Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-14 / 236. szám

Szombat, 1933. október 14. KfienUjssG (34) * Miklós szomorúan folytatta: — Az is vagyok. És bizony mondom, az ebálhegyi átok fogant meg tekegyeden. .. — Mit beszél? — Mózes V. könyve mondja: Átkozott, aki elmozdítja az ő felebarátjának határát... Átkozott, aki megnem tartja e törvénynek igéit, hogy caelekedje azokat!... — Ej, élég! — sivitott fel vad düh vei a nő és megrántotta lova kantárát. Nekirugtatott Miklósnak és ostorával vé­gigvágott az arcán. A hajszolt, remegő állat ettől a hirtelen rántástól felvágta a fejét és fel­ágaskodott. Juliánná indulatosan csapott most ostorával a ló tomporára, amitől az hátsó lá­bait rúgta fel. Miklós csak azt látta, hogy Juliánná a ló fején keresztül előre esik- A piros köntös mint egy lebegő uszály csattogott a levegőben s a lo­vasnő nagy ívben repült a vársáncon át a fa­lakat körülvevő mély árokba. Egy éles, ezüstcsengésíi vad sikoltás hal­latszott. Miklós rémülten kapaszkodott fel a sáncra. Lefeküdt a sánc szélére és nézett le aa árok mélyére. — Juliánná! Juliánná! — kiáltotta kétség- beesetten. De semmiféle válasz nem hangzott. Miklós tovább kiáltozott. Próbálta megerőltetni a sze­mét s nagysokára úgy rémlett, hogy a nyir­kos, sötét mélységben valami pirosságot lát. A vadászköntös lehetett. Juliánná, adjon élet jelt magáról! — ki­áltotta le ismét Miklós. Odalent mély, halálos csend terpeszkedett. Miklós felugrott. Kiszaladt az útra és az cmelőskapu felé rohant. Kiáltozni kezdett. Ta­lán meghallják a kapuőrök. Rekedtre kiabálta magát s végre a kapubástyán megjelent egy fegyveres őr. Miklós kézzel-lábbal magyará­zott, kiáltozott. Az őr nevetve legyintett a ke­zével. Miklós próbálta megértetni, hogy nagy sze­rencsétlenség történt, de az őr nem értett a szavaiból semmit. Különben is ismerte már Miklóst. Ez az idegen bolond a sok könyvvel, akit rettegett hatalmas uruk kidobatott a vár­ból. Kacagva szólította elő társait. Azok cso­portba verődtek a kapubástyán s úgy mulat­tak Miklóson. Csufondárosan rázogatták felé fegyvereiket s az egyik egy kődarabbal megha- jitotta. Erre mindenik egy-egy kőtörmeléket kapart elő és egész kőzápor zudu'lt Miklós felé. Hiába volt minden. — Isten rendelése!------sóhajtott fel a haj­szolt ember és roskadtan, magábaomlottan for­dult vissza. Lebotorkált a várhoz vezető utón a völgyek felé. Mikor egy kanyarulathoz ért, meglátta Ju­liánná lovát, amint vadul vágtatott a mezőkön át, felszegett fejjel, mint a nekiomlott szélvész. A debreceni vásár. Nem megy haza, nem megy. Miért is menne? Már semmi célja nincs, semmi értelme. Beállítson könyvek nélkül, semmi nélkül, mint a koldus, üres átalvetővel? Itt marad, vár. Talán történik valami csoda. És ha nem, hát elbujdosik. Eltűnik a nagy ide- genségben. Mindegy. Visszamehetne tán Ams­terdamba. Hogy örvendeznének ott, két derék, jó főnöke. Beállna hozzájuk. Vezetné a nyom­tatóintézetet. És talán élőiről kezdene mindent. Sok pénzt szerezne s újra kinyomtatná az ara­nyosi bibliákat. Nem, ez nem menne. Már nincs ereje hozzá- Még Vilma emléke sem tudna annyi erőt ön­teni belé. Viima... Vilmácska... Milyen szent, mély, tiszta lélek volt... És az a másik! A gőgös, hideg, kegyetlen