Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-14 / 236. szám

Szombat, 1933. október 14. KfienUjssG

(34) *

Miklós szomorúan folytatta:

— Az is vagyok. És bizony mondom, az ebálhegyi átok fogant meg tekegyeden. ..

— Mit beszél?

— Mózes V. könyve mondja: Átkozott, aki elmozdítja az ő felebarátjának határát... Átkozott, aki megnem tartja e törvénynek igéit, hogy caelekedje azokat!...

— Ej, élég! — sivitott fel vad düh vei a nő és megrántotta lova kantárát.

Nekirugtatott Miklósnak és ostorával végigvágott az arcán. A hajszolt, remegő állat ettől a hirtelen rántástól felvágta a fejét és felágaskodott. Juliánná indulatosan csapott most ostorával a ló tomporára, amitől az hátsó lábait rúgta fel.

Miklós csak azt látta, hogy Juliánná a ló fején keresztül előre esik- A piros köntös mint egy lebegő uszály csattogott a levegőben s a lovasnő nagy ívben repült a vársáncon át a falakat körülvevő mély árokba.

Egy éles, ezüstcsengésíi vad sikoltás hallatszott. Miklós rémülten kapaszkodott fel a sáncra. Lefeküdt a sánc szélére és nézett le aa árok mélyére.

— Juliánná! Juliánná! — kiáltotta kétség- beesetten.

De semmiféle válasz nem hangzott. Miklós tovább kiáltozott. Próbálta megerőltetni a szemét s nagysokára úgy rémlett, hogy a nyirkos, sötét mélységben valami pirosságot lát. A vadászköntös lehetett.

Juliánná, adjon élet jelt magáról! — kiáltotta le ismét Miklós.

Odalent mély, halálos csend terpeszkedett.

Miklós felugrott. Kiszaladt az útra és az cmelőskapu felé rohant. Kiáltozni kezdett. Talán meghallják a kapuőrök. Rekedtre kiabálta magát s végre a kapubástyán megjelent egy fegyveres őr. Miklós kézzel-lábbal magyarázott, kiáltozott. Az őr nevetve legyintett a kezével.

Miklós próbálta megértetni, hogy nagy szerencsétlenség történt, de az őr nem értett a szavaiból semmit. Különben is ismerte már Miklóst. Ez az idegen bolond a sok könyvvel, akit rettegett hatalmas uruk kidobatott a várból.

Kacagva szólította elő társait. Azok csoportba verődtek a kapubástyán s úgy mulattak Miklóson. Csufondárosan rázogatták felé fegyvereiket s az egyik egy kődarabbal megha- jitotta. Erre mindenik egy-egy kőtörmeléket kapart elő és egész kőzápor zudu'lt Miklós felé.

Hiába volt minden.

— Isten rendelése!------sóhajtott fel a hajszolt ember és roskadtan, magábaomlottan fordult vissza. Lebotorkált a várhoz vezető utón a völgyek felé.

Mikor egy kanyarulathoz ért, meglátta Juliánná lovát, amint vadul vágtatott a mezőkön át, felszegett fejjel, mint a nekiomlott szélvész.

A debreceni vásár.

Nem megy haza, nem megy. Miért is menne? Már semmi célja nincs, semmi értelme. Beállítson könyvek nélkül, semmi nélkül, mint a koldus, üres átalvetővel?

Itt marad, vár. Talán történik valami csoda. És ha nem, hát elbujdosik. Eltűnik a nagy ide- genségben. Mindegy. Visszamehetne tán Amsterdamba. Hogy örvendeznének ott, két derék, jó főnöke. Beállna hozzájuk. Vezetné a nyomtatóintézetet. És talán élőiről kezdene mindent. Sok pénzt szerezne s újra kinyomtatná az aranyosi bibliákat.

Nem, ez nem menne. Már nincs ereje hozzá- Még Vilma emléke sem tudna annyi erőt önteni belé. Viima... Vilmácska... Milyen szent, mély, tiszta lélek volt... És az a másik! A gőgös, hideg, kegyetlen Juliánná. Az is meghalt. De hogyan? Az Ur sújtó haragja által. Sajnálja, erőst sajnálja, de hiába renyekedik rajta. Talán az Ur akarta megmutatni e büntetéssel, hogy őmellette vagyon. De a könyvel, a könyvei... Azokhoz miért nem juttatja az Ur akarata?...

