Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-20 / 241. szám

Péntek, 195* október 20■ KniTinjssc, % Ä francia Htoranány a külföldi sataltértőlc Iseesisjedféséf kívánja Madpearntól MsliaîacÎEe maga!ar!ása a* akadlaiy — A péníügyminisrfer párisi tárgyalásai o PREMIER A RÖMÁN OPERÁBAN BIBL1ÄS EMBERI (EV AN GELilM ANN) október 20>án, pénteken este, | Kienzel világhírű operáját a legnagyobb ambi- Jj cióval tanulta be az Opera együttese. — Akik P már régebben is ismerik e gyönyörű zenéjü és nj ▼áléban megható tárgyú operát, azoknak is meg- H lepetés lesz ez a drámai erőtől duzzadó, de |í amellett mélyen emberileg átérzett rendezői B munka, amellyel Pavel igazgató, mint az elő- 1 adás rendezőié, most is valósággal brillírozott j§ Mind, humis ! Az egyetemi pénztár előtt szokatlanul ke­vesen várakoznak az idén, hogy reájuk kerül jön a sor a di ák befizetésénél Az olyan pénz­tárak előtt, ahol a közönségnek kell fizetnie, sehol sem verik le egymást az emberek, de fo-- dilva is áll a helyzet, mert ahol a pénztár szó kott fizetni, olt viszont a közönség sorakozik fel hiába- Csakhogy az egyetem az más. Ott muszáj fizetni a dijakat, bármilyen nehezen is kerül elő a zsebből a pénz, mert hiszen ez be fektetés a jövőre nézve, amit mégis csak meg kell alapozni valamiképpen. A pénz nagynehezén elő is kerül, de ekkor kezdődik a bosszúság vele. Kiderül, hogy ha mis. És akinek van pénze, az sem bír fizetne mert nem veszik el. A pénztárosnak jó füle van, ismeri a százasokat a csengésükről, amint az asztalhoz érnek, de aztán rájött, hogy n-z gyón sok nem akar kellőképen hangot adu \ hiába veri teljes erővel az asztalhoz. Azóta szi­gorúan kísérletez mindegyikkel. És a diákok drukkolnak- Jobban, mint < vizsgák előtt. Izgatottan pattogtatják a pénzeket az ab­lakpárkányához, a folyosón, melyiknek milyen a hangja? Meri rengeteg bosszúság van vele­— Ezer kétszáz lejem volt — jön az egyik, vissza a. pénztártól — és kiderült, hogy belőle ötszáz hamis. Hiába verte oda a pénztára,, hiába csapkodom én is, nem szól. Most mit esi náljak vele? Kern tudok beiratkozni, mert énei­kül az ötszáz lej nélkül nem elég a pénzem. Ezen senki nem tud segíteni, nem cserél­hetik el. Panaszra menni sehová nem lehet, hu a rendőrség megtudja, még nekik gyűl meg a bajuk, mert azt sem tudják leitől kapták, csak örülnek, hogy van. De a lelemény nem mi rád el. —• Add ide. majd én megpróbálom, újra. Hátha nem veszik észre-.. És a kiválasztott öt darab százast elvegyiti a többiek közé és siet a pénziái koz. Látható izgalommal várjx hogy rákerüljön a sor. Mintha maga hamisí­totta volna. Sietve ki is számolja a pénzt a maga tandíjába, vigyázva, hogy amíg lerakja, ■. egy hangot se üssenek- A pénztáros azonban fáradhatatlan Egymásután pattogtatja és kez­di elölről isimi Vissza ad nyolc darabol. Az . nyolcszáz lej. A fiú ómul, mintha nem tudná miről van szó Az első pillanatban talán ne -n is tudja, mert ő csak ötöt adott oda. Miért ad­nak nyolcat vissza.? — Humis — mondja a pénztáros nyugod­tan, mintha a legtermészetesebb dologról lenne szó- A fiúnak u fejébe fut a vér és csak csodál­kozik- Vissza a nyolcszáz lejjel nem lehet fizet­ni. öttel elszámol, három marad neki. A hír mat most a többi közé vegyíti és- kezdődik élűiről a p roo Csak mindég kell valakit ke