Juliánná. Az is meg­halt. De hogyan? Az Ur sújtó haragja által. Sajnálja, erőst sajnálja, de hiába renyekedik rajta. Talán az Ur akarta megmutatni e bün­tetéssel, hogy őmellette vagyon. De a könyvel, a könyvei... Azokhoz miért nem juttatja az Ur akarata?... Tépelődött, gyötörte önmagát. Talán menne ismét Varsóba. A királyhoz, a püspökhöz. Hiába, hiába- Már megtudta, hogy itt, Lengyelországban is zenebonás álla­potok vannak. A tartományok urai, a grófok, bárók mind fenekednek a királlyal, akinek ha­talma hanyatlóban van. Nem segit itt már semmi. A nép is elkeseredtt. Nincs biztonság­ban vagyon, élet. És bevette magát a szomszéd grófságba, amelynek ura halálos ellenségeskedésben élt Mladoniczky gróffal. Ez a haragos ellenfél üzente meg aztán a kegyetlen főurnak: — Nálam van a te arianusod. Vendégségben él házamnál a te bosszúságodra. És ő küldi üzenetét számodra a biblia szavával: „A jövb~ vény, aki közötted van, feljebb-feljebb emelke­dik feletted, te pedig alább-alább szállasz!“ Mladoniczky gróf visszaüzent: — Köszönöm articulusodat- Csak lásd jól a jövevényt. És mondd meg neki, hogy igaza van a bibliának, ő csakugyan feljebb emelke­dik énfelettem, mert kezembe kerülvén, fel­akasztatom. Miklós vendéglátója nagyot kacagott a dü­hös válaszra és újra üzent: — Azt mondja az én jövevényem újonnan a biblia szavaival: „Jaj neked, mert a te ök­röd szemed eiőtt vágatik le s te nem eszel ab­ból; a te szamarad elragadtatik előled és nem tér vissza hozzád; a te juhaid ellenségnek adat­nak és nem lesz, aki megszabadítson!...“ Mladoniczky gróf dühösen adott parancsot fegyvereseinek, hogy támadják meg a szomszé­dot- Maga vezette seregét. És megindult a cse­tepaté. Ezalatt pedig a lengyel hegyek közül elé- óvakodtak a rablók, akik akkortájt elárasztot­ták az egész lengyel földet. Csapatostul ta­ráztak barlangokban, leomlott régi várak romjai közt, földalatti pincékben. Időnként ki­kicsaptak és éjszaka elhajtottak minden bar­mot, juhokat, ökröket, lovakat, falvakra törtek rá, templomokat, házakat raboltak ki s akik Htjukba, álltak, kegyetlenül lemészárolták. Most különösen sokan verődtek össze, mert az ország hanyatló állapota felszaporitotta a számukat. S mikor megtudták, hogy Mlado­niczky gróf fegyvereseivel a szomszéd grófsá­got dúlja, lerajzoltak a hegyekből és a védelem nélkül maradt tartományban falvakat gyújt­ván fel, minden mozgatható holt és eleven jó­szágot magukkal vittek. Mladoniczky grófnak menekülő emberek vitték meg a táborba a hirt. Nem törődött vele. Most a bosszú fűtötte. Le akart számolni ősi ellenfelével s azt a gaz arianust is el akarta fogni. Hadd legyen igaza, emelkedjék föléje. Fel fogja akasztatni. Ott a várkapu fölé, a bás­tyaoromra, amely alatt halálát lelte imádott asszonya, akinek pusztulása is olyan rejtelmes volt. Ennek a nyomorult, istentagadó fickónak alighanem némi köze lehetett ahhoz. (.Folytatjuk.), 9 RXDIOr Vasárnap, október 15. BUKAREST. 11.45: Egyházi zene lemezeken. 14: Könnyű és román zene. 12: Joneseu-zenekar. 18: Marcu-zenekar 19.15: Marcu-zenekar. 20.20: Tánczene. 21: Rádiózenekar. 21.40: Zgurladescu Pia áriaestje. 22.15: Rádiózenekar. BUDAPEST. 10.15: Hírek. 