Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-14 / 236. szám

Szombat, 1933. október 14. OHnHBMBHani Kozmikus katasztrófa Világvége — mondták volna a régiek annak az éjjeli tűzijátéknak lenyűgöző és félelmetkeltő hatása alatt, amely egy pár nap­pal ezelőtt játszódott le az égen. Éjjel a sötét­ségben sziporkázva repültek a meteorok egy­más után az ég egyik sarkáról a másikra és talán arra sem lett volna a primitiv népeknek elég lélekjelenlétük, hogy megfigyeljék a sza­bályszerűséget, ami az egymást követő hulló csillagok között fennáll. Ma azonban már igy nevezzük meg: kozmikus katasztrófa. A megfigyelőcsöveket hamar az égnek irányította az ember, számított és kutatott, mert biztos volt benne, hogy a világvége nincs még a közelben, nem kell félnie, hogy a mesz- szelátó előle elsülyed a semmiségbe, őt pedig hirtelen fejbe találja e-gy eltévedt üstök ösfarok. Számított, mérte az eget, körzővel, Szömérő- veb mind addig, amig a titokzatos jelenségnek nyitjára nem jutott. Két nap sem telt bele és a tudósok is megnyugodtak a csillagvizsgáló tornyokban. Előbb egy Ids beszélgetést foly­tattak drótnélküli távirón egymással, az északamerikai megkérdezte az ausztráliai tár­sától, hogy mi a véleménye a dologról, mit mondanak a számok, a Foktőidről1 átszólott a tudós a szibériai szomszédjához, hogy mikép­pen türöződtek a meteorok az északi fényben, lűszen abból az irányból jöttek, beszélgettek, tanácskoztak és a végén a legnagyobb nyuga­lommal kimondták a határozatot. Nem kell félni, nem történt semmi, csak éppen egy üs­tökös lépett félre az égi pályáról, amiért ala­posan megbünhödött, A másik bolygó, amely­nek köreit zavarta volna, megsemmisítette, szétzúzta, hogy nyoma se maradjon a csillagok között. Mert hiába, a kozmoszban még most is rend van és nyugalom. Még az üstökösnek sem szabad kiruccani egy kicsit, hiába van olyan szép csóvája, mint a pávamadár farka. Most ngy képzelem el, mint a földön a költői em­bert, aki szintén nem tud megférni a kiszabott pályán. Hiszen az unalmas is, mindé® csak egy utat taposni végzetesen — még a csillagok között is. És egyedül haladni __ Gondolom, közeledni szeretett volna valamelyik társához mert nagyon elhagyottnak érezte magát és megunta, hogy az emberek bámulják, ő pedig pontosan kövesse azt az utat, amit itt a tudó­sok kiszámítottak és elébe raktak. Azért sem! Üstökös vagyok! Szép volt tőle. Rokonszenves, mint egy durcás zseni., Egy-két éjszakán tűzijátékot tartott az égen, elpazarolta saját magát, kiégetett min­den tüzet ami benne el volt fojtva, aztán örökre eltűnt. Holttestét magához kapkodták a különböző égitestek, mint drága ereklyét szokták itt nálunk. És most nyugszik, Föld, Mars kisebb és nagyobb bolygók, csillagok a koporsói. Pedig fiatal volt Csak 1919-ben fedezte fel Pons csillagász ur Parisban. Éjszakákat áldozott fel, virrasztóit izzadt, számított, s talán az egész életét tönkretette, mig végre sikerül pontosan hatalmába keríteni a bolygó üstököst. Aztán szinte pepecselve számította ki, hogy mekkora, milyen a fénye, hányszor erő sebben ragyog, mint ez, vagy amaz a csillag és — mikor jön még vissza. Éppen úgy bánt vele, mint a szerető édesanya gyermekével. De a „zseni“ hálátlan gyermek tudott csak lenni. Nem tűrhette, hogy figyeljék, merre jár' éjszakákon keresztül. Visszajött még 1927 ben, utoljára pedig ez év májusában tett láto­gatást, (mert hat évben volt megállapítva a találkozás). Itt virágoztak a fák, tavasz volt, de nem sokat látszott törődni mindezzel. Mikor pedig azzal váltak el tőle a csillagászok, hogy a viszontlátásra mához hat évre, nem tűrhette tovább. Céltalannak látta az életet, ahol már csak azért kell száguldania, bogy a kicsi porszememberkék számