Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-18 / 239. szám

£ hisszük, hogy a tárgyalások folyamán előbb- utóbb visszaszerezzük. Az amerikai delegáció a leszerelési tárgyalások folytatásáért. (Genf, október 17.) Normann Dawis ame­rikai fődelegátus nyilatkozott a sajtónak. Ki­jelentette, hogy a leszerelési tárgyalásokat a Washingtonból kapott utasítások értelmében a végsőkig fogják folytatni. E héten Európa egyes fővárosaiban politikai jellegű tárgyalá­sok lesznek, de ezeken Amerika nem vesz részt, mert Amerikát az európai ügyekben kizáróla­gosan a leszerelési kérdés érdekli. Kzimujsm IhxJucHer9 elmondotta válaszút HitlevmeU (Pâri», ok!óber 17.) A francia kamara ma délután tartotta meg nagy izgalommal várt ülését, amolyan egyrészt Daladier miniszter- elnök válaszát várták Hitler beszédére, más­részt a kormány pénzügyi javaslatairól kel­lett dönteni, amelyekkel szemben bizonyos averzió nyilvánult meg a közvéleményben. Daladier egészen röviden beszélt, alig ne­gyedóráig, majd Pellot radikális pártja neve- ben bizalmi indítványt nyújtott be, kérve an­nak azonnali megszavazását. Erre újból Daladier emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy az államháztartás egyen­súlyát tovább halogatni nem lehet és uj ese­mények (célzás Németországra) ezt még szük­ségesebbé teszik, mint valaha. — Uj tények előtt állunk — mondotta Da­ladier —, amelynek a kormány elhatározásait irányítják. A francia kormány sohasem tért el attól az úttól, amely a békét akarja biztosí­tani. Nincsen olyan sző, amely a mi figyelmünket eb kerülné, de a tettekkel szemben sem vagyunk vakok. — Ha Németország most azt mondja, hogy legutolsó gépfegyverét és legutolsó katonáját is hajlandó leszerelni, akkor csak azt hangsú­lyozom, hogy Franciaország hü marad a kul­túrához és a szolidaritáshoz. A jelenlegi hely­zet nemcsak Németországot és Franciaorszá­got érdekli, hanem a többi államot is. Francia- ország meg bog jelenni a leszerelési konferen­cia október 26-i ülésén. A miniszterelnök azzal fejezte be beszédét, hogy Franciaország hincsen izolálva, sőt so­hasem volt több barátja, mint most. Daladier beszéde után a kamara 470 szava­zattal 120 ellenében tehát túlnyomó többséggel bizalmat szavazott a kormánynak. Daladier kijelentéseinek azt az értelmét állapítják meg, hogy elutasítja a két ország közötti tárgyalás eszméjét. Ml Pénteken világszenzáció ° a EGY DALA VILÁG KÖRÜL Gaál Franciskával Főszere pl 5 : Josef Schmidt, a második Carusso. Tituiescii barátsági, döntőbírósági és más szerződésekről tárgyai Ankarában Román h&véh&úgl szerződés és közeledés Buigáriákcz — A kor­mány átszervezéséről beszélnek — Tör vény fa sasiatok a hartel- 1 ékről, bankokról s a közigazgatás reformjáról (Bukarest, október 17.) Mialatt európai széles köröknek s igy elsősorban a kisantant- nak a figyelme Titulescu ankarai tárgyalásai felé irányul, ezalatt a kormány hozzákezdett azoknak a törvényjavaslatoknak az előkészí­téséhez, amelyekkel az őszi parlamenti ülés­szakot foglalkoztatni akarja. Ezekkel a tör­vényjavaslatokkal a kormány mélyen bele kí­ván nyúlni a gazdasági életbe, de nagy kér­dés, hogy szerencsés kézzel teszi-e ezt, vagy olyan balkézzel, ami a súlyos helyzetekből való kilábbolást megneheziti. Beszélnek átszervezésről. Kormánykörökben a kormány átszervezé­séről beszélnek. Bár nincsen programra véve az átszervezés, azonban vannak olyan kor­mánypárti emberek, akiket miniszteri tárcához kívánnak juttatni. Nevekről egyelőre még nincsen szó, mert vannak aspirációk és vannak támogatások, amelyek nem érvényesülnek, de vannak olya­nok, akiknek juttatni akarnak valamilyen miniszterséget. Ankarában nagy dolgokról tárgyalnak. A londoni Times Titulescu ankarai láto­gatásáról írva, úgy értesül, hogy szó van egy Románia és Törökország között kötendő barátsági, döntóbirósági és megnem- támadási szerződésről, amelyet most alá is Írnának. A Daily Telegraph külpolitikai szer­kesztője is foglalkozik a külügyminiszter törökországi tárgyalásaival és azt irja, hogy Titulescu ragyogó kvalitásai a londoni meg­nemtámadási paktum után most az ankarai szerződést fogják létrehozni és a román külügyminiszter balkáni akciója teljes sikert igér. Bár Bulgária még nem mu­tat sok hajlandóságot a balkáni blokkhoz .való csatlakozásra, Titulescunak