Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-10 / 232. szám
1 Kép vi sei őház BUDAPEST V. > pTSL^ST"* ^ _ __________Keaa ggSZÍSSSui. Ara 3 *>f KemtiUjs&g Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, Begyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő, i— Egyes számok az Ibusz tőzsdéiben. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 232. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozs- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassai ucca) 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Az idegen színészek Leszedték a szovjetzászlót Forţu professzor titokzatos merénylete — Nem találják a négy sebesült rendőrt a kórházakban Színes ingek, tüntető felvonulások (Bukarest, október 9.) A szélsőséges jobboldali politikai alakulatok feltűnést keltő akciókkal szerepelnek Bukarestben. Ezek között a Forţu professzor esete kezd mindinkább titokzatossá válni. Szombaton a lapokba került a hir, hogy Portu professzor, aki vezetője az egyik jobboldali radikális alakulatnak, rálőtt egy rendőrtisztre. A belügyminisztérium e hirt — amint e lap más helyén közöljük — hivatalos kommünikében megcáfolta. E cáfolatra Forţu azzal válaszol, hogy nem is egy, hanem négy rendőrt sebesitett meg. A titokzatos sebesültek. Hétfőn délután Forţu professzor kijelentette az újságíróknak, l>or v nem egy, hanem négy rendőrt sebesitett meg, köztük saját sógorát, Simiant is, akit beszállították a Gerota- szanatóriumba. A hírlapírók kérdést intéztek a szanatóriumhoz, ott azonban azt a választ kapták, hogy semmiféle sebesültet nem szállítottak oda. A titokzatos ügy nagyon izgatja a kedélyeket. Egyes lapok azt hiszik, hogy Forţu professzor agitativ eszköznek akarja tekinteni állítólagos megtámadtatásának hírét- Forţu tanár viszont azt állítja, hogy a kórházban — talán hatósági utasítás szerint — letagadják a sebesült beszállítását. Az Északi pályaudvaron ma feltűnést keltő incidens történt. Hirtelen egy fiatal cuzistákböl álló csoport jelent meg a pályaudvar perronján és mielőtt még a hatóságok közbeléphettek volna, leszedték az ott kitűzött szovjetlobogót, amely a vasúti konferencián résztvevő többi állam lobogójával együtt a kongresszusra érkezett delegátusok tiszteletére ki volt tűzve- Az ifjak ezután a Cercul Militarhoz vonultak, hogy az itt kitűzött lobogót is eltávolitsák, itt azonban már karhatalom állotta útjukat. « A fiatalemberek közül, akik valamennyien kiskorúak, néhányat őrizetbe vettek, este aztán valamennyit szabadonboesátották. Pioeştiben több agitátort tartóztattak le, akik egyenruhában járták a falvakat és izgató röpiratokat osztogattak. Rendőri készültség a borbélyok felvonulása ellen. Hétfőn délelőtt tüntető menet vonult fel a bukaresti uccán s a hatóságok politikai tüntetésre gondolva, nagy készültséget küldöttek ki.. Kiderült, hogy a Bukarestben gyülésező horbélymunkások akartak tüntető felvonulást tartani a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése ellen. A felvonulást feloszlatták s a munkásoknak csak egy küldöttsége jutott be a munkaügyi minisztériumba. Titokzatos kéz adta ki a kisebbség-» ellenes uj iskolai rend eletet A minisztériumban nem tud róla senki és mégis érvényben van Hetek óta járják már az erdélyi színigazgatók Bukarestet, de még mindig nem tudták elérni, hogy akárcsak Ígéretet is kapjanak arra, hogy a kultuszminisztérium az eddigi uzusnak megfelelően engedélyt adjon a színtársulatok idegenállampolgárságu színészekkel való kiegészítésére- Arról van ugyanis szó, hogy a kormány adja fel merev álláspontját és engedélyezze azoknak a szülészeknek a működését, akiket a színigazgatók a mai viszonyok között nem nélkülözhetnek. Hogy menynyire létkérdése ez a színtársulatoknak, sőt maguknak a színészeknek is, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a legtöbb erdélyi s?inijaz a mai napig sem tudta megnyitni a szezonţ. mert éppen azok a helyek betöltetlenek, amelyek minden színháznál a legfontosabbak és teljességgel nélkülözhetetlenek. A kultuszminisztérium azzal érvel, a színházak kérésével szemben, hogy erdélyi ma- ‘ gyár színészek tiltakoztak a külföldiek beengedése ellen. Rólunk igazán nem lehet azt mondani, hogy nem honoráljuk a szociális szempontokat, ebben az esetben azonban éppen a szociális nézőpont követeli meg a kormány merev elzárkózásának a feladását. Azok az állásnélküli színészek, akik a kenyerüket féltik külföldi kollégáiktól, bizonyára maguk is rájöttek már arra, hogy a kenyefitk éppen'akkor van leginkább veszélyben, amikor meggondolatlan akciójukat a kormány honorálta. Hiába szerződtetik le a színházak X. Y. kiérdemesült divat és Z. kardaios urat, velük még sem lehet primadoimaszerepeket és drámai hősöket eljá.