Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-21 / 242. szám
Szombat, 1933■ október 21. ammmmammmmmmmammmmaa KeunQrsM S A legújabb kutatások jelentékenyen az A tlan tís-rejtély megoldását A legújabb kutatások igazolták, hogy a Plató által megírt Atlantis tényleg létezett, csak afelett különböznek a vélemények^ hogy hol terült el a legendás tengerbe sülyeát földrész (Berlin, október 20.) Dr. Herbert Ulbricht a napokban szakemberek előtt rendkívül érdekes előadást tartott az Atlantis-problémáról. A kitűnő német tudós megállapította, hogy Atlantlsról, a tengerbe sülyedt világrészről, csaknem minden európai és elöázsiai nép száján élnek mondák és legendák. Ezek állandóan foglalkoztatták az emberek fantáziáját és a kutatókat is rávették arra, hogy utánajárjanak a dolognak, hiszen minden mithosnak van valami reális alapja, ha az idők folyamán a legendaképzés ereje folytán el is tér a valóságtól. Az emberek magukban hordják Atlantist, mint- valami vágyat a nagy, a távoli és a tökéletes iránt. ■* Az Atlantis elnevezést elsőnek Fiató használta Kritiss cimü könyvében. Plató pontosan leírja a szigetet, megemlékezik nagyságáról, politikai és gazdasági viszonyairól. Plató szerint e szigeten és annak valósában Posejdon gyermekei uralkodtak és bűnbeesés révén az istenek elnyelették a tengerrel a szigetet es annak fővárosát. Humboldt Sándor és Eusemibl, az ismert Plató-fordító ebben a könyvben csupán egy államregényt láttak, amelyben Plató azokat az eszméket fektette papírra, amelyeket nem tudott megvalósítani. A felfedezések kora, Kolumbus, Vasco de Gama és Magelhaes utazásai újból életrekeltették az Atlantis mondát és az akkoriban feltalált könyvnyomtatás elmegállapitották, hogy az Északi-saroktól egész a Déli- sarokig egy u. n. Uözépatlanti küszöb húzódik el, amely nem más, mint a két sarkot öszekötő óriási hegylánc és ebbe a láncolatba tartoznak az Azori-szigetek is. Bilan őrnagy, a másik német kutató, aki tengeralatti folyómedreket fedezett fel és megállapította, hogy azok folytatásai a spanyol és északafrikai nyugati partokon lévő folyómedreknek, azt vitatja, hogy a tenger szintjének kétezer méterrel való csökkentése megjelentetné Atlantist, az egykor el- sülyedt világrészt. A kutatások mellett, amelyek minden tekintetben egyeznek a Plátó könyvében leírtakkal, az újabb időkben több uj ezektől eltérő elmélet került előtérbe. így Herman szerint Atlantis nem a Gibraltár mögött, hanem Schottel Dzseridnél kezdődött. Plátó könyvében található legnagyobb tévedésnek, egy fordítási hiba az oka, amely az egyiptomi nyelvből a görögre való fordítás alkalmával csúszott a munkába. A Plátó könyvében előforduló méreteket 1:30 arányban meg kell kisebbíteni és akkor megegyeznek az adatok az eddigi kutatások eredményeivel. Leó Frobenius, a hires Afrikai kutató Nigériában fedezte fel egy a görögöket megelőző kultúra nyomait, amely azonos lehet a Plátó által megemlített kultúrával. Ismét más eredményre jut Herman Wirthe, aki ősrégi naptár-jegyekről megállapította, hogy azok csupán a Sark-vidéken találhatók fel és ez az általa elnevezett Thula kultúra később vándorolt az óceán két partján dél felé. Wirthe szerint minden kultúra bölcsője a sarkvidéki zóna. Wirthe kutatásai különben túlhaladnak az Atlantis problémán. Nagy érdeklődést keltő az a megállapítása, hogy Kr. e. a 15. századtól a 9. századig egyeztek egymással az északamerikal és európai kalendárium jelek. Ez az egyezés körülbelül nyolcezer évvel Kr. e. megszűnt, ami azt mutatja, hogy valami közvetítő eszköz, vagy földrész eltűnt a két kontinens között. Ez a földrész lehetett a sokat keresett Közép atlanti-kontinens, az Atlantis. A kutatások és a legendaszerüség még ma is any- nyira összebonyolódott, hogy az Atlantis rejtélyét még sokáig nem lehet teljesen megfejteni. Miron Crístea patriarcha kivonult a püspök- választó szinódus üléséről, mert a jelölteknek nincs megfelelő végzettségük Megválasztották az uj püspököt terjesztette azt. A mai napig, körülbelül kétezer könyvet írtak erről a kérdésről, alig van a föld kerekségein hely, ahol a legutolsó hálom ■ évtized alatt ne gyanították volna a legendás Atlantis helyét. Még mindeddig azonban nem jutottak a tudósok egységes felfogásra és ma is a legkülönbözőbb teóriák vannak forgalomba az Atlantis rejtélyről. 