11: Egyházi ének és szentbeszéd az Egyetemi-templomból. Szentbeszédet mond Tóth Tihamér dr. 12.15: Evangé­likus istentisztelet 3 Deáktéri templomból. Prédikál: Dr. Gaudy László. Majd a m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel: Dohnányi Ernő dr. 15: Gra­mofonlemezek. 16.45: „Egri szüret“. Helyszíni közvetí­tés. Vezeti Paulini Béia. 17.30: „A községi képviselő­testülettől az országgyűlésig“. Weiss István dr. előadá­sa. 17: Pertis Jenő és cigányzenekara. 19.15: „Golf­érem". Aszlányi Károly vidám csevegése. 19.45: Rent­ner Lajos zongorázik 20.25: „Muzsikáló versek". Elő­adják Ignátz Rózsa és Csanády György. 20.50: Sport- és lóversenyeredmények. 21.10: Helyszíni közvetítés a Pesti Színházból. „Áprilisi vőlegény.“ 23.25: Bodrics Béla cigányzenekara a Pátria-kávéházból Szánthó Gyula énekszámaival. BECS. 9.30: Gramofon. 16.30: Rádiózenekar. 20.10: Schlezák Leó beszél életéből. 23.10: Tánclemezek. Hétfő, október 16. BUKAREST. 13: Könnyű és román zene. 14: Zene­kari lemezek. 18: Rádiózenekar. 19.15: Rádiózenekar. 21: Zamfirescu zongoraművésznő játéka. 21.45: Jorda- novlci régi román dalokat énekel. 22.15: Metzner vo­nós négyes. 23: Vendéglői zene. BUDAPEST. 10.45: Hírek. 11: Gramofonlemezek. 13.15: Szmimov Szergej balalajka zenekara. 13.30: Hírek. 14.30: Állástalan Ze­nészek Szimfonikus zenekara. 15: Hirek. 16.30: A rádió diák félórája. 17: Asszonyok tanácsadója. 18: „Szarvas- bőgés idején" Nadler Herbert előadása. 18.30: Gramo­fonlemezek. 19.45: Magyari Imre cigányzenekara. 20.45: Kis szinpad. „Májusfa“. 21.45: Beethoven: IX. szimfó­niájának előadása. Utána Mándits jazz-zenekar Szántó Gyula énekszámaival. BECS. 20.05: Rádiőzenekar. 22: A bécsi filharmonikusok hangversenye. 23.25: Tánc- lemezek. PHILIPS Kedd, október 17. BUKAREST. 13: Gramofon. 14: Könnyű lemezek. 18: Motcoi-zenekar. 20.20: Szimfonikus lemezek. 21: Gigartu énekesnő bécsi dalokat ad elő. 22.20: A rádiö- zenokar bécsi estje. BUDAPEST. 11: Felolvasás. 13.05: Horváth Dudus cigányzenekara. 12.30: Hirek. 14.30: Guttenberg György szalonzenekara. 16: Az Országos Testnevelési Tanács előadása. 17: Két felolvasás. 18.30: Gounod emlékest. (Gramofonlemezek.) 19.10: „A drá­ma és a film a XX. sz.-ban" Sebestyén Károly dr. elő­adása. 19.40: Katonazenekar. 20.23: A bolygó hollandi operaházi közvetítése. Utána Bura Sándor zenekara. 24: Garay György jazz-zenekara. BECS. 13: Rádióze­nekar. (Dowanger: Dollfuss-induló.) 17: Gramofonle­mezek. 18.25: Kamara énekkar. 20.15: Operaközvetítés. 23.15: Bárzene. Szerda, október 18. BUKAREST. 14: Könnyű- és román zene. 18: Rá­diózenekar. 19.10: Demetriade Y. énekel és Gruia Th. zongorázik. 19.30: Rádiózenekar. 20.20: Szimfónikus le­mezek. 21: Fliomen E. hegedül. 21.45: Aurelie Nini éne­kel. 22.15: Draghiciu cseilómüvész játéka. 23: Vendég­lői zene. BUDAPEST. 11: 1. Deák Ferenc levelesládá­jából. 2. Petőfi: A szerelem átka. (Felolvasás). 13.03: Magyar Tamás hegedül, Somogyi Olga énekel. 14.30: A m. kir. államrendörség zenekara. 16.30: A rádió diákfélérája. i'l: debreceni Kiss Lajos és cigányzene­kara. 18.15: „A ma életmúvészete“. Perlaky Lajos elő­adása. 18.45: Losonczi-Schweitzer Oszkár szalonzene- kara. 20: „Háztulajdonos lettem". Felolvasás. 23: Vitéz Tibor énekei. 23.30: aradi Farkas Sándor és cigányze-

Next

/
Thumbnails
Contents