Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-01 / 225. szám
Vasárnap, 1933. október 1, 8 fl Kel ETíUjsjtG mmmemmammt lanaa Megszólalnak a kövek. *. Beszélni kezű az ódon Farhas uccui református templom a hözel négyszázötven éves múltjáról Az egykori háromhajós szentegyházból a történelem egyetlen óriási csarnokos építményt formált — A rég letűnt emberek örökszép emléke a falakon elhelyezett emléklapok is megszólalásra indulnak (Kolozsvár, szept. 30.) Ödön, patinával bevont év-' százados épületek tömkelegéből, mint valami halálfejjel díszített hatalmas papisüveg emelkedik ki a kissé már elöredült homlokzatú Farkas uccai református templom. A hatalmas épületkolosszus, annak ellenére, hogy körülötte évszázadokon keresztül dúltak a háborúk és harcok viharai, nyaldosták hatalmas pilléreit a lángnyelvek, pusztították értékeit a szentséget nem ismerő vandál kezek, mondhatni még ma is a maga eredetiségében áll, diadalmassággal hirdetve a mélyenjáró és elpusztíthatatlan eszmének örökkévalóságát, amelynek emlékezetére építtetett. Épül a Mátyás temploma. Mátyás király uralkodásának végén körülbelül 1486- ban, Szabó Ambrus városbiró, a városi tanács hozzájárulásával, Mátyás király és Báthory István erdélyi vajda és országbíró akaratából és megegyezésével a Farkasok uccájába (platea Luporum), a szabók bástyája szomszédságában, a szent Ferencről elnevezett Minorita szerzetnek helyet enegedett egy kolostor építésére. Minthogy a zárda templom nélkül teljesen elképezlhe- tetlen volt, evidens, hogy a zárda építkezésének engedélylevele egyben a templom építésére is megadta az engedélyt. A reánk maradt oklevelekből hozzávetőleges megállapítások szerint körülbelül 1490 körűire lehet s. templom alapkőletételének Idejét helyezni. Minthogy különböző engedmények, adományozások utján maga Mátyás király volt az, alti a legjobban elősegítette a templom felépítését nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy Kolozsvárnak a Fark»« uccai templom, a Mátyás temploma. Az építkezéseket Mátyás királynak 1490 április 6-án bekövetkezett halála után IX. Ulászló folytatta, aki 1494-ben a Szűz Mária tiszteletére épülő templom és kolostor javára állandó segélyt állapított meg, amelynek igénybevételiével körülbelül 1516 előtt, tehát még második Ulászló király életében teljesen elkészült. 1544 és 45 körül a reformáció szele Kolozsvárra is elérkezik és a vallásos lelkekben megindul a forrongás, aminek ereu- ményeképpen 1556 március 15-én Kolozsvár minden kolostorából kiűzik a szerzeteseket és a Farkas uccai templom is egyik napról a másikra váratlanul Lakó nélkül marad. Báthory István már rövid erdélyi fejedelemsége alatt megkezdi az ellenreformáció előkészítését, majd mint lengyel király pár év múlva öccsével, Kristóffal, az elhagyott kolostort és templomot, — amelynek még ablakrámái sem voltak, — a jezsuitáknak adományozza, akik azután fáradhatatlan buzgalommal látnak hozzá a templom feldíszítéséhez. A jezsuiták azonban beavatkoztak a politikába és ezért az 1588-i mea- gyesl országgyűlés kitiltja őket a zárdából. 1589-ben el is távoznak az épületből, azonban 1595-ben Báthory Zsigmond nagykorusitása után újból birtokukba veszik a zárdát és a templomot, de pár év múlva Báthory Zsigmond bukása őket is magával rántja. A magyar nemzeti párt 1603 tavaszán a török szultán által kinevezett unitárius Székely Mózest választja fejedelemmé, aki seregével tíz napi ostrom után, — a felzendült polgárság nyomására, __junius 9-én bevonul Kolozsvárra. Az unitáriusok első papja és későbbi püspöké Torockai Kovács Máté, a város elfoglalása után gyújtó beszédet tart, amely felingerli a népharagot. A feltüzelt nép megrohanja a jezsuitákat, betörik fejszékkel a templom nagy ajtaját, szétvagdosták a templom belső berendezéseit, összetörik a szobrokat, majd leront ják a templom boltozatának egy részét is, amely lezu- hantában tizennégy embernek oltja ki életét. A kirabolt és súlyosan megrongált templom