Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-03 / 252. szám
Képviselflháa BÜD&PSST V. Péfllefe *933 noeember 3- MT<1 3 í®l mUJSAG H£Dwté«l árak belföldön: Egéez évre 800, félévre 400, kegyedé vre ZOO, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy irre 60, félévre 26, negyedévre 12J50, egy hónapra 650 pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 252. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: GlnJ-Kolon* vár, Strada Baron L Pop (volt Brassai noca) 5. «tny Telefon: 508. — Levélcím: Clnj, postafiók 10L wüm. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. 1 Nagy győzelmet aratott az angol községi választáson a munkáspárt Az angol választók így demonstráltak a leszerelés és a béke mellett (London, november 2.) Tegnap megkezdődtek a képviselőtestületi választások Anglia háromszáz városában. A választások eddigi eredményéből megítélve a munkáspárt győzelmet aratott, annyira, hogy szinte lehengerelte a kormány többségét is. A munkáspárt vezére tegnap este nagy beszédet tartott, amelyben kijelentette: — Ragaszkodnunk kell a békéhez, követelnünk kell a leszerelést és véget kell vetni a magánfegyvergyártásnak. A reggeli órákig befutott szavazatok eredménye Anglia száz legfontosabb városában a következő: munkáspárt 181 mandátum, vesztett 5-öt, tiszta nyereség 176. A konzervatív párt nyert hatot, vesztett 112-öt, szabadelvű párt nyert ötöt, vesztett harminchármat, párton- kivüliek nyertek tizet, veszítettek ötvenkettőt Megállapították a kolozsvári királynapok programját Vasárnap reggel jön a király vonata — Megérkezett Károly király ajándéka a katedrálisnak A mosolygó Vaida Vaida Sándor hires arról, hogy a legnagyobb problémákat is szereti elintézni ogy jókedvű mosollyal, szellemes megjegyzéssel, sikerűit tréfával, És ezt a tulajdonságot azóta sem vetkőzte le, amióta miniszterelnök, pedig manapság a legegyszerűbb polgár is meg szokott feledkezni a mosolyról, hát még az oi°zág felelős miniszterelnöke, illetve felelős bűnbakja. Az ellenzék szemében ugyanis ősi és újkori szokás szerint is mindig es mindenért a kormányfő viseii a feielősséget, legalább is a rosszért. A jót rendszerint el szokták felejteni. Mindenesetre kellemes látvány az a miniszter- elnök, akinek állandóan optimista .mosoly sugározza be az arcát. Különcsen manapság, amikor épp elég ok ~olna — n-ikf>l«ti- szóval élve —. borúlátónak lenni. Hála Istennek azonban Vaidátót távol áll minden pesszimizmus. Talán nem véietieu, hogy legutóbbbi, íasn nyilatkozatának irigylendő könnyedsége éppen akkor tűnik fel a lapok politikai tudósítóinak, amikor ellenzést részről valóságos kórvadászaict indítottak a kormány ellen. A liberálisok — horribili dictu — egyenesen lorradahv^mal fenyegetőznek, Averescu marsall a m Hitler — sárga- inges rohamosztagokat toboroz és felharsan a magányos fasiszta íarkas, a szakadár Goga gyenge kürtjele is, anieiy fenyegető igyekszik lenni, de ettől még mi kisebbségek sem ijedüoí meg. Más miniszterelnököket is láttunk már akik még bukásuk pillanatában is körömszakadtáig hirdetik kormányuk szilárdságát és az ellenzék erőtlenségét. Vaidának azonban elhisszük. hogy sem az árnyékától nem ijed meg, sem a liberális fenegyerekeskedéstől. Sőt az az érzésünk, hogy Vaida soha nem érezte ennyire elemében magát. Ami érthető is. Nemcsak a Vaida, hanem a Maniu esetében is. Éppen csak a két politikus életrajzi adatait kellene átfutni. Egészen a román impériumig szakadatlan ellenzéki harc, de azóta is rövid intermez- zókat kivéve, egyik ellenzéki kampány a másik után. A támadások éle pedig úgy Vaidánál, mint Maniunál mindig a liberálisok ellen irányult. Most ugyanazok a lberálisok megfordították a dolgot, most ők folytatják a végnélküli kormánybuktató küzdelmeket. Vaidának eddig államférfiunak, politikusnak kellett lennie, most aztán alkalma lesz harcolni is. A szárazra került hal visszamehetett a vizre. Érthető ilyenformán, ha Vaida mosolyog és teljes erejének birtokában érzi magát. Ami kényelmetlen volt nála — Maniuval szemben —az egyenesen boldogság, hogyha a liberális ellentámadásról van szó. Ha mélyére tudnánk nézni Vaida lelkének, valami tudatalatti, egyelőre nem