Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-06 / 229. szám

Péntek, 1933. október 6. KbietiíIjsjsg s* Számonkérő szék felállítását határozta el a Magyar Párt marosvásárhelyi tagozata . 1 1 — ....I— , A párt intézőbizottsága foglalkozott a három székely vár­megye magyarságát súlyosan bántó munkakamarai választás­sal és a nyári szünet alatt a városi adminisztrációban történt eseményekkel — Állítólag egy hónap múlva teljesen tiszta, dezínüciált ivóvize lesz Marosvásárhelynek is (Marosvásárhely, okt. 5.) , Két hónapos nyári szünet után, szerdán délután hat órai kezdettel tartotta meg első őszi intézőbizottsági ülé­sét a Magyar Párt marosvá­sárhelyi tagozata. Az ülést dr. Sebess Jenő elnök nyi­totta meg és megnyitójában rámutatott arra a súlyos sé­relemre, mely a munkakamarai választások révén érte nemcsak Marosvásárhely magyar polgársá­gát, hanem a marosvásárhelyi munkakamara kör­zetének, a. három székely vármegyének a magyar­ságát is. Jóllehet a munkakamara tagjainak ki­lencven százaléka magyar s így kilencven száza­lékban magyarok filléreiből tartják fenn ezt az intézményt, mégis megtörténhetett az a botrányos eset, hogy a munkakamara tisztviselői karában egyetlen egy magyar embernek sem juttatlak he­lyet s ezáltal egy darab kenyeret) Az elnöki ta­nács javaslata alapján ajánlja, hogy független magyar emberekből egy tíztagú bizottságot ala­kítsanak oly célból, hogy ez a bizottság állandóan őrködjék minden magyar ember közéleti szerep­lése fölött és amikor úgy látja, hogy egyiknek, vagy másiknak tevékenysége magyar szempontból hibás vágányon halad, mert sérti a romániai ma­gyarságnak vitális érdekeit, akkor az ilyen elté- velyedettet figyelmeztesse és mint számonkicrö szék, igazolásra szólítsa fel. Bejelenti az elnök azt is, hogy a marosvásár­helyi tagozat egyes szakosztályokat, úgy mint: a társadalmi, gazdasági és kulturszakosztályokat közelebbről újra fog alakítani­Az elnöki bejelentéshez többen szólalnak hozzá. Elsőnek dr. Fekete Gyula ügyvéd beszél és a munkakamarai botránnyal kapcsolatosan szo­morúan állapítja meg, hogy kisebbségi sorsunk tizenhatodik esztendejében sem jutottunk cl odáig, hogy faji kötelességeinknek kivétel nélkül mindannyian eleget tegyünk, örömmel üdvözli a számonkérő szék felállításának az eszméjét és kéri, hogy ez a bizottság visszaható érvénnyel működ­jék. Dr. Joós Andor szintén a munkakamarai ügyhöz szól hozzá, számadatokat sorol föl és azt a következtetést vonja le, hogy még mindig nincs kellőképpen megszervezve a magyarság. Csiszár Lajos építész arról beszél, hogy a munkakamarai tagok három kategóriába tartoznak: tisztviselő-, iparos- és munkáskategóriák. A munkáskategória semmi kapcsolatot nem tart fenn a két első kate­góriával, mert a munkások itt is tetljesen világ­nézeti alapra helyezkednek és aszerint bírálnak el minden eseményt. Majláth és Saáry iparosok fel­szólalásai után elnök felteszi a kérdést a számon­Ady Endre I életéről, verseiről, jelleméről Irta: Révész Béla. Ara 60 lej. Vidékieknek Is a pénz lés 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítja a Keleti Új­ság kiadóhivatala Cluj—Kvár, strada B. L. Pop (volt Brassai u.) 5 sz. a. kérő szék felállítására vonatkozólag, mire az in- tézöbizottsági ülés egyhangúlag elfogadja az in­dítványt­Szigyártó Gábor városi ttanácsos ezután részletesen beszámol azokról a városi polgárságot érdeklő eseményekről, melyek a városi adminisz­trációban azalatt történtek, amíg az intézőbizott­ság nyári szünetet tartott. A beszámoló során sző­nyegre került kisebb-nagyobb ügyek elintézése között egyik legfontosabb és örvendetesebb volt az a bejelentése, hogy a városban a vízszolgáltatás megjavítására irányuló munkálatok pár nappal előbb befejeződtek. Közel másfélmillió lejes költ­séggel felépült egy uj Vízgyűjtő galéria és egy nagy derítő medence, melyeknek a vízszolgálta­tásba való bekapcsolása által lehetővé válik, hogy végre-valahára Marosvásárhelynek is iható, tiszta vize legyen. Még egy hónap kell ahhoz, hogy a vízvezetéki csövezet teljesen kitakarodjék az eddigi zavaros viz sok lerakódásától és egy hó­nap múlva már teljesen dezinficiált, gyöngyöző, tiszta vizet önthet a marosvásárhelyi polgár is a poharába. Október tizedikén már megkezdik a földgáz- vezeték lerakása miatt feltúrt aszfaltburkolatok javítását is és pedig elsősorban a főtéren. De ugyanekkor hozzáfognak a város külső perifériái­ban is az uccák kövezéséhez