Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-19 / 240. szám
iüDA. PEST V tiv i Csuasneu SS'?*»»« ». Ara *e? Xiiuixn;vo(M maii ucuviuvu. wv«» toejyedévre *00, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ívre GO, félévre Î6, negyedévre 12.50, egy hónapra 650 pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 240. SZÁM. vár, Strada Baron L. Fop (volt Urassal ncca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Clnj, postafiók ÍOL szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Titulescu nem várta be Gömbös megérkezéséi flnbarában Szerződéseket és egyezményeidet Írtak alá — UEit tartalmaz a megnemtámadási szerződés? Géműéi és Mánya egyórás tárgyalás után tovább utazlak üsófiából A gazda-napok tanulságai ■y ' Most zajlottak le a kalotaszegi gazdar.apok. A nyár derekán Sepsiszentgyörgyön gyűjtötte össze a székely nyelvterület termel vén yeinek miPdeii' kinqsét, minden gazdagságát. Mind a két megnyilatkozás azt az örvendetes tényt hangoztatja Ki. hogy az erdélyi magyarság a leromlott gazdasági viszonyok ellenére is élni akar és .jriint a sziklák közé került 'fűszál, a sivár kőhöz is hozzátapasztja gyökerét. Bánffyliunyadról hazajövet arról beszél* gettünk, hogy az erdélyi magyar földművelőknek e tömeg-megnyilvánulásait évről-évre állandósítani, rendszeresíteni kell. Kalotaszeg után most már Torockó ügyét kell felkarolni A sepsiszentgyörgyi székely napok a székelyalföld lelkületűnek nem teljes színeit ragyogtatok' vissza. Szükséges, hogy Udvarhely is megmozduljon. Csíkszereda, Gyergyószentmik- lós, azntán Marosvásárhely góccal Márosme- gye székely-magyar lakossága is- Egy későbbi időpontban Szalonta népét kell kilendíteni letargiájából. Sorra kell venni az összes Erdély-' ben élő magyar nyelvcsoportokat, amelyek bizonyos zárt közösséget jelentenek egy kisebb, szívkebb etnográfiai és termelő egységet, egy nagyobb termelő egységbenAzok, akik c gazdanapokat létrehoztál:, nagyon bölcsen rátappintottak a kérdés velejére: a gazdasági kiállítás a magva a népi megnyilatkozásoknak, azokat a termelvényeket kell a világ szeme elé tárni, amelyekből él a földműves, és amelyből mi is valamennyien élünk Ám e gazda-kiállítások köré oda kell fonni a néplélek művészi megnyilatkozásait is, be kell mutatni magát a népet, hétköznapi és ünnepnapi életében Erre vonatkozólag is történtek már tiszteletreméltó kísérletek. Csirájában meg volt eddig is minden, ami szükséges. Az okosság most azt diktálja, bogy amit eddig csináltunk, szélesebb keretek között bölcse'o- bqn. rendszeresebben csináljuk meg. Ezeket a gazda-napokat — hamarjában nem kapunk más elnevezést — az idegenforgalom központjává is kell tenni, meg kell keresni a módját, hogy minél tömegesebben jussanak el az emberek ide és ezzel megnyílik az a nemes cél is, hogy a falut összekapcsoljuk a várossal, ma púk a városuk erezzék belső szükséget, hogy keressék az érintkezést azokon a, napokon >, magyar néppel, amikor az hősies erőfeszitésé- ben, önmagát felülmúló lelkesedéssel a maga kollektiv életét hozza elibónk. Most Bánfíy- hunyadon örömmel látjuk, hogy a kalotaszegi gazda-napokon nemcsak az „érdekelt“ községek avagy érdekelt kiküldöttek, hivatalos tes tületek delegátusai vettek részt, de nagyszámú magánérdeklődök is, akiket anélkül, hogy tudtak volna a kalotaszegi napokról, tisztán Kalotaszeg szeretete hozott ide. Mennyivel többen jöttek volna a városokból, ha ennek az ügynek megfelelő propagandája lett volna. Propaganda, —ez rendkívül fontos, mert erkölcsi sikeren kívül pénzt is jelent, hullámzását a vásárlásoknak, anyagi lehetőséget, hogy a nép to vább dolgozhasson és láthassa: érdemes kitartó munkát végezni, mert annak meg van a gyű • mölcse. A kezdet kezdetén vagyunk. Ötlet, öli *t után merülhet fel, de adja Isten, hogy ne csak az ötletekben bővelkedjünk, de a kivitel, a megcsiuálás, az akaratki fejtés erejében is. Olyan probléma ez. amely fölötte alkalmas a magyar nép dinamikai állapotban való tartására. Olyan feladat ez, amely lelkesíthet bennünket még akkor is, ha körülöttünk a közöny és a fáradság sivár tornyai is emelkednekTit ule seu külügyminiszter Ankarában