Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-18 / 239. szám
Kedd, 1933. október 17. $ a KuetiUjsíg ■aonagnna Brassói posztó*» és divatárugyárak Scherg Vilmos és Társai R-T. ajánlják az őszi és téli idényre elismert dívatujdcmságait Sérti és női dívatszovetekben melyek a [oglinombb és kifogástalan kivitelük folytán vetekednek minden tekintetben a külföld legjobb gyártmányaival« Gyári lerakat : Cluj—Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (volt Wesselényi Miklós ucca) 24. Sötét fejezet a newyorki rendőrről Revolverlövésekkel űzték ki a rendőröket a Goga-párt galaci értekezletéről Egy rendőrtiszt súlyosan megsebesült (Bukarest, október 17.) A radikális polgári biok bukaresti vezetője, For tu tanár a közelmúlt napokban revolverrel lőtt rá a rendőrtisztviselőkre, akik hivatalos minőségben eljárást akartak bevezetni a pártszervezet és aa elnök politikai működése ellen. Most hasonló körülmények között majdnem ugyanez az eset ismétlődött meg Galacon keddre virradó éjjel. • Galacon a Goga-párt ottani vezetőjének, Gheorghie Nostornak a lakásán pártértekezletet tartottak. Sokan gyűltek össze a lakáson s a rendőrség tudomást szerzett a gyülekezésről. Néhány rendőrtisztviselőt küldött a politikus lakására, hogy informálódjanak a gyűlés jellege felől. Nestor, amikor a rendőrök megjelentek, hevesen tiltakozott és távozásra szólította fel a rendőrtisztviselőket, akik azonban felsőbb parancsra nem mozdultak a lakásból. Nestor érre revolvert rántott élő és közéjük lőtt, egy rendőrtisztet súlyosan megsebesített. Az ügyészség azonnal letartóztatta a politikust és meg az éjszaka folyamán beszállították a fogházba. Nestor barátai ma táviratot intéztek a igazságügyminisztériumhoz. Az egész vidéken nagy szenzációt keltett az eset. Pál Gábor bejelentésére i a csendőrség főparancsnoksága vizsgálatot indított a csendőrbrutálitások ügyében Emanuel H. Lavine, a legjobb amerikai rendőri riporter negyedszázad óta gyakorolja ezt a mesterséget- Levine mindent megjegy- zett, amit látott; azt is, ami nem jelent meg az újságban és huszonöt év után könyvet adott ki tapasztalatairól, amely a legszenzációsabb dokumentum, annyira szenzációs, hogy úgy hat, mint egy kalandorregény, amelyet megmegdöbbenve olvasunk, de a felelősséget egészen a szerzőre háritjuk. A rendőr hamar rájön, — irja egyebek köt Lavine, — hogy a buzgalom és lelkiismeretesség teljesen fölösleges erények ezen a pályán. A feletteseket semmi sem idegesíti úgy mint a „lelkiismeretes, kötelességtudó rendőr“ aki számtalan kellemetlenséget okozhat nekik az erényeivel. A becsületes rendőrt, amikor poszton áll, egy szép napon megszólítja egy. feltűnő elegénciával öltözött, rendkívül nyájas úriember, a kerület gangsterfőnöke és tudtára adja, hogy ha a kezére jár, akkor nagyon gyorsan fog emelkedni a hivatalos ranglétrán, még detektívfelügyelő is lehet belőle. A becsületes, erényes rendőr undorral és felháborodással utasítja vissza az ajánlatot, kötelességsze- rüen jelentést tesz főnökeinek, de a várt elismerés helyett más, sokkal kellemetlenebb beosztást kapott valahol a kültelkeken. De ha a felettesek nem szeretik is az erény túlzásait, még sokkal kevésbbó szeretik az egyéni akciókat a korrupció terén. Jaj annak a rendőrnek, aki nem osztozik az őrmesterrel. Erre nézve szivettépő példákat tudok. Különben a newyorki rendőrség annyira a. korrupcióra épül, hogy hivatalosan majdnem ugyanannyi kiadása van, amennyi a fizetése, bár a new- yorki rendőröket jól fizetik- Még a mai redukált fizetése is havi ötszáz dollár- körül van. A newyorki rendőrségen erős a kollégiális szellem, folyton banketteznek, háromhónaponként meg kell ujitaniuk a felszerelésüket és az egyenruhájukért háromszoros árat kell fizetniük, hogy bizonyos cégek keressenek. Ilyenformán a rendőr rá van utalva — külön keresetre- Ismertem egy rendőrt, aki a kerület minden botjába bement és fürdőtrikót kért a felesége