1882-ben Donelli kijelentette, hogy az Azori szigetek utolsó maradványai annak a kontinensnek, amely valamikor Afrika és Amerika között feküdt és összekötötte e két világrészt. Kultura-összehasonlitó tanulmányok alapján jutott arra a meggyőződésre Donelli, hogy szárazföldnek kelleti valaha összekötni Afrikát és Délamerikát, mert Délamerikában olyan kultúra maradványaira bukkant, amely véleménye szerint idősebb, mint az inka-kuItura és kétségtelenül atlanlisi eredetű. mert roppant hasonlít az óegyiptomi kulturmaradvá- nyokhoz. Donelli megállapításai rendkívül nagy feltűnést keltettek, mivel azt az olasz tudós állításai később még jobban alátámasztották. Egy francia kábellefektető hajó ugyanis 1898-ban hegységet fedezett fel a tenger mélyén az Azori-szigetek közelében és a tengerfenékről különböző anyagokat hozták a felszínre, amelyekről megállapították, hogy olyan vulkánkitö- íésböl származnak, amelynek a viz felszíne felett kellett végbemennie. A német Wilkens azután megállapította, hogy az Atlas hegység, amelynek nyúlványai belefutnak az Atlanti óceánba, az ősidőkben nagy természeti katasztrófán esett át és ekkor történhetett meg az, hogy az Atlantióceán feneke lesülyedt. Ma már tudjuk, hogy a tengerfenéken épugy vannak hegységek, mint a földnek vízzel nem borított részein. A beható kutatások, amelyeket a Meteor nevű német mérőhajó végzett, amely 33 ezer pontot mért meg, ősszel ültetett gyiimölcsfúk, cserjék és rozsuk biztosan megfogamzanak. Kérjenek árjegyzéket AMBROSI, FISCHER ÉS TÁRSAI R.-T. AIÜD-NAGYENYED (Bukarest, október 20.) Ma délelőtt a patri- arkián összeült a szinódus az uj püspök meg*- választására. A gyűlésen Gurie érsek elnökölt, kívülié résztvettek egyes jelentősebb politikai egyéniségek, Duca, dr. Lupu, Oetavian Goga, Gusti kultusz-miniszter és Pan Halipa. Az első szavazásnál Dimitrea jelölt 62 szavazatot kapott, Dionisie Erhan, Besszarábia jelöltje 75 szavazatot. Gurie érsek kérte, hogy a szavazást ismételjék meg, mert az eredménnyel nem lehet megelégedni. Erre felállt Miron Cristea patriacha és kijelentette, hogy nem lehet püspököknek jelölni olyan egyéneket, akik nem rendelkezmk megfelelő képzettséggel. Dr. Lupu tiltakozott a patriarcha kijelentése éden és ismertette a jelöltek működését egyházi téren. Szintén újabb szavazást kér, hogy meggyőződjenek arról, hogy ennek a két jelöltnek van a legtöbb joga és esélye a megválasztáshoz. A szinódus több tagja erre a patriarcha vezetésével kivonult a teremből, mire a választást nélkülük tartották meg. A második választás alkalmával Dimitrea 70, Dionisie Er- han 76 szavazathoz jutott Lupu dr- odament az újonnan megválasztott püspökhöz, kezet csókolt a főpásztornak, majd felvezette az emelvényre, Dionisie püspök nagyhatású beszédben köszönte meg a bele he- lyeeztt bizalmat. A választásokat hétfőn folytatják. Súlyos beteg férje ágyától elrohanva öngyilkosságot kísérelt meg egy kétgyermekes, lelkileg összeomlott asszony (Székelyudvarhely, október 20.) Egy idegileg összeomlott asszony megrázó tragédiája keltett általános részvétet Székelyudvarhelyen. Cseke Lajosné, egyik tekintélyes iparos felesége éjszaka egy órakor idegrohamában felvágta ereit, megsebezte torkát ■ és belevetette magát a Küküllőbe, a hideg viz magához téri tette, kikapaszkodott a vi/.bői és vérző sebekkel újból hazafutott, de a vérveszteségtől elgyengülve az ajtó előtt összeesett. Itt találtak rá, a keresésére indult hozzátartozók, akik azonnal dr. Imreh Domokos szanatóriumi igazgatót hivták ki az eszméletlen asszonyhoz, aki első segélyben részesítette és megun ntette az életnek. Mikor magához tért, idegrohamai megújultak, agy önmaga, mint hozzátartozói testi épségét veszélyeztette és he kellett szállítani a kórházba. A fiatal asszony lelki cl borulásának és kétségbeesésének bálterében a mai élet fekete rémsége, a jövőtől való félelem és életgondek ijesztő valósága húzódik meg, amely ma. a meredek szóiért állított annyi családot. Cseke Lajos hosszú idő óta ágyhoz kötött súlyos beteg, akinek kezéből kiesett a kenţ ér- kereső szerszám- Az asszony ejt napot egy betéve ápolta és hurcolta az élet súlyos gondjait, amelyeket még keserűbbé tett két egészen kis gyerekének előtte lebegő sorsa. Percig sem tudott szabadulni a szivébn rágódó nehéz kérdéstől és sokszor elsóhajtotta: — Mi lesz velünk? Erre a kemény kérdésre munkabíró, erős férfiak se igen tudnak feleletet adni, a szegény- asszony pedig heteken-kónapokon keresztül őrlődve, végül is összeroskadt. A tragedia vasárnap érte el a tetőpontját. A beteg családapa állapota súlyosra fordult, úgy, hogy már a végső katasztrófával kellett számolni. Az amugyis végsőkig izgatott, meggyengült idegrendszerü asszony nem birta el ezt a megpróbáltatást és önmaga ellen fordul:, hogy eldobja magától a súlyos életet. Napokig őrizték hozzátartozói, de lelki egyensúlyát nem nyerte vissza. Biznak benne, hogy a kórházi ápolással sikerül megmenteni. BÍRD JÓZSEF A modern grafológia az eddigi 210 lej helyett 105’— leféri kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj—Kolozsvár, strada Baron L. Pop 5. Vidékieknek 115 lej ellenében azonnal szállítjuk