résni, aki a fuetési kísérletet elvállalja■ Mert ha kétszer megy vissza, az már gyanús és csak jobban odaverik. így szaporodik a hamis pénz. Rövid tíz perc alatt ezieicet tesz ki. Mit kezdjenek vele, hal próbálkozzanak? A sors iróniája, hogy a diákoknak sok a pénzük, s nem tudják, mii csináljanak w. te. Franciaország is letér az alapról ? (LONDON, október 19.) A newyorki deviza- tőzsdén a Renter Távirati Iroda jelentése sze­rint erősen tartja magát a hir, hogy Francia- ország rövidesen letér az aranyalapról. Ennek következtében az összes európai pénznemek árfolyama ellanyhult. A francig frank 5.80 al nyílt én 5.52-vel zárult. (Bukarest, október 19.) A pénzügyminisz­ter a kormány nevében a francia kormányt kereste meg, hogy a külföldi hitelezőknél Románia érdekében vesse latba a befolyását. Tudvalevő, hogy a francia hitelezők a leg­merevebb álláspontra helyezkedtek s ezeknek a magatartásával a párisi kormány is tisztá­ban volt. A német események következtében beállott párisi hangulatot igyekszik kihasz­nálni Madgearu s e hangulatban a francia kormány mutatja is a készségét Románia iránt. Azonban a párisi hivatalos álláspont azt taná­csolja, hogy a külföldi, népszövetségi pénzügyi szak­értők romániai munkája elé ne gördítsenek Bukarestben akadályokat, mert csak a szak­értők jelentése alapján lehetséges a hitelezők és Románia közötti viszony rendezése. Tehát a szakértők beengedésétől, illetve munkájától nem hajlandók eltekinteni. A kormányt azon­ban Ígéret köti Mihalachéval szemben, hogy nem engedi be a szakértőket. Az itthoni, belpolitikai akadálynak az elhárí­tása most a nemzeti parasztpárt elnökségének a gondja. Madgearu a franeia kormány íagjaináL Párisi jelentések szerint Madgearu pénz­ügyminisztert ma kihallgatáson fogadta Bon­cét francia pénzügyminiszter, majd Daladier miniszterelnök. A jelentésekből megállapítható, hogy a kormány egy újabb tranzakcionális ajánlat birtokában van. Szó van arról, hogy a kormány elfogadja a külföldi szak­értőket, azonban csak rövidebb időre, nem állandó működésre. Ez idő alatt a szak­értők megállapítanák az ország fizetésképte­lenségét. Madgearu miniszter tegnap tárgyalást foly­ta (Nagyvárad, október 19.) A törvényszék Kálnai—Filip tanácsa ma hirdetett Ítéletet dél­előtt fél tizenegykor, az ez év májusában meg­gyilkolt Jámbor Imre szolgalegény gyilkosá­nak, Bancsa Józsefnek bünpörében. A tárgyaló teremben hatalmas tömeg szorongott és óriási érdeklődéssel tekintett mindenki az itéletkihir- detés elé. Amidőn bevonni a bírói tanács, halk moraj zug végig a közönség soraiban. Kálnai elnök igy szól a vádlotthoz: — Bancsa József, most még nincs kihir­detve az Ítélet, utoljára kérdezem, van-e valami mondani va! éj a? Bancsa halkan, de látható lelki küzdelem­mel válaszol: — Amit mondtam, minden úgy van, — Kihirdetem az ítéletet — hangzik Kál­nai szava s a közönség feszült csendben, ide­ges arcokkal várakozik. Kálnai felolvassa az Ítéletet: — A törvény nevében Bancsa József vád­lottat a törvényszék bűnösnek találja, szán­dékos emberölés, lopás és hullagyalázás vétségében. Éppen ezért 14 évi és 6 hó­napi kényszermunkára, valamint azon túl politikai jogainak 10 évre történő felfüggesztésére ítélte. A vizsgálati fogságban töltött három és fél hónapot kitöltöttnek számit a