Tépelődött, gyötörte önmagát.

Talán menne ismét Varsóba. A királyhoz, a püspökhöz. Hiába, hiába- Már megtudta, hogy itt, Lengyelországban is zenebonás állapotok vannak. A tartományok urai, a grófok, bárók mind fenekednek a királlyal, akinek hatalma hanyatlóban van. Nem segit itt már semmi. A nép is elkeseredtt. Nincs biztonságban vagyon, élet.

És bevette magát a szomszéd grófságba, amelynek ura halálos ellenségeskedésben élt Mladoniczky gróffal. Ez a haragos ellenfél üzente meg aztán a kegyetlen főurnak:

— Nálam van a te arianusod. Vendégségben él házamnál a te bosszúságodra. És ő küldi üzenetét számodra a biblia szavával: „A jövb~ vény, aki közötted van, feljebb-feljebb emelkedik feletted, te pedig alább-alább szállasz!“

Mladoniczky gróf visszaüzent:

— Köszönöm articulusodat- Csak lásd jól a jövevényt. És mondd meg neki, hogy igaza van a bibliának, ő csakugyan feljebb emelkedik énfelettem, mert kezembe kerülvén, felakasztatom.

Miklós vendéglátója nagyot kacagott a dühös válaszra és újra üzent:

— Azt mondja az én jövevényem újonnan a biblia szavaival: „Jaj neked, mert a te ökröd szemed eiőtt vágatik le s te nem eszel abból; a te szamarad elragadtatik előled és nem tér vissza hozzád; a te juhaid ellenségnek adatnak és nem lesz, aki megszabadítson!...“

Mladoniczky gróf dühösen adott parancsot fegyvereseinek, hogy támadják meg a szomszédot- Maga vezette seregét. És megindult a csetepaté.

Ezalatt pedig a lengyel hegyek közül elé- óvakodtak a rablók, akik akkortájt elárasztották az egész lengyel földet. Csapatostul taráztak barlangokban, leomlott régi várak romjai közt, földalatti pincékben. Időnként kikicsaptak és éjszaka elhajtottak minden barmot, juhokat, ökröket, lovakat, falvakra törtek rá, templomokat, házakat raboltak ki s akik Htjukba, álltak, kegyetlenül lemészárolták.

Most különösen sokan verődtek össze, mert az ország hanyatló állapota felszaporitotta a számukat. S mikor megtudták, hogy Mladoniczky gróf fegyvereseivel a szomszéd grófságot dúlja, lerajzoltak a hegyekből és a védelem nélkül maradt tartományban falvakat gyújtván fel, minden mozgatható holt és eleven jószágot magukkal vittek.

Mladoniczky grófnak menekülő emberek vitték meg a táborba a hirt. Nem törődött vele. Most a bosszú fűtötte. Le akart számolni ősi ellenfelével s azt a gaz arianust is el akarta fogni. Hadd legyen igaza, emelkedjék föléje. Fel fogja akasztatni. Ott a várkapu fölé, a bástyaoromra, amely alatt halálát lelte imádott asszonya, akinek pusztulása is olyan rejtelmes volt. Ennek a nyomorult, istentagadó fickónak alighanem némi köze lehetett ahhoz.

(.Folytatjuk.),

9

RXDIOr

Vasárnap, október 15.