- szatni. Már pedig, amióta Erdélyben lehetet- lénné vált a szinészképzés, más mód nem áll rendelkezésre a szírd ársulatok kiegészítésére, mint a budapesti utánpótlás. Egészen mostanig a kultuszminisztérium sem zárkózott el ennek az igazságnak felismerésétől és ljár szerény keretek között, de módot adott az erdélyi magyar színtársulatoknak arra, hogy tagjai egy kis százalékát külföldről egészíthessék ki- Bizonyosra vesszük, hogy megfelelő informálódás után ezentúl is lehetővé fogják tenni a magyar színházak működését és ezzel a komoly és hivatásos színészek egzisztenciáját. Erdélyben az utóbbi években gombamódra elszaporodtak ugyan a színészek, illetve azok, akik ezt a nevet vallják foglalkozásuknak, — majdnem azt mondtuk, bitorolják, — tehát a külföldi színészek mérsékelt számú beengedése csak az egészséges szelekciót fogja elősegíteni. Elvégre régen megmondták, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. Az igazság az, hogy a legtöbb „színész“ sokkal jobban meg tudna élni, hogyha csakugyan visszamenne a kaptafához, vagy a pult melléVégül pedig csak arra hivjuk fel a kultuszminisztérium figyelmét, hogy Magyarországon egy statisztika szerint háromszáz román állampolgárságú szinósz működik. Manapság, amikor minden állam a kompenzáció és re- kompenzáció kérdésén lovagol, ez is komoly és alapos ok arra, hogy ne gördítsenek nehézségeket néhány magyarországi színész beengedése elé. Összesen sem tenne ki többet a számuk tizenötnél, tehát ,-színészexportunk“ öt százalékánál. Nincs komoly ok az engedély megtagadására, amit felhoznak, az mind erőszakolt és komolytalan érv. A lényeg az, hogy a kultur- közlekedés határvonalait merevítik el és teremtenek ezzel mind áldatlanabb állapotokat. Senkinek nem érdeke ebben az országban, hogy a magyar színészet kulturnivóját hivatalosan és mesterségesen siilyesszék. Senkinek nem 4eket érdeke, hogy a kulturközleke- dést mesterkedésekkel, kellemetlenkedésekkel akadályozzák. (Bukarest, október 9.) Közölte a Keleti TJjság, hogy a nagyváradi elemi iskolák magyar tagozataiban bizalmas rendelet utján beszüntették a magyarnyelvű előadásokat és két' órát engedélyeztek hetenként csupán magának a magyar nyelvnek a tanítására. Mivei a közoktatásügyi törvény előírja, hogy az elemi iskolák kisebbségi tagozataiban a tanítás a kisebbségi nyelven történjék, a bizalmas rendelet ellen Hegedűs Nándor, a Magyar Párt biharmegyei képviselője sürgős interpellációval fordult a kamara elnöksége utján a közoktatásügyi miniszterhez. Azóta három hét lelt el, de az interpellációra visszhang nem érkezett. Ezért tegnap Hegedűs Nándor képviselő kihallgatáson jelent meg Andrei közoktatásügyi aiminiszternél, akinek részletesen feltárta ezt a súlyos kisebbségi sérelmet. Andrei miniszter kijelentette, hogy ő ilyen rendeletét nem adott ki, az törvénytelen és helytelen. Magához kérette Ghibzescu elemi iskolai vezérigazgatót, aki szinten úgy nyilatkozott, hogy ilyen rendelet az ő kezén nem ment keresztül. Hegedűs képviselő csodálkozásának adott kifejezést, hogy a közoktatásügyi adminisztrációban „felelőtlen elemek“ adhatnak ki bizalmas rendeleteket és kérte, hogy a törvényes állapotnak szerezzenek érvényt, amit Andrei miniszter meg is ígért és Ghibzescu vezérigazgató* erie Írásban is utasította. Hegedűs képviselő felkereste ebben az ügyben Caliani kisebbségi iskolaügyi vezér- igazgatót is, aki úgy nyilatkozott szintén, hogy nem tudja, ki adhatott ki ilyen rendeletet. Neki valaki ebi en az ügyben már panaszkodott, ő- kérdést is intézett a nagyváradi tanfelügyelőséghez, hogy ki a rendeletnek a gazdája, de eddig y ál ászt nem kapott. Minisztériumi körökben úgy tudják, hogy ennek a kisebbségellenes irányzatnak Tulbure György nagyváradi inspektor a spiritus rektora- Állítólag az ő befolyásának tudható be, hogy az elemi iskolákról szóló uj törvénytervezet el is ejtette az állami elemi iskolák kisebbségi tagozatait, de ezt később, mégis rektifikálták és, a törvénytervezetbe később ismét felvet tők a kisebbségi szekcióknak a fenntartását. Azonban valaki a minisztériumból vette át ezt az irányzatot, mert tudvalevőleg a nagyváradi bizalmas rendelkezéshez hasonló kisebbségellenes intézkedés történt Marosvásárhelyen is.