számára. Mikor már vagy harmincat szedett össze, eladta darabját tizenöt dollárért. Azonkívül a newyorki rendőrök kártyáznak is, ami szintén költséges szenvedély. Egyszer szemtanúja voltam, mikor egy közönséges rendőr 3500 dollárt veszített. Abbahagyta a játékot, negyedórára eltávozott, mire visszatért újabb 3000 dollár volt a zsebében■ Meg kell vallanom, sejtelmem sincs, hogyan jutott hozzá. Az alkoholcsempészet idején teljesen megengedett, legális jövedelem volt, amit a boot- leggerektől kaptak a rendőrök. Azóta érzékeny anyagi veszteséget szenvedtek, de kárpótolják magukat a koldusokon, újságárusokon, házalókon és könnyelmű nőkön. Azonkívül paktumot kötnek a garázstulajdonosokkal, akik jutányos áron szállítják a kihágásokat. Vannak azonban a íendőröknck megható, idillikus pénzforrásaik is. Hetenként rendeznek jótékonycélu táncmulatságokat és tombolákat, amelyekre ők maguk árusítják a jegyeket. A jegyek árát is ők maguk állapítják meg minden egyes esetben. A rendőröknek zenekedvelő egyesülete is volt, amely minden héten uj hangszereket vásárolt. Mikor egyszer rovan- csoltak, kiderült, hogy nem vették meg a valóban fölöslegesen rendelt hangszereket, hanem ehelyett Európába utaztak és autókkal látták el magúkatHa a rendőr nagyon meg van szorulva, akkor házkutatást rendez a maga szakállára. Az esetek többségében csakugyan talál is valamit. Természetes, hogy nagy szükségük van egymás kölcsönös támogatására- Ezért nem is szeretik a jövevényekéit, akikkel nincsenek összetanulva. Az értelmes rendőr hamar rájön, hogy szabályos szervezet tagja. A rendőr egyébként teljesen ki van szolgáltatva a kerület politikusának. Amit a kerületben uralkodó politikai párt vezetője jónak lát az történik minden körülmények között. Már nem egy önérzetes rendőrtisztviselő törte ki emiatt a nyakát. Az ujságirúk, néha vizsgálatot rendelt el s annak során felhívást kaptam a konkrét esetek bejelentésére. A benyújtott nyilatkozatban előadtam, hogy a visz«* szaélések jövőre való megismétlődése ellen megfelelő intézkedések megtételét kérem, amelyek végetvetnek a kegyetlen bántalmazásoknak s ha ez a jövőre elérhető lesz, úgy nincs értelme annak, hogy a múltban előfordult esetek vizsgáltassanak. Felhívok tehát mindenkit arra, hogy közölje vélem az esetleg még előforduló visszaéléselcet, hogy azokat vizsgálat és megtorlás végett az illetékes csendőr- parancsnokság tudomására hozhassam. még maguk a rendőrtisztek is gyakran hisznek abban a legendában, hogy ha elrendelnek egy letartóztatást, akkor az meg is történik. Valakit letartóztatni azonban igen nehéz dolog, akárhányszor nem is lehetséges az alvil-ág segítsége nélkül. Megtörtént Newyorkban, hogy sorozatod bombamerényieteket követtek el anélkül, hogy sikerült volna kinyomozni a tetteseket. Plakátokat ragasztottak ki, amelyeken közölték a kerület lakosságával, hogy az összes detektiveket elcsapják, ha nem kerül elő a tettes. Másnapra előkerült. Hogy csakugyan az igazi volt-e, az más kérdés. Jelen voltam, amikor két detektív a hatvannegyedik utcában egy éjszakai lokálban körülnézett, hogy kit tartóztasson le. Mert valakit feltétlenül le kellett, tartóztatni. Egy nyurga olasz fiatalemberre esett a választásuk. — Házas ember? — kérdezték humánusan. — Nőtlen vagyok, kérem. — Nagyszerű! A következő pillanatban bilincsben volt a keze. ö dobta a bombát. (Csíkszereda, október 17.) Az ismeretes székelyföldi csendőrbrutalitások ügyében lényeges fordulat történt. Errevonatkozólag Pál Gábor képviselő a következőket teszi közzé: Sorban kisebbségi miniszter ur előtt Csíkszeredában való tartózkodása alatt előtártam azokat a kegyetlen veréseket, melyeket Csikmegyóben egyes csendőrrősökön eddig elkövettek. A miniszter felhívására panaszomat Írásba foglalva is benyújtottam s annak a visszaélések megszüntetése érdekében a csend- őrség főparancsnokságával való közlését kértem. A főparancsnokság ezen panasz folytán