tegnap délután 4 órakor megjelent a török külügyminisztériumban. ahol a diplomácia szokásos formaságai között történt meg a román-török barátsági, megnemtámadási és döntőbírósági szerződés aláírása. Török részről Te v fik Rudzsi bej, Románia részéről pedig Titulescu külügyminiszter Írták alá az okmányokat. Titulescu a szerződések példányainak kicserélése után Kern ál pasánál volt újabb kihallgatáson. A török újságírók előtt Titulescu kijelentette, hogy teljes mértekben meg van elégedve ankarai utjának eredményével. — Azzal a ténnyel — mondotta Titulescu, — hogy Törökország és Románia között barátsági, megnemtámadási és döntőbírósági szerződés jött létre, a két ország között régóta fennálló barátság még erősebb lett. Örvendek, hogy a török nemzet kormánya éppen úgy, mint a román kormány a béke és megértés szellemében dolgozik. Remélem, hogy a béke munkáját most már fokozottabb mértékben végezhetjük. A török-román szerződéssel a Balkán államainak békéje felé jelentős lépés történt. Titulescu az egyezmény aláírása után is többizben tárgyalt Ismét pasa miniszterelnökkel a Balkán békéjéről. Az aláirt szerződés szövege. A román-török megnemtámadási szerződés szövege a következő: 1. A román királyság és a török köztársaság s ezeknek népei között fennáll s fenn fog áilani a meg- sérthetetlen béke, ez igaz és örök bardftság. 2. Mint a fennálló egyezmények őszinte tisztelői, melyeknek értelmében egyik a másik, ellen nemzeti célkitűzéseik miatt sohasem folyamodhat háborús eszközökhöz, vagy támadáshoz, mint megoldási lehetőségekhez, mint ahogy az 1932. julius 3-án és 4-én aláirt megállapodás tartalmazza s ennek eredményeképpen egyik fél se vesz részt egy harmadik által elkövetett támadásban. A két magas szerződő fél még ezeken felül azon kötelezett?éget is vállalja, hogy a legsúlyosabban éli*él minden olyan agressziót és megállapodást, amely egy harmadikkal létrejönne a két szerződő fél ellen. 3. A magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy az esetleges bekövetkezhető ellentétekket békés utón, vagy döntőbíróság révén intézik el. A szerződés aláírásáig bekövetkezett és el nem intézett bármilyen természetű nézeteltérést rövid időn belül diplomáciai utón intéznek el. A magas szerződő felek fenntartják azon jogaikat, amelyeket a nemzetközi döntőbíróság 36-ik szakaszához való fakultativ csatlakozás előír, továbbá a fenti megái,í podás nem alkalmazható az alábbi három eshetőségnél: n) A magánkövetelések, amelyekben a magas szerződő felek egyikének nemzeti bírósága döntött. b) Azon nézeteltérések, amelyeknek a megoldását a nemzetközi jogszokás az államoknak hagyta meg és ami kizárólag az állam szuverenitására vonatkozik. c) A szerződő felek területi szervezetére vonatkozó nézeteltérések. Gömbös és Kánya Szófiában. Szófiából jelentik: Gömbös Gyula magyar miniszterelnök és Kánya Kálmán magyar külügyminiszter délelőtt tizenegy órakor megérkeztek a bolgár fővárosba. A két magyar kormány fér fiút Musanoff bolgár miniszter- elnök a pályaudvaron személyesen várta és üdvözlte. Egyórás tartózkodás után Gömbös és Kánya továbbutaztak Törökországba. Titulescu az eredményről (Bukarest, október 18) Titulescu befejezte ankarai tárgyalásait s a várt egyezségek aláírása után már el is utazott a török fővárosból. Elutazásával elestek azok a kombinációk, melyek szerint a külügyminiszter be akarta volna várni a magyar miniszterelnök odaérke- zését. Budapesten ezeknek a kombinációknak a híreit már az első nap azzal cáfolták, hogy cit egyáltalában nem tudnak a román külügyminiszternek ilyen szándékáról. E budapesti hivatalos közlés ellenére fentartot- ták azokat a híreket, hogy Titulescu bevárja Gömbös és Kánya oilaérkezését. Az Ankarában aláirt megnemtámadási szerződésnek a szövegét közzétették Bukarestben. E szerződés, mint rendesen, a háborút mellőzi a két ország között felmerülő ügyek elintézéseméi s harmadik féllel szembeni érdekeltség esetén is kizárja a támadást. Azonban nem vonatkozik ez a szerződés olyan esetekre, amelyeknél valameiyik államnak területi érdekelt, sege van. Alig van pedig olyan háború, ahol ne volna mindenkinek területi érdekeltsége.