Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-24 / 244. szám
Kedd, J933. október 24. KUETlUjSXG óra után a telefon- beszélgetések dija 40%. Ic a I alacsonya bb! DE TELEFOANE mmtflaiinmimiiiiiniiuiiiiiuinimuiuiiiauiiuiiniiaiimmiiiiQuiiiiiiiinEiüiimmiiEiiiiiiiiiiiiiuiL'UHimiuiiiimiiinciiiiiHnimnimiiiinijniiir.miüinmimimií niiiiiiiiiniíjiiiiiiiuiiiniiiininiiiniiiiniiiiHniiiiuniiiniiiiiiiiuiiEJiiiiiiiiiniáiiintfiiiTiEJiiHiitiiiiiuiiiiiiiiiinnuiMiiniiiniHiinniiititiiMimiiiEjmiitinHiE hogy megkönnyítse a nemzetközi telefonbeszélgetéseket. M i n- denféle hasznos tudnivalót talál benne. Kérjen egy példányt, portómentesen küldjük meg. ..... * No pközben a három pierces beszélgetés dija Parissal 600 lei — 21 óra után, amikor Párisban még csak 19 óra van, a beszélgetés dija mindössze 360 lei. Ugyanez az arány irányadó minden beszélgetésre, akár a belföldön, akár külföldön. Használja a telefont magán- beszélgetésre 21 óra után. Valóban csekély díjért fentart- hatja a személyes érintkezést, ami olyan sokat jelent az életben. SOCIETATEA ANONIMĂ ROMÂNĂ Kétmérmi magyar Hatieganu miniszter lakását keresi... Hiúba Ítélte oda a bíróság a mérai magyaroknak az erdőt, nem kapnak vágatási engedélyt, nem juthatnak a fájukhoz „Az a baj, hogy magyarok vagyunk!“ (Kolozsvár, október 23.) Hétfőn délelőtt a főtéren két íöldmives szólított meg magyarul: — Hol lakik Hatieganu miniszter ur? Megmondjuk a miniszter pontos lakáscímét és megkérdezzük tőlük, hovávalók és mi járatban vannak? — Méraiak vagyunk és a miniszter úrral kell beszélnünk. Itt elakadnak. Látni az arcukon, hogy nem szívesen beszélnek a dologról. — Magyarok? — kérdem tőlük. — As a baj, hogy magyarok vagyunk, különben nem volnánk itt. — Kát az ur miféle? — kérdik bizonytala: — Magyar újságíró vagyok- Ha valami sérelmük van, mondják el, megirom a dolgot. Ha lehet, segítünk Méra község ügyében. Miért baj az, hogy magyarok? Összenéznek, egy kicsit viaskodnak, vájjon beszélhetnek-e. — Nehéz dolog, — mondja a szőke, alacsonyabb. A barna, magas azonban bátrabb, tem- peramentumosabb— De igazunk van és az igazságot még az újságban is meg lehet irni. El is mondom sorjában a dolgot. — Bizony baj az, hogy mi méraiak magyarok vagyunk, mert azért nem kapjuk visz- sza az erdőnket. A szomszédos román községek, Nádas, Kórod visszakapták az erdőt, már le is vágták és mi járhatunk Ponciustól Pilátusig .. . — Mi is visszakaptuk jogilag, — veti közbe az alacsonyabb, szőke. — Nem értem. — Tessék csak várni, — folytatta a barna. A kisajátítások idején három községnek elvették az erdejét- Akkor felebbezc-st adtunk, be a kolozsvári bíróság épületében működő agrárbiróságnái. Igazat adtak nekünk- Méra község visszakapott 515 hold erdőt. Nádas 2Sl> holdat. Az erdőigazgatóság ügyvédje tel'‘éhezett. Igazságot kaptunk a vármegyei és a központi agrárbizcíttág előtt is. Többször kihallgattak, szakértők szállottak ki a helyszínére és birtokba helyezték az erdőt... — Hát akkor mit sérelmeznek? — kérdeztük. — A bíróságok ellen nincs panaszunk. Ott Mórának, a magyar községnek is igazat adtak- A román községek meg sem várták az Ítéletet, máris használták az erdőt és ma. is nyugodtan használják. — Miért nem használták maguk is? — Csak azt próbálnák meg. Az egész íalu tömlöcbeu ülne■ i928-ban, mikor a választások voltak, a román urak megengedték, hogy a román községek vágják az erdőt. Nekünk is megengedték volna, ha nem