és a járdák szegélye­zéséhez. A fegyelmi ügyek és a történt visszaélések bejelentésével kapcsolatban dr. Bernády György teszi meg észrevételeit, melyek alapján megálla­pítja, hogy a városházán újabban életbeléptetett rendszer eredményezte azt, hogy olyan sürü egy­másutánban történnek visszaélések és ezek által a városnak érzékeny károsodásai származnak. Mureşan kerületi pénzügyigazgató is csak a lapokból értesült a kétszázmilliós „panamádról Kövér kacsát indítottak Bukarestből világgá (Kolozsvár, október 5.) Tegnapi számunk­ban egy Rador-jelentés alapján megírtuk, hogy a kolozsvári kerületi pénzügyigazgató­sághoz tartozó nyolc megye területén a pa­tenta fixa fizetésével kapcsolatosan hatalmas visszaéléseket lepleztek le. A Rador értesülése szerint, amelyet állítólag bukaresti lapokból vett, a visszaélések mintegy 200 millió kárt okoztak az államnak. A mai nap folyamán Kolozsvárra megérkeztek a bukaresti lapok, de abban a Rador értesüléseiről egyetlen sort sem találtunk­A legilletékesebb helyre, a kolozsvári kerü­leti pénziigyigazgatóságlioz fordultunk, amely nek a vezetője Victor Mureşan kerületi igaz­gató. Mureşan igazgató kijelentette, hogy ő sem a Radornak, sem más bukaresti lap mun­katársának az állítólagos kétszázmilliós visz- szaélésről semmiféle közlést nem tett. A fan­tasztikusan hangzó hirt ő is csak a lapokból olvasta és azonnal felhivta a líador bukaresti szerkesztőségét, hogy honnan vette az infor­mációkat. Onnan azonban még kielégítő vá­laszt nem kapott. Azt hiszi, hogy a híradás körül misztifikáció történt, mert ő semmiféle visszaélésről mindezideig nem szerzett értesü­lést, sem a kerületébe tartozó pénzügyigaz­gatóságoktól, sem a minisztériumtól, vizsgálat sem folyik s valószínűnek tartja, hogy az egész közlemény nem más, mint rosszindu­latú aknamunka, amelyet a kerületi pénzügy­igazgatóságok ellen eszeitek ki. A gyermekek nem tanulnak meg németül) de a tanító megtanul magyarul A németcüíiő propaganda problematikus eredménye Csomaközön (Nagykároly, október 5.) A Nagykároly­ban székelő Gauamt németesitő propagandájá­ban elért kudarcai dacára újabb és újabb terü­leteket ostromol, hogy legalább ezáltal keltsen bizalmat azok előtt, akik munkájukat hono­rálják. Legutóbb a nagykárolyi járásban Csoma- közön próbáltak eredményt elérni, ahol pedig köztudomás szerint a község legöregebbjei sem beszélik a sváb nyelvet. A német propaganda ágensei ugyanis ki­szimatolták, hogy Csornák őz község lakossá gának egy része nincs megbékélve az egyházi adó kivetésének kötelezettségével és ezért az zal igyekeztek ^maguk iránt rokonszenvet kel leni, hogy aki németiül taníttatja gyermekét, an­nak egyházadóját a Gauamt pénztára fogja kifizetni. Ezzel egyidejűleg lehozattak a Bánátból egy német tanitót, akinek fizetését a Gauamt pénztára folyósítja, a tanfelügyelő segítségé­vel elrekvirálták a róm. kath. iskolának egyik tantermét és elkezdték toborozni a növendé­keket. A Gauamt kecsegtető ígéretére sikerült is a német iskolába hizonyos számú növendéket összehozni, annál is inkább, mert a püspökség hozzájárulásával az egyházi hatóság azokkal szemben, akik nyilvánvalóan nem akarják ais egyházi adót fizetni, olyan megtorló intézke­déseket léptetett életbe, hogy ezek a makacs­kodók csak bizonyos megszorításokkal része­sülhetnek az egyházi javakban. A Csomaközre delegált tanító azonban a legnagyobb nehézségekkel küzd, miután a nö­vendékeivel egyáltalában nem tud érintkezni. A növendékek ugyanis nem tudnak németül, a tanító pedig csak annyit beszél magyarul, amennyit Bukarestben a magyar nyelvből el­sajátított. Kétségbeesett helyzetében ki is jelentette: „Én nem tudom megtanítani a gyerme­keket németül, de nekem meg lesz az a basznom, hogy megtanulok magyarul.“ A folyó évi iskolai behatásoknál sor ke­rült — az adófizetést illetőleg — a Gauamt Ígéretének beváltására. Az egyháztanács ugyanis azt a határozatot hozta, hogy az a szülő, aki egyházi adó hátralékát ki nem fizeti, nem irathatja be gyermekét a felekezeti is­kolába. A nagyhangú Ígérettel szemben a Gauamt ezekután úgy oldotta meg a kérdést, hogy különböző helyekről mintegy 30 ezer lej kölcsönt szerzett azoknak a részére, akiknek gyermekük a német tagozatba van beírva. A kölcsön visszafizetése január 1-én lesz esedékes és valószinüleg ugyanakkor fog be­következni a Gauamttal szembeni teljes ki­ábrándulás a csomaközi hiszékenyek részéről.

Next

/
Thumbnails
Contents