teljesíthetetlen vágyra akadnánk, amely a liberálisokat szeretné kormányon látni, saját magát pedig az ellenzéken. Más kérdés azonban, hogy éppen ma, a tul- zásnélkül rendkívüli viszonyok között, helyen áll-e az a miniszterelnök, akinek a passzivitás az ereje, a terméketlen ellenzékiség. Ámbár, ha jól körülnéz Vaida az országban, megtalálná azt a pontot, ahol a harci elán alkalmazására valóban szükség volt. Azokra a szélsőséges irányzatokra gondolunk, amelyekről Vaida iasii nyilatkozatában említést sem tett, amelyek azonban talán komolyabb veszedelmet jelentenek, nemcsak a kormány, hanem az ország számára is, mint a hitelüket vesztett, fogatlan oroszlánok, a liberálisok. Ez az a pont, ahol a harci lendület, sőt a kíméletlenség is indokolt. Ahol a Vaida politikai nevelése meghozhatnám maga gyümölcseit. És csodálatosképpen éppen erről a problémáról hallgat Vaida ezúttal is. (Kolozsvár, november 2.) A kolozsvári királynapokra nagyszabású előkészületeket tettek. Ma este a rendezőbizottság gyűlést tartott, melyen Hafieganu miniszter, Fetche alprefek- tus, üeleu primár, a hadsereg, rendőrség és más hatóságok képviselői jelentek meg. Összeállították a végleges programot, amely a következő: Vasárnap reggel féltiz órakor: őfelsége a király, Mihály trónörökös és Miklós herceg ünnepélyes fogadtatása az állomáson a polgári és katonai hatóságok vezetői által. A polgári meghívottak frakkban, a katonai személyek díszruhában jelennek meg. Rövid cercle után a királyi diszmenet az nj katedrálishoz megy. Tiz órakor: Templomavatás és felszentelés. Fél 11 órakor: Népszervezetek fél vonulása, a gazdasági kiállítás meglátogatása, a város dezsőnóje. A délutáni programot a király kívánsága szerint bonyolítják le. Valószínű, hogy őfelsége a lóversenyeket tekinti meg. Este 8 órakor: Díszvacsora az Automobil Klubban. Háromnegyed 10 órakor: Díszelőadás az operában. Tizenkét órakor: A királyi vonat indulása Szinaja felé. Ma ideérkezett Munteanu-Cárnu mérnök, a román rádiótársaság vezérigazgatója, hogy személyesen ellenőrizze a felszentelési. ünnepségek és az operai díszelőadás rádióközvetité- sének munkálatait. Már fel is szerélték a kábeleket, melyek a főpostára vezetnek, ahonnan a telefonkábel továbbítja a bukaresti rádióhoz a helyszíni közvetítést. A király ajándéka. Egyébként az uj görögkeleti katedrális munkálatai, amelyek heteken keresztül lázas tempóban folytak, befejeződtek és már csak az utolsó simítások hiányoznak. A katedrális környékéről mind eltűntek a régi kispark fái, előtte hatalmas gyeppázsit zöldéi, a hátsó részen pedig facsemetéket ültetnek. A szép, modern ivlámpák is helyeikre kerültek. Csütörtökön délután szállították a templomba a katedrális legfőbb ékességét, a Károly király által adományozott gyönyörű csillárt. A csillárt a király csináltatta a templom számára, több művész tervei alapján. A csillár valósággal látványosságszámba megy. Több részből áll és a román korona 1 méter nagyságban készült másolata tetőzi be. A korona alá két közel kétméter átmérőjű művészien kiképzett vasgyürü kerül, amelyeken az égők egész seregét helyezik el. A gyűrűk belső részét egy szintén vasból készült cirádás vasgomb tölti ki, amelynek belsejébe égőket tesznek. Az egész csillár körülbelül hat méter magasságú, részleteiben is impozánsan hat, felfüggesztve bizonyára látványnak is nem mindennapi lesz. A csillár egyes részeinek diszitéseit a királyi korona ábrája motiválja. A királyi csillár elkészítése több százezer lejbe került, felszerelése és villanyégőkkel vaió ellátása annyi időt vesz igénybe, hogy szombatra lesznek vele csak kész a munkások. A templom berendezésének ez volt az utolteó etappja, úgyhogy stílszerűen a királyi csillár koronázza be a több mint tíz éve épülő katedrális munkálatait. — A magyar követség megkoszorúzta a bukaresti magyar katonasírokat. Bukarestből jelentik: A bukaresti magyar követség testületé és egész személyzete, Magyary Mihály követ vezetésével kivonult halottak napján a bukaresti temetőbe, hogy megkoszorúzzák az ott eltemetett magyar hősihalottak sírját. A követség! testület felkereste ezeket a katona- sirokat és kegyelettel emlékeztek meg a háború halottairól.
