon mozog, a nyakizmok nem feszülnek meg és könnyen, szabadon, árad a hang. A nyakizmok meglesz ülésének és ezzel együtt a gége szabad mozgását gátotlió ténykedésnek van még egy másik eredete is, amelyre éppen a beszéd érthetősége, szépsége érdekében, feltétlenül rá kell mutatnom. Ez az ok már nem a pubertásban rejlik, hanem abban, iiogy a beszéd hangzóinak kiformálásánál a szervezet ugyanazokat az izomcsoportokat foglalkoztatja, mint a nyelésnél:'. Bizonyosan hallották már azt a kifejezést, hogy „a beszédet előre kell hoznj,", ami magyarán mondva azt jelenti, hogy a beszédnek elől az ajkakon kelül képződnie, könnyedén mozgó nyelv segítségével, „lebegve a nyelven“ — ahogy Shakespeare mondja. Már pedig figyeljék meg embertársaikat és látni fogják, hogy milyen sokan beszélnek mozdulatban vagy alig mozgó ajakkal. Nem mondom, hogy I az ilyen beszéd nem lehet érthető, de állítom. ■ iiogy nem lehet eléggé színes és főleg, hogy I nagyobb távolságban, nagyobb tömeghez in- I tózve csak akkor érthető, ha kiabálással páro- j sül. Régi és igaz mondás: az ajk úddal végzett munkát megtakarítod a gégéden! A hiba eredete abban rejlik, hogy a beszéd az ember életében csak'másodlagos, bizonyos fejlődési fok elérése után bekövetkező jelenség, vagyis a csecsemő előbb szopik, nyel, eszik és csak később kezd beszállni. Nagyon valószínű hogy nem hónapokra, hanem évszázadokra. esetleg évezredekre terjedően, az ősember eleiében is végbement ez a fejlődési folyamat. Már most úgy a nyelésben, mint a beszédben legfőbb tényező a nyelv, azzal a különbséggé!, hogy amig a nyelésnél: a nyelv yuunkája Látra, a garat felé kell, hogy irányuljon, a helyes beszédnél éppen ellenkezőig a mozgás iránya a fogak cs a száj nyiüiás. Ezen a helyen nem térhetek ki minden beszéd-rendelik* uesség re és igy csak mellékesen utaiüok arra, hogy az u. n. gombócoshang eredete is a mozdulatlan ajkakban, a nyelvnek beszéd- közben is há;’afelé irányuló mozgásában található meg. A hallgató úgy érzi, mintha az ilyen beszélőnek valahol hátul a torkában megakadna a beszéd cs igy is van, mert a hátra húzott nyelv, ha nem is váltja is ki a nyelést reflexet, de megindítja azzal, hogy a garatizmokat meg vastagitja cs ezzel elzárja, lecsökkenti a hang útjátAz ajkak megmozgatását és ezzel együtt a nyelv mozgásának előre felé irányítását a francia mesterek (Réguier és Legouvé) az u- n. suttogó gyakorlattal érik cl- Ez abban áll, hogy a növendéket nagyobb távolságban állítják fel és suttogó hangon mondatnak fel vele szövegeket- A gyakorlat nem rossz, csak két gyengéje mégis van: először feltétlenül szükség van egy második személyre, aki ellenőrizze, Iiogy nagyobb távolságban érthető-e a beszéd és másodszor: igen könnyen vezethet arra, még pedig minél lelkiismeretesebben csinálja valaki, annál könnyebben — hogy a nyakizmok megfeszülnek és ezzel a gége szabad mozgását gátolják. Sokkal célravezetőbbnek tartom az u- n- zártfogsor gyakorlatot, ami abban áll, • hogy könnyedén zárt fogsorral hangosan mondunk el szöveget először lassan, azután mindig gyorsabban és egy kézi tükör segítségével ügyelünk arra, hogy az ajkak minél erőteljesebbel', mozogjanak. Különösen az o-ő-u-ii-hangzók azok, amelyeknek lelkiismeretes kiképzésével erőteljes mozgásra kényszerithetjük az ajkainkat- A gyakorlatnak hibája az, hogy könnyen szokássá és ezzel „harapós‘-szinezetüvé válha- tik a beszéd, de ezen könnyű segíteni, c-saK minden zártfogsor-gyakorlat után ugyanazt a szöveget nyitott szájjal is el kell mondani. A lélegzés, a nyelv és az ajkak szerepét, jelentőségét érintve, elérkeztem arra a pontra, amelyen túl — személyes cuintkczés és ellenőrzés hiányában — könnyen káros következményű félreértéseknek .lehetnek okozója: befejezem hát az élőszó iskoláját. Erdélyben olyan sok szép magyarsággal beszélő ember él, hogy mindenki könnyen találhat mintaképet, akitől tanulhat, akit követhet. Az általain elmondottak ismeretében és tudatos, következetes megfigyeléssel, jó füllel, legalább közepes eredményt bárki elérhet ezen a téren. Igaz, hogy szorgalom, kitartás kell ehhez is. Meg csak egyet: a kenyerét beszéddel kereső ember ne legyen könnyelmű és akármi rendellenességet, fájdalmat érez n torkában, menjen azonnal orvoshoz. Különösen reketd- ség esetén ne féljen a gégetükörtől! Valahol! azt olvastam, hogy a fájdalom a. legjobb ápolónő. Nos. igazán sajnálom, hogy a rekedtség nem jár fájdalommal, talán akkor kevesebb cihanvago' t hang okozna kellemetlenséget a hallgatóknak és jelentős hátrányt magának a hangtulajdonosnak. Addig is, amig orvos elé kerülhet: ne beszéljen a rekedt ember, vagy ha ez lehetetlen, csak suttogva és csak a legszükségesebbet. Ne igyék hideg vizet, ne dohányozzék és öblögesse a torkát l angyos tejes-ásvány-, vízzel. És mindenekelőtt: — siessen orvoshoz! Aranyér bántalmak ellen a „Goedecke"-féle „Anusol-Suppcsitor“ (betét); mind*« kor utólérhetetlennek bizonyult. A világ mindea részében az orvosok nagyrésze „Anusol“-t ir elő éa számtalanok azok az esetek, amelyekben ez a gyógyvízé? m gyógyíthatatlannak hitt beteget megmestette, — Us ^ŰVTJSOL-SCPPOSITOB'1 ((betét) azonnal meghozza a kívánt megkönnyebbülést és rövid időn belül megszünteti a sokszor cly rettenetes aranyérbántalmakat. Haazná’ata egyszerű, tiszta áa olcsó. Ezenkívül az az előnye i3 meg van, hogy a teg a kezelés alatt foglalkozásának üzését mogszakilás nélkül folytathatja. A gyógyszertárba» kimondottan „Goedecke“-féle „Anusol—Suppositor“-t kérje», ismertető jele a piros dobos és a gyári piomöa.