tartunk ki a Magyar Párt melleit. De mi bíztunk az igazságban és törvényben és vártuk a végső határozatot- És meg is kaptuk. Bizottság adta vissza az erdőt. Most a miénk, itt a legfelsőbb agrár- komité határozataElővette az Írást és megmutatta. — Itt van az ősz, — folytatta tovább — szükségünk van fára, de még az erdő felé sem szabad menni. — Nem értem. — Nehéz is ezt megérteni. Nekünk, mérai- aknak nem adják ki a vágatási engedélyt. Miénk az erdő, de nem engedik, hogy a nekünk adott erdőből fát vágjunk. Most jövünk az erdőigazgatóságtól, de Ghitu mérnök dr. nem adja ki a vágatási engedélyt. Csak a vállát rángatja és azt mondja, hogy felsőbb parancsa van. —- Miféle felsőbb parancs? — Hát mi. kérem utána jártunk ennek is. Azt hallottuk, hogy Hatieganu miniszter ur tiltotta meg az erdőigazgatóságnak, hogy Méra község részére kiadják a vágatási engedélyt- Azért megyünk a miniszter ur lakására. Tegnap Egeresen volt és ott nem tudtunk vele beszélni. Most megyünk hozzá, hogy tegyen igazságot... Megdöbbenve és elképedve hallgattuk végig két magyar íöldmives szájából Méra község panaszát. Lehetséges volna, hogy bírói ítélet után a politika avatkozzék bele a magyar község becsületes ügyébe? Lehetséges volna, hogy bírói Ítélet után a hivatali sikanéria ? megakadályozzon abban egy községet, hogy a saját erdejét használhassa s mindezt csak azért, mert Méra község magyar és a község lakosai a Magyar Pártra szavaztak? Lehetséges, hogy ilyen kirivó módon különbséget tegyenek román és magyar község állampolgárai között? Ezt az ügyet Hatieganu erdélyi miniszter elé terjesztjük, aki nemcsak az itt élő román, hanem az itt élő magyar állampolgároknak is a minisztere. Bizonyára fogadta a mérai föld- miveseket és utasitotta az erdőigazgatóságot, hogy jogtalanul, — „felsőbb parancsra“ visszatartott erdővágatási engedélyt axiják ki, mert a hideg őszi és téli hónapokban a mérai magyaroknak is szüksége van tüzelő fára. Mit szólna a miniszter ur hozzá, ha a nap arany sugár kévéjét csak Nádas és Kórod községekre szórná, de Mórára, mert magyarok laknak benne, a jövőben nem tűzne a nap? Ugyebár ez lehetetlen és groteszk dolog, pedig a fával ez történik(~s) A mozdonyvezető álmossága £dézte elő a Predeál melletti vasúti karambolt (Bukarest, október 23.) A Brassó-bukaresti vasútvonalon Predealon túl, a valeaiargai állomáson súlyos karambol történt. Szinaja f^lől egymásután akasztott két mozdony szaladt be az állomásra, ahol egy tehervonattal összeütközött. A tehervonat benzintartályokat vitt. Egy benzinkocsi felrobbant. A két mozdony lefordult a pályatestről. A mozdonyok és a tehervonat személyzete közül öt ember meghalt, nyolcán súlyosan megsebesültek. A megindított vizsgálat megállapításai szerint a felelősség Caramzuc mozdonyvezetőt terheli, aki elaludt és nem állította meg a mozdonyt a kellő időben. A katasztrófa bekövetkezése alkalmával a '. irgalom több órán át szünetelt, a Brassó felé közlekedő gyorsvonatot. Piatra Olt felé irányították. A kár eddigi becslések szerint meghaladja a kétmiiiió lejt. Í Kenyérgyár ríszéra napi 50—100 mázsa tel* je'itménnyel kerestetik szakképzett mester, il!. művezető, ki hasonló üzemet hosszabb ideig eredményesen, öná lóan vezetett és minden el- I számolást végezni tud. — Ajánlatokat eddigi I működés, kor, c-aládi állapot, villás, nyelvű- g meietés fizetési igények megjelölésével kiadóba kéretnek „Alisndö állás“ jelige alatt.