éveken keresztül üresen és pusztán meredt az égnek. Az uj helyreálitás dicsősége már az • X. Rákóczi György: nevéhez fűződik, aki 1638-ban a reformáusok- nak adományozta a templomot s ugyanakkor Kurland- ból hozatott építőmestereket, akik megpróbálták kiépíteni az 1603. évi rombolások alkalmával súlyos sérüléseket szenvedett csonkatornyot is. Ez a kísérlet azonban nem járt sikerrel és 1646 nyarán le kellett bontani a torony meghasadt felső részeit. Ekkor a templommal átellenben álló telken haranglábat állítottak fel, amely 150 éven keresztül az 1798-i nagy tűzvészig szolgált hivatásának. A hatalmas kőlábak árnyékában A nyugati homlokzat impozáns és harmonikus hatást kelt, amit csak fenn az oromfal törpén iveit vakajtaja (a halálfej szája) és a kissé középtől eltávolodott világitó rés és felette, mint két szem, elhelyezett két világitó ablakocska tör meg és fejez be. A homlokzat két sarkán álló, átlós irányú kőláb közül tulajdonképpen a déli ív veszi át a boltozat nyomását, mig a két középső kőláb rendkívül élénken járul hozzá a homlokzat változatos tagolásához. Laposan leszelt, lóhereives nagy főkapuját horonnyal és hengerrel tagozott fonott pál- camü keretezi, melynek két sarkát kétfelöl egy-egy tárcsa — pajzsban térdeplő reneszánsz stílusra valló szem- befordult angyal foglalja él. A közel 40 méter hosszú hajó két oldalán a szentély kezdetéig 5—5 lépcsőzetesen felfelé keskenyedő, Ötször tagolt kőláb vészi át a boltívek nyomását. A kölábak külső burka mind szépen faragott köböl van. A hajó déli oldalán lévő kőlábat 1862, illetve 1864-ben építették újra, mondhatni minden művészi kellék figyelmen kivül hagyásával. Az északi oldal két külső kólába már sokkal díszesebb és izmosabb a társainál. A két oszlop ivköze alján pedig egy- egy letört állati dombormű darabja látszik, amelyhe- hasonló a hosszú szentély két utolsó kölábján is található. Ezek a maradványok arra vallanak, hogy ezek a támaszok valaha még sokkal díszesebbek voltak. A szentélyzáródás egyik kőlábán ónnal rajzolva karakttá risztikus 1549 évszámot látunk, míg egy másik kölábrs. pedig valaki, — kétségtelenül még a XVII. században, — egy süveges, dolmányos magyar vitézt rajzolt, amely a jobb oldalán hordott kardjával, szinte úgy tűnik fel, mintha a templom díszeiből hiányzó groteszk elemei volna hivatva pótolni. A templom külső tagolásához és díszítéséhez a kö- lábakon és a változatos gótikus ablakokok kivül szerkezetileg is hozzátartozik még a hajó és a szentély találkozásainál északon a négyzetalaku hasábból fölfele három emeletben fokozatosan szűkülő hengerépitmény, melyben keringő lépcső vezet a padlásra és a déli oldalon a csonka toronyalj. A tem'.om padlásán látható a legjobban, hogy az I. Rákóczy György féle átalakítás mennyire letörpitette az eredeti boltozatot. A csonkatorony, — amely a szokás szerint valamivel később épült a templomnál, — csúcsíves ablakai és a keleti oldalán melléje csatlakozó kamrában elfalazott, leszelt, lóhereives ajtócskák a megmaradt résznek az egykorú- ságát hirdetik a templommal. Uralkodik a puritán egyszerűség. A templom belső építészetének tagoltsága meglehetősen szegényes. A templom ma egy, — a hajó és a szentély találkozásánál a törpe csúcsíves diadalív által kettőbe tagolt, — óriási csarnokot képez. Az építészeti stílusából és az ivek észrevehető hajtásaiból minden kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy a ma hatalmas hajó egykor három csarnokos szentegyházra oszlott és C3ak az 1640-es restauráció hozta csúcsíves Ízléssel az összhangtalan félkörives hálóboltozat alá. A templom szegényes és puritán berendezését és díszítését viszont némiképpen csak az 1911-ben eszközölt restaurálás alkalmával készített uj orgonakarza* emeli szép oszlopfejeivel és mellvéddiszevel. A dísztelen és egyszerű, minden pompát nélkülöző falak folytonosságát mindössze északon három keskeny és hosszú délén pedig három zömökebb széles ablak töri meg. A színes ablakoknak és általában