Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-05 / 228. szám
Csütörtök, 1933. október 5. Knen-njsxG 5 • • Ötszáz lej alaptőkével csinált milliós üzleteket az óradnai Concordia-bank Tárgyalás, amely több éves időközökben folyik, mert hol a vádlottakat, hol a tanukat nem tudják előállítani — A könyvelőnö vallomása a furcsa bank zavaros üzleteiről (Kolozsvár, október 4,) Két nap óta szokatlanul élénk a kolozsvári törvényszék harmadik szekciója ©lőtt a folyosó. Fél évtizednél is hosszabb ideje húzódó nagy per — az órádnál Concordia-bank ügye került végre főtárgyalásra. Hamis bukás, hűtlen kezelés vádjával állottak a törvény előtt a bank volt igazgatói, de az érdemleges tárgyalást eddig mindig el kellett halasztani, mert hol a vádlottak közül, hol a tanuk nagy seregéből hiányzott valaki. A vádlottakat már az előző évekkel ezelőtt megtartott tárgyaláson kihallgatták, most a tanuk jönnek sorra. Szentkovits Mária könyvelőnő vallomásából érdekesen vetitődik a biróság elé a Concordia bank alakulásának, üzleteinek és különös üzletvezetésének története. Ötszáz lej az alaptőke. Popa elnök legelőször a bankalakulás körülményeiről kérdezi meg. Szentkovits Mária elmondja, hogy az Öradnavidéki Takarék- pénztár jogutódja a Concordia bank volt. Az uj bank részvényeseiként a régi bank emberei és az uj bank részvényesei szerepeltek. Kétmillió lej alaptőkét jegyeztek le. A törvény előírása szerint ennek harminc százaléka, vagyis hatszázezer lej kellett volna befizetve legyen az indulásnál. Ezzel szemben a Concordia startjánál mindössze 500 lej volt a bank kasz< szájában!... Ezt vallja a bank könyvelőnője. Első pillanatban merész „luftüzletnek“ látszik az egész vállalkozás, amely a hangzatos és bizalmat- keltő kétmilliós alaptőke álarca mögé rejti a teljes pénznélküli indulást. A váltókat lejáratra állították be. Ez a része a dolognak rendben is lenne, de például C o m s a igazgató — az elsőrendű vádlott — felesége nevében háromszázezer lejt jegyzett. Erről felesége váltót adott, de a könyvelőnő szerint ezt a váltót sohasem kapta kézhezElnök: Comsa igazgató átadta önnek a felesége általi jegyzett részvények fedezeti váltóját? Tanú: Soha. Csak utasítást adott, hogy könyveljem el, a váltót majd adja. Többszöri kérésre sem kaptam kézhez, végül is leirtam a háromszázezer lejt, hogy fedezve legyek. Hülzni és borüzletek. Szentkovits Mária nem mindig emlékszik vissza pontosan. Ilyenkor odamegy az egyik asztalhoz, ahol garmadában állnak az üzleti könyvek. Gyakorlott kézzel lapozza fel az egyes tételeket. Különösen az érdekli a bíróságot: Elnök: Könyvelt csak rendelkezésre, igazoló okmányok nélkül?... Tanú: Igen. Ez előfordult... Elnök: A két autó vásárlását elkönyvelték? Tanú: Nem. Egyik autó nem szerepelt a könyvekoen. Elnök: A cigarettahülzni üggyel mi van? Tudott a felügyelöbizottság róla? A bank üzlete volt ez? Tanú: Először úgy volt, hogy a bank üzlete lesz, tárgyaltak is róla, de végül csak Solymossy ügyvéd volt érdekelve benne. (Nem érdektelen: bank, amely cigarettahülzni, hor és egyéb üzletekkel foglalkozik... Es közben szorgalmasan ráfizet az üzletekre. A betétesek pénzéből fizet rá...) Elnök: Mi van a borüzlettel? Tanú: Egyszer egy vagon bort rendeltek Draga- saniból. A számlát láttam, a Concordia nevére volt kiállítva. A bor sokáig ott állott, végül is Weinberger kereskedőnek adta el Comsa igazgató. Weinberger Comsa urnák ákontókban fizetgette a bor árát. Elnök: A könyvelésben a borüzlet szerepelt? Tanú: Mint olyan nem szerepelt. A pénzt Comsa igazgató vette fel. Ezzel számláját megterheltük. Az erről szóló bonokat csak mutatta, de nem adta ide— Elnök: Mennyi pénzt vettek fel az igazgatósági tagok ? Tanú: Leggyakrabban Comsa igazgató vett fel. Ezt mindig könyveltük. Bonokat adott róla. Elnök: Fizette a bonokat? Tanú: Fizetett is, de a végén tartozásban maradt 80.000 lejjel. A direktor mindig „mászkált“ Elnök: Sokat volt távol az igazgató a banktól? Tanú: Alig volt a bankban. Sokszor hónapokig nem láttuk. Bukarestben szaladgált üzlet után. Elnök: Milyen üzleti ügyben? Tanú: Nem tudom. Mindig mászkált!... Elnök; Tud arról, hogy egy Frankstein nevű kereskedő 30.000 lejt adott az igazgatónak azzal, hogy utalja át a bank? Tanú: Hallomásból tudom. A könyvelésben nem szerepelt. Elnök: Miért nem készítették el az 1926-os mérleget? Tanú: Nem volt meg minden tétel igazoló irata. Elnök: Hogyan kezdődött a bukás? Tanú: Hojdea főrészvényes, egyben a bank pénztárnoka felszólítást