Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-29 / 249. szám
KFLETIÜJSJÍG Vasárnap, 1933. október 29. Â Magyar Párt lobogója alatt egyesületbe tömörült a brassói magyar ifjúság Nagy lelkesedés mellett mondották ki az ifjúsági szakosztály és egyleti helyiség megalakítását (Brassó, október 28.) A brassói magyar ifjúság régóta várt megmozdulása és egységbe tömörülése valóban méltó keretek között zajlott le. Impozáns és lélekemelő volt a felvonulás, amelyben az iparos, kereskedő, tisztviselő és szabadfoglalkozású magyar fiatalságnak több mint kétszáz tagja vett részt. Tegnap este tartotta meg a brassói magyar ifjúság nagygyűlését, nagy érdeklődés mellett. Az idősebb nemzedék számos tagja is megjelent az értekezleten, ezz.ett is bizonyítva, hogy értékeli az ifjúság megmozdulását. Az előkészítő bizottság nevében Székely Géza újságíró üdvözölte a megjelenteket és röviden vázolta a mozgalom történetét. — Négy-öt magyar ifjú összehajolt fejéből nőtt ki ez a mai gyűlés — mondotta emelkedett hangon Székely. A siránkozásnak régen vége, a munkát megkezdtük. A mai gyűlés elhatározó jelentőségű. Dönteni kell afölött, akarunk-e dolgozni a magyarságért, vagy továbbra is tunya tétlenségbe merülve nézzük a magunk és fajunk pusztulását? Hiszem és remélem, hogy mai gyűlésünkből áldás fakad. Erre kérem Isten áldását. Az egyszerű és meleg szavak után felzg- gott a taps és pillanatok alatt a lelkesedés tüzes ára.ma járta át a jelenlevőket. Fiatalok és öregek. Ezután Dániel Antal jogszigorló emelkedett szólásra, aki az uj nemzedék lelkivilágát, ideológiáját, eszmei célkitűzéseit ismertette. Foglalkozott a nemzedékek között fennálló feszültséggel és leszögezte, hogy annak elsősorban anyagi okai vannak s az ifjúság csak másodsorban teszi bírálat tárgyává az idősebb nemzedék társadalomszemléletét, értékelésének mértékeit s általános életfelfogásának módjait. Beszélt az ifjúság szociális és demokra tikus gondolkozásáról és elengedhetetlen szűk ségként hangoztatta a nemzedékek találkozóját, amely régóta esedékes a magyar életközösség érdekében. A Magyar Párt keretein belül A lelkes ovációval fogadott tartalmas beszéd után Tőkés György, kereskedelmi iskolai tanár beszélt az. ifjúsági mozgalom célkitűzéséiről. Ismertette azokat a körülményeket, amelyek feltétlenül szükségessé teszik, hogy az ifjúság egy nyilvánossági joggal rendelkező szervezet keretein belül tömörüljön. Szerinte az egyetlen lehetőség a Magyar Párt keretein belül mutatkozik. Elsősorban azért, mert ez a szervezet egész Erdélyt átfogó alakulat, másodsorban pedig, mert a Magyar Párt a marosvásárhelyi nagygyűlésen kimondotta az ifjúsági szakosztályok megszervezés sót. Különösen ez az utóbbi érv bir elhatározó jelentőséggel, mert ha az ifjúság másfelé csoportosulna, előállana az a veszély, hogy egy széles alapokon nyugvó és egységes ifjúsági szervezet helyett két különböző csoportja ala> kulna meg az ifjúságnak. — Tagozati központot kívánunk felállítani — mondotta Tőkés — s ennek a központnak két irányú munkásságot akarunk adni. Elsősorban kataszterben foglaljuk össze a brassói magyarságot, illetőleg az ifjúságot. Nyilván akarjuk tartani erőinket és lehetőségeinket, vagy más szóval oda kívánunk hatni, hogy a brassói magyarság keretén belül egy egymást minden téren támogató szellem alakuljon ki. — A kulturális téren való munkálkodás is legfőbb feladataink közé tartozik. Ennek