máris sikerült Bulgáriát Romániához köze­lebb hozni és közvetíteni a jugoszláv-bolgár kiengesztc- lődés erdőkében.Ankarában nagy dolgokról tárgyalnak, amelyeknek talán rövidesen ered­ményük is fog mutatkozni. Titulescu külügyminiszter ankarai tárgya­lásai, mint Bukarestben érkezett jelentések mondják, még néhány napig eltarthat. Este a román követségen nagy ünnepség volt Titu­lescu tiszteletére, amelyen a legmagasabb tö­rök személyisegek is részvettek. A mai napon dönti el Titulescu, hogy meddig marad a tö­rök fővárosban. Hitler lapja román orientációról. A Völkischer Beobachter, Hitler félhiva­talos lapja romániai hirt közöl, mely szerint itt a jobboldaii pártok blokkba tömörülnek, melynek célja a harmadik Reich politikájának támogatása. A Lupta nevetségesnek mondja ezt a hirt és jellemzőnek mondja, hogy a né­metek ilyen áibirekkel akarnak propagandái csinálni. A kormány őszi tervei. A Lupta irja, hogy a kormány mi­nisztertanácsa a közeli napokban a parla­ment elé terjesztendő törvényjavaslatokkal fog foglalkozni. Természetesen főként gaz­dasági s pénzügyi kérdések azok, amelyek a minisztereket foglalkoztatják. Elsősorban az export fellendítése a cél és ebben az irányban nagy súlyt kívánnak helyezni a petróleumra, amelynek exportja nagymértékben lenne fokozható. A gabona­értékesítést tovább folytatja a kormány, bár a buza ára bizonyos színvonalat elért és ál­landóan megtart, azonban a többi gabona­Szefda, 1933. október 18. Rheumafiloís fajdalmát lehet szüntetni ggSurm mindegy, hogy Izületi vagy izom-fSfí*- Jomról van-e bio, Sloan’« liniment azonnal megszünteti. Kasszíroz*« felesleges, Sloan’s li- absent azonsai behatol, melegít, enyhít Se szenvedjünk, — tartsunk készletben átívadüas egy Ida üveggel ebből a szarból. Sloan’s alknt- mszható rheuma, xsába, ischias, hiitéjáa. fica­mod áa, tórés és minden- _ nemű izomfájdalom ese- ' STO-A-TÍ S ***■ |4.1 N I M E NT pgy üveg ára 7S tel— _ megöli a féle ára meglehetősen alacsony nívón mo­zog. A kormány kereskedelmi és gazdasági konven­ciókkal igyekszik ebben az irányban dolgozni. Ami az uj törvényjavaslatokat illeti, az ipar és kereskedelmi miniszter be fogja ter­jeszteni a trösztök és kartellek megrendsza- bályozásáról szóló javaslatot, amelynek főcélja, a mezőgazdasági és ipari termékek közti áregyenetlenséget megszün­tetni. Beterjesztik még az nj banktörvényt, továbbá a köz- igazgatási reformjavaslatot, amelyet Mironescu belügyminiszter most készit elő. Ez a reform a decentralizáció és leegyszerűsítés elvein készül. Tanulmányo­zás tárgyát képezi, hogy bét közigazgatási kerületre osszák az országot, amelyeknek élén közigazgatási vezérfelügye­lők fognak állani. Lehet azonban, hogy az ilyen formális decentralizáció a valóságban centralizálást hoz. A konverziós törvény által megállapí­tott moratórium újabb meghosszabbítását a Lupta nem tartja opportonunusnak. Mi- roneecunál meg is jelent az adósok egy kül­döttsége, kérve a moratórium ujabb meghosz- szabbitását, azonban a miniszter kijelentette, hogy a kor­mány felfogása szerint a moratóriumnak véget kell vetni. Gömbös miniszterelnök és Kánya külügyminiszter elutaztak Ankarába (Budapest, október 17.) Ma délben egy óra­kor Kánya külügyminiszter társaságában Gömbös miniszteerlnök elutazott Szófiába, ille­tőleg Ankarába. Az állomáson a magyar mi­niszterelnök többek között a következő kijelen­tést tette a sajtó előtt: — El fogunk menni Ankarába és Szófiába, ahová rokonokhoz megyünk és megbeszéljük velük politikánknak irányelveit. El akarok menni Rodostóba is, Rákóczi Ferenc jelszava sohasem volt olyan időszerű, mint most. Az országot normális körülmények között hagyjuk el. A kormány kidolgozta a jövő évi nemzeti munkaprogra­mot is. Belpolitikai téren első dolgunk a gaz­daadósságok végleges rendezése lesz. November elejétől kezxlődöleg állandóan ülésezni fog a képviselőiülz. Ami Németország kilépését illeti a Népszövetségből, nyugodtan és higgadtan nézünk az események elé. Magyarország szintén igényli az egyenjogúsá­got és a biztonságot. Á jövőben nem szabad megtörténni, hegy első és másodrendű nemze­tek legyenek. Európa összes népeit áthatja a békekivánság, lehetetlen, hogy a vezetők meg ne érkezzék, bogy nekik a béke szellemében kell tevékenykedniük.

Next

/
Thumbnails
Contents