küldött Bukarestbe Comsának, hogy azonnal számoljon el, mert feljelentést tesz. Comsa hazajött és elszakította bonjait... Elnök: A malom, amelyben az igazgatóság tagjai érdekelve voltak vett fel pénzt? Tanú: Sokat, legtöbbször Comsa révén. Ezeket a bonokat is eltépte az igazgató, de könyvelve vannak. Valaki, aki egy fülért sem kapott, mégis vádlott. A továbbiak során kiderül, hogy Solymossy dr. ügyvéd — szintén vádlott, — nem vett fel soha pénzt, az üzletmenettel nem foglalkozott, mert nem is értett hozzá — Szeghő dr. is keveset utaltatott. A később szintén vád alá helyezett Ho j de a viszont az igazgatóság tudtával és engedélyével használta fel a saját céljaira az Oradnai Takarékpénztár vagyonából maradt ingatlanokat és leirt rossz követeléseket. Kiderül az is, hogy a könyvelőn és pénztároson kivül senki nem kapott fixfizetést. így Comsa igazgató sem. Colfeseu ügyész és a vádlottak tesznek fel még kérdéseket a tanúhoz, akit megesketnek. A biróság birkózik a zavaros, komplikált üzletek kibogozásával, a vádlottak jegyzetein pedig egyre gyűlnek az ideges számsorok. Számok, amelyektől sorsuk függ... (Kolozsvár, szeptember 4.) A kolozsvári kisgazdákat, mint ismeretes, az őszi hadgyakorlatok súlyosan érintették, különösen azokat, akiknek egyetlen lovát vitték el a manőverre. Ebben az ügyben a Kolozsvári Gazdasági Egylet vasárnap gyűlést tartott és a gazdák panaszait memorandumba foglalta össze. A napokban küldöttségük felkeresi gróf Bethlen Györgyöt, az Országos Magyar Párt elnökét és átadja a panaszokat összefoglaló memorandumot, kérve, hogy a parlamentben tegye szóvá sérelmeiket. Felkérik, hogy interveniáljon az illetékes miniszternél, hogy utasítsa az illetékes hatóságokat a törvény pontos és egyenlő betartására. A kisgazdák panasza ugyanis főleg abból fakad, hogy lovaik nagyrészét tudomásuk szerint Brassó környékére szállították, ugyanakkor a brassókörnyéki szász gazdáktól nem rekviráltak lovakat. A memorandum részletesein felsorolja a kolozsvári kisgazdák sérelmeit.. Elmondja, hogy még a nyáron megbizták a KGE elnökét, Balázs Istvánt, járjon utána, vájjon lesz-e manőver? Balázs István felkereste a hadtestparancsnokot, a főispánt és a polgármestert, kérve, hogyha manőver lenne, az egy lovas gazdáktól ne rekviráljanak. A hóstátiak gazdaságból élnek és arra az egy lóra mindig szükségük van. Balázs István azt a felvilágo- sitást kapta, hogy a hatodik hadtestnek rekvi- rált lovakra nem lesz szüksége. Két héttel ezelőtt váratlanul minden gazda behívót kapott, hogy lovaival haladéktalanul jelenjen meg a lósorozó bizottság előtt, mert a negyedik hadtest számára rekvirálnak lovakat. Rendőrök szállották meg a Széchenyi teret, a szekerekből kifogták a lovakat és ott hagyták az utszélen. A rendőrök elvitték a lovakat, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több lova volt a gazdának. A kisgazdák panasza főleg a rendőrség végrehajtó szervei ellen irányul. Mint mondják, olyan lovakat is elvettek, melyet a katonai bizottság elnöke felmentett a rekvirálástól. Sok lovat másodszor is a bizottság elé állítottak. A monostoriaktól is rekviráltak lovakat, de ezeknek nagyrészét felmentették, mert a monostoriak tudvalevőleg a városi munkálatoknál fuvaroznak. A kolozsvári kisgazdák panasza a városi tanácsot is hibáztatja. A városi tanács ugyanis szivén kellett volna viselje a kisgazdák ügyét és értesítenie kellett volna a rekvirálá- sokról a hóstátiakat, hogy a bizottságba ők is küldjenek egy tagot, aki érdekeiket képviselje. Szerintük a sok egylovas kisgazdának egyetlen képviselője sem volt a bizottságban, ugyanakkor Friedmann és Horák 10—15 lóval rendelkező lókupecek a bizottságban ültek s a hóstátiak keserűen jegyzik meg: ...“ezeknek egyetlen lovát sem láttuk a bizottság előtt.“ A memorandum azzal zárul, hogy a rekvirá- lások megzavarták az őszi betakarítás munkamenetét, a gazdák érzékeny kárt szenvedtek, jövőre nézve kérik érdekeik igazságos védelmét és elbírálását. ZILAHY LAJOS MŰVEI OLCSÓ KIADÁSBAN: Halálos tavasz. .. 57 lej Szökevény ........88 lej A lélek kialszik.. 60 lej Valamennyi kötet egyöntetű vászonkötésben. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Kvár, str. Baron L. Pop 5. Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése „esetén azonnal szállítjuk. A kolozsvári kisgazdák méitányosabb elbírálást kérnek a lórekvirálásoknál A 10—15 lóval rendelkező lókupecektől egyetlen lovat sem vittek el, az egy lovas kisgazdák lovait a piacról szedték össze