legelemibb követelménye egy otthonnak a megteremtése, melyben a tagozat tagjai bármikor összejöhetnek, véleményt cserélhetnek és a rendelkezésükre álló folyóiratokat, könyveket olvashatnák. Továbbá az őszi és téli hónapokban mindenféle tárgykörből vett előadások tartását valósítanánk meg. — Mint a Magyar Párt ifjúsági tagozatának, nagyon természetes, hogy a magyarpárti politika mellett kell államink. Nem is ttehet a célunk egy más politikának a bevezetése, követelése és hangoztatása, hanem kifejezetten csak a jövő politikai életre valló előkészítés. Végeredményben előbb vagy utóbb az ifjúság fogja elfoglalni a mai vezetők és vezetettek helyét, érthető tehát az a követelése, hogy már azelőtt is politikai nevelést nyerjen. Tőkés György végül améllett foglalt állást, hogy az Domináló többséggel hozták meg a határozatot. Ugyancsak ennek a vélemény Deis adtak kifejezést Meisel József, dr. Fehér Emánuel, Dá- nór Lajos, Papp Gábor. Szécsi Sander felszólalása után a vitát Meisel Rudolf lrappáns felszólalása döntötte el, aki Szécsi Sándor beszédéből indulva ki, hangsúlyozta. hőgy az élő Magyar Pártot nem nélkülözheti ă*mw- gyar társadalom. Beszédét tomboló leikéibe) és fogadta, melynek lecsendesedése után Székely Géza a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „Mondja ki a nagygyűlés, hogy: 1, feltétlenül szükségesnek tartja az ifjúság megszervezését, 2. elvben úgy határoz, hogy a szervezkedést a Magyar Párt keretein belül hajtja végre, 3. kiküld egy héttagú bizottságot, melynek tagjai Dániel Antal, Magyary László, Szávai Aurél Béla, Tőkés György, Asztalos Sándor, Kuharcz Olivér és Kopacz András, akik a Magyar Párt brassói tagozatával megkezdik a tárgyalást, a teljes kulturális, gazdasági és adminisztratív autonómia elvén álló ifjúsági szakosztály megszervezése érdekébert. A nagygyűlés a határozati javaslatot fölényes többséggel elfogadta, heten szavaztak a Székely Társaság mellett és egy párén tartóz; kodtak a szavazástól. Végül Szávai Aurél Béla konkrét indítványt tet't, hogy a felállítandó egyesületi helyiség céljaira tehetsége szerint mindenki hozzon áldozatot. A beszéd hatása alatt havi 2960 lejt jegyeztek le a jelenlevők. ,4 A gyűlés lelkes hangulatban ért véget. ;)(SEIiE€T MOZGÓ)G Ma, vasárnap, utoljára iEVERIM kapitány mélyen megrendítő film, csodaszép felvéte'ekkel Főszerepekben: Várkonyl Mihály, Lóul Trenken, Louise Ullrich. Hétfői kezdettel: CLIVE BROOK legújabb szenzációs filmje SHERLOCK HOLMES UTOLSÚ KALANDJA! tendlcivü! izgalmas detektív történet. A másik főszerepben: Miriam Hopkins. ffjuság eredményes megszervezésére a szomszédsági rendszert találja legalkalmasabbnak. A nagysikerű beszéd után megindultak a hozzászólások, amelyek mindvégig tárgyilagosak voltak és becsületes szándékból fakadtak, í Elsőnek Kovács Gábor szólalt fel, aki indítványozta, hogy az egyes munkakörök feladatainak tanulmányozására külön bizottságok alakuljanak, amelyeknek összessége egy nagytanácsot alkotna. Fúró Gyula, a megmozdulás alapjait a kölcsönös szeretetben, szigorú fegyelemben és áldozatkészségben látja. Ellznzéki hang. Kacsó Sándor szerint alkalmasabb volna a Székely Társaság keretén belül való elhelyezkedés. Elgondolása szerint az ifjúság egységes munkáját úgy is lehetne biztosítani, bogy az ifjúság a különböző gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai alakulatok keletén belül dolgozzon, de állandó