törvényszék. A törvény kötelezi vádlottat arra, hogy a magán­vád képviselőjének ügyvédi költség elmén 3000 látott Paul Bonconr francia külügyminisz- lorrel. Ugyanis a francia kormány régebben ígéretet teu arra nézve, hogy a külföldi hite­lezőket rábírja a román államnak nyújtott kölcsönök kamatainak és törlesztési részletei­nek lecsökkentésére. A pénzügyminiszter egyébként nem keresi a közvetlen kapcsolatot a külföldi hitelezőkkel, hanem csak a francia kormány tagjaival beszól, mig a külföldi hite­lei ők megbizottaival a még mindig Parisban időző román delegáció fog tárgyalni. A párisi jelentések a pártelnöksóg előtt. Csütörtökön este hat órakor ült össze a nemzeti parasztpárt elnöki tanácsa. Az ülésen megjelentek Vaida miniszterelnök, Mironescu, Popovici. Costachescu, Voicu Nitescu, Mirto, Pan Haliba, Mihalache. Az ülést a parlamenti szesszió előkészítése érdekébeen hívták össze. Elsősorban a napirendben lévő politikai kérdé­seket vitatják meg. Azután Vaida miniszter- elnök beszámol a Madgearu párisi jelentéséről, am fiiét a pénzügyminiszter a külföldi hitelezők magatartásáról közölt a kormánnyal. Mindezt azért tárgyalják az elnöki tanácsban, mert ezen Mihalache is résztvesz, aki — mint ismeretes— nem tagja a kormány­nak és azt akarják, hogy ő is hozzászólhasson a kérdésekhez. . Argetoianu xxj kilátásai. Az Argetoianu pártjának végrehajtó- bizoitsága tegnap este ülést tartott. Argetoianu nagy beszédet mondott. Kijelentette, hogy ő teljes mértékben birja az uralkodó bizalmát. Kizártnak tartja, hogy az elkövetkezendő kor­mány a Duca-féle liberális pártból kerüljön ki, mert ez a párt teljesen elveszítette népszerű­ségét. Előadásából arra lehetett következtetni, hogy koncentrációs kormány létrehozására akai lépéseket tenni. lejt fizessen meg, ellenben a magánvádat 800 ezer lej kártérítés követeléssel a polgári bíró­sághoz utasítjuk. Kálnai a felolvasás után az indokolást ismerteti, mely szerint beigazolást nyert, hogj Bancsa szándékosan, de nem előre megfontoltan ölte meg Jámbor Imrét, ruháit ezután ellopta, holttestét megcsonkította. Azon védekezése, hogy mindezt önvédelemből tette, nem nyert beigazolást, úgyszintén a vádlott elmebeli gyengeségét sem tudta igazolni a védelem, sőt a törvényszéki orvosszakértő szerint Bancsa teljesen beszámítható, mert ha őrült lett volna, akkor a gyilkosság után, an­nak láttára elfut a helyszínről, nem rejti el gondosan a ruháit és nem csonkit ja meg a hullát. A vádlott kegyetlen, sötét lelkű ember, akinek nem itt, hanem legalább is francia, vagy angol gyarmaton lenne a helye. A bíró­ság enyhitő körülménynek csupán előéletét tudja be. Petruc ügyész sulyosbbitásért, Sangeorgiu védő enyhítésért fellebbezett Az elnök a vádlottnak tolmácsolja magya­rul az Ítéletet és megkérdi, megbizik-e védőjé­ben és csatlakozik-e a fellebbezéshez1? Bancsa úgy ül, mint a tárgyalás egész le­folyása alatt, fejét tenyerébe hajtja és bután maga elé bámul. Az elnök kérdésére nem felel, háromszor, négyszer meg kell ismételni, mire halkan, alig érthetően, a földre bámulva mondja: — Fellebbezek. Petruc ügyész kéri a vádlott további fogv«- tartását, mit a védő sem ellenez. Tizennégy és fél évi kényszermunkára ítélték a nagyváradi Bancsa Józsefet, akt egy szolgalegényt meggyilkolt

Next

/
Thumbnails
Contents