a hangulatkeltő színeknek a hiányát különösképpen a szentélyben és a szentélyzáródásánál érezzük. A belépőnek különösen ez a rész hiányossága ötlik azonnal szemébe. A hosszú szentély közepetáján egy orgonakarzat állott közel másfél évszázadon keresztül, amely részben pótolta ugyan a mai ürességet, de művészi értéke vajmi kevés volt. A magyar Műemlékek Országos Bizottsága közreműködésével 1910 körül végzett restaurálás azonban az orgonát a nyugati bejárat fölött lévő karzatra helyezte át és így a régi helyének egyhangú fehérségét csak néhány barna hátas szentélyszék enyhíti. A nyugati bejárat fölötti karzaton foglal helyet a monumentális orgona, amely szíté páratlannul álló műremek a maga nemében. Az orgona felső tagja a régi kisebb alkotmány, mig az alja Ízlésben és stílusban a felsőrészhez alkalmazkodó készítmény, amely együttvéve valóságos épület benyomását kelti. Tetején aranyozott felirat hirdeti a felső tag készítésének idejét: ANNO 1766 Az Isten dicséretére. A felirat egyébként mutatja, hogy ez a rész egyik« Erdély ilynemű legrégibb hangszereinek. A rokokóba hajló díszítményt és az egésznek meleg piros és arany enyhe kék és ezüst színei főleg a délutáni napsütés át- sugárzásában a két meleg szin uralkodásával rendkívül megkapó hatást nyújtanak. A templomtér közepét egy százéves asztalos mes- termü, — az Urasztala, — foglalja el, amelynek felső lapját középen Leonardo da Vinci Utolsó Vacsorájának fára készített finom kőnyomata díszíti. A belépőnek azonnal szembetűnik a falak mentén elhúzódó hatalmas barna bútorok; a különböző módon és ízléssel kidolgozott hátas és kartámas széksorok. A hatalmas székek támláit a templomba járt és karbantartásához hozzájáruló családok címerei díszítik. Itt látjuk többek között a fiatalon elhalt Osdolai Kun lázár 1674-ből eredeő bárok stílben készített faemléktábláját, az Apafi Mihály két gyermekének ezüst emléktáblái. A diadalív felől a hajóba néző déli falon az 170&- ban elhunyt gr. Bánffy György erdélyi kormányzó, a szószék közelében pedig Ebeni István főispán és kolozsvári főkapitány, mellette pedig a gavallérságáról közismert gr. Kendeffy Adám egyszerű cimeres halotti epi- tafium-táblái függenek. A hajó hátas széksorainak hát- tükörlapjait pedig Istvándi Bálint, Döbröci Gáspár, Polyk János városi kapitány címerei diszitik. A címerek neveinek viselői a templom sírboltjában nyugosznak. Ugyancsak az itt pihenők emlékét őrzi a hajófalak közepén a faltökbe erőszakolt két fekete márványtábla, amelyen Alvinczy Gábor báró (1788) és gr. Bethlen Adám„ — aki a Mária Terézia-rend egyik leghíresebb vitéze volt, — nevei ragyognak. A papi és tanári székek hátlapjait viszont hires papok és tanárok emléklapjai diszitik. __ Itt láthatjuk töbek között a Kovásznál Peter püspökén kivül a Selyei Tolnai Istvánét, a Pataki Istvánét és a közelmúltban meghalt Pakots József magyar iró tollából, a Keleti Újság olvasói előtt ismert Magyar máglya cimü regényünk főhősének, Tótfalusi Kis Miklósnak, a nagyszerű nyomdásznak egyszerű emléklapját is. A templom egyszerű berendezésének élénk emeléséhez nagy mértékben járul hozzá még a templom hajójának északi falához támasztott díszesen faragott és festett márvány szószék, amelynek reneszánsz féldombor- müvü mintáit a szelíd haboszöld, a piros és arany néhol „ama szinek teszik hangulatossá. Készítője előttünk teljesen ismeretlen.. Csöndesen bug fel az orgona és hangjai, mint valami láthatatlan karok nyúlnak végig a templom falai mentén, magukhoz ölelve a szentegyház széttagolt berendezését. A hatalmas orgonának mély hangjai távoz- tunkban még utunk egy hosszú darabján kisér el, mintegy Isten mindenütt jelenvelóságát juttatva eszünkbe, akkordjainak minden egye3 hangjával. Bakos Aladar. életéről, verseiről, jelleméről Irta: Révész Béla. Ara 60 lej. Vidékieknek fs a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítja a Keleti Újság kiadóhivatala Cluj—Kvér, strada B. L. Pop (volt Brassai u.) 5 sz. a.