kontaktusban legyen egymással. Hangsúlyozta azt', hogy felszólalásában egy kisebb ifjúsági csoport véleményét tette magáévá. Tőkés György és Szabó Sámuel hozzászólása után dr. N a g y László megkapó szavakkal kérte a gyűlést, hogy hidalják ác az ellen téteket és próbálják meg közös nevezőre hozni az egymással szembenálló véleményeket. — Tragikus lenne, — mondotta beszéde végén, ha már munka kezdetén bomlási folyamat indulna meg, amelynek súlyos következményei lehetnek. Ambrus Imre dr. szerint veszélyes lenne az az egység, amely az ifjúságot a különböző célú egyesületekbe tömöritené, mert nagyon valószinii, hogy ezek között a csoportok között nem jönne létre az egységes munkaprogram. Indítványozta, hogy a nagygyűlés határozzon .józan megfontolás után, hogy a Magyar Párt, vagy a Székely Társaság kereteit akarja felhasználni. A különböző véleményekre Dániel Antal válaszolt. Összegezte az összes érveket, amelyek az egyik és a másik elgondolás melléit elhangzottak. Éles tisztánlátásával és logikusan felépített válaszában egymás után oszlatta el a felmerült aggodalmakat és tisztázta azokat a fogalmakat, amelyek a vita hevéljen felmerültek s végeredményében tisztán áhította az ifjúság tömege elé azt a parancsoló szükséget, hogy ifjúságnak egységesen és osztatlanul a Mngyur Pártban, van a helye. Gróf Teleky Margit iparművészeti kiállitása a vármegyeházán Érdekes és figyelemreméltó iparművészeti kiállítást néztünk meg a vármegyeháza üvegtermében. Gróf Teleky Margit állította ki ipar- művészeti munkáit; asztalterítők, bridge-asztal diszek, dívány és faldiszek ezek, amelyek nem nagy igényességgel, de abszolút művészi Ízléssel, nagyszerű szín- és formaérzékkel vonják magukra a figyelmet. Len- és szőttes vászonra egyszerű diszitéseket, virágokat és más díszeket varr színes selyemfonállal. Látszólag nagyon egyszerű dolgok ezek, de a színek és formák harmonizálása, a díszítések nemes egyszerűsége, a minták ötletes összeválogatása s a művészi kidolgozás, olyan iparművészeti értéket jelentenek, amelyek minden elismerést megérdemelnek. Kiilönöf. érdeme a kiállított daraboknak, hogy a minták egyszerűek, a formák nemesek és a színek finom ízlésre vallanak. Gróf Teleky Margit nem ragadtatja el magát divatos különlegességek, hatástkeltő modern minták és olcsó dekorativ szinek felé, amit ő csinál, az egyszerű és egyéni. Ebben van a kiállított daraboknak a legnagyobb iparművészeti érdekessége. És amit csinál, az mind praktikus célokat szolgál, tehát nemcsak szobadísz, hanem nélkülözhetetlen tárgyak is. A saját tervezésű dolgain kiviül, ősi magyar motívumokkal és mintákkal diszitett térítőkét is állított ki, amikkel a népi iparművészet történelmének tesz szolgálatokatAz iparművészeti kiállításnak dekorativ jelleget ad Mikola András és Boldizsár István néhány képe, amelyeket kolozsvári képkiállitá- sokon részben már láttunk. Itt.Írjuk meg, hogy a gróf Teleky Margit teritői rendkívül olcsók. Az anyag és az előállítási ár is alig van megfizetve és ami a legnagyobb érték, az iparművészeti plusz — azt ingyen, kapja a vásárló. Miért kell akkor gyári bóvlit vásárolni?! Aranyérnél és az evvel járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési íhger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülés! rohamoknál a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata kellemes megkönnyebbülést, sőt gyakran teljes gyógyulást eredményez.