BUKAREST. 11.45: Egyházi zene lemezeken. 14: Könnyű és román zene. 12: Joneseu-zenekar. 18: Marcu-zenekar 19.15: Marcu-zenekar. 20.20: Tánczene. 21: Rádiózenekar. 21.40: Zgurladescu Pia áriaestje. 22.15: Rádiózenekar. BUDAPEST. 10.15: Hírek. 11: Egyházi ének és szentbeszéd az Egyetemi-templomból. Szentbeszédet mond Tóth Tihamér dr. 12.15: Evangélikus istentisztelet 3 Deáktéri templomból. Prédikál: Dr. Gaudy László. Majd a m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel: Dohnányi Ernő dr. 15: Gramofonlemezek. 16.45: „Egri szüret“. Helyszíni közvetítés. Vezeti Paulini Béia. 17.30: „A községi képviselőtestülettől az országgyűlésig“. Weiss István dr. előadása. 17: Pertis Jenő és cigányzenekara. 19.15: „Golférem". Aszlányi Károly vidám csevegése. 19.45: Rentner Lajos zongorázik 20.25: „Muzsikáló versek". Előadják Ignátz Rózsa és Csanády György. 20.50: Sport- és lóversenyeredmények. 21.10: Helyszíni közvetítés a Pesti Színházból. „Áprilisi vőlegény.“ 23.25: Bodrics Béla cigányzenekara a Pátria-kávéházból Szánthó Gyula énekszámaival. BECS. 9.30: Gramofon. 16.30: Rádiózenekar. 20.10: Schlezák Leó beszél életéből. 23.10: Tánclemezek.

Hétfő, október 16.

BUKAREST. 13: Könnyű és román zene. 14: Zenekari lemezek. 18: Rádiózenekar. 19.15: Rádiózenekar. 21: Zamfirescu zongoraművésznő játéka. 21.45: Jorda- novlci régi román dalokat énekel. 22.15: Metzner vonós négyes. 23: Vendéglői zene. BUDAPEST. 10.45: Hírek. 11: Gramofonlemezek. 13.15: Szmimov Szergej balalajka zenekara. 13.30: Hírek. 14.30: Állástalan Zenészek Szimfonikus zenekara. 15: Hirek. 16.30: A rádió diák félórája. 17: Asszonyok tanácsadója. 18: „Szarvas- bőgés idején" Nadler Herbert előadása. 18.30: Gramofonlemezek. 19.45: Magyari Imre cigányzenekara. 20.45: Kis szinpad. „Májusfa“. 21.45: Beethoven: IX. szimfóniájának előadása. Utána Mándits jazz-zenekar Szántó Gyula énekszámaival. BECS. 20.05: Rádiőzenekar. 22: A bécsi filharmonikusok hangversenye. 23.25: Tánc- lemezek.

PHILIPS

Kedd, október 17.

BUKAREST. 13: Gramofon. 14: Könnyű lemezek. 18: Motcoi-zenekar. 20.20: Szimfonikus lemezek. 21: Gigartu énekesnő bécsi dalokat ad elő. 22.20: A rádiö- zenokar bécsi estje. BUDAPEST. 11: Felolvasás. 13.05: Horváth Dudus cigányzenekara. 12.30: Hirek. 14.30: Guttenberg György szalonzenekara. 16: Az Országos Testnevelési Tanács előadása. 17: Két felolvasás. 18.30: Gounod emlékest. (Gramofonlemezek.) 19.10: „A dráma és a film a XX. sz.-ban" Sebestyén Károly dr. előadása. 19.40: Katonazenekar. 20.23: A bolygó hollandi operaházi közvetítése. Utána Bura Sándor zenekara. 24: Garay György jazz-zenekara. BECS. 13: Rádiózenekar. (Dowanger: Dollfuss-induló.) 17: Gramofonlemezek. 18.25: Kamara énekkar. 20.15: Operaközvetítés. 23.15: Bárzene.

Szerda, október 18.

BUKAREST. 14: Könnyű- és román zene. 18: Rádiózenekar. 19.10: Demetriade Y. énekel és Gruia Th. zongorázik. 19.30: Rádiózenekar. 20.20: Szimfónikus lemezek. 21: Fliomen E. hegedül. 21.45: Aurelie Nini énekel. 22.15: Draghiciu cseilómüvész játéka. 23: Vendéglői zene. BUDAPEST. 11: 1. Deák Ferenc levelesládájából. 2. Petőfi: A szerelem átka. (Felolvasás). 13.03: Magyar Tamás hegedül, Somogyi Olga énekel. 14.30: A m. kir. államrendörség zenekara. 16.30: A rádió diákfélérája. i'l: debreceni Kiss Lajos és cigányzenekara. 18.15: „A ma életmúvészete“. Perlaky Lajos előadása. 18.45: Losonczi-Schweitzer Oszkár szalonzene- kara. 20: „Háztulajdonos lettem". Felolvasás. 23: Vitéz Tibor énekei. 23.30: aradi Farkas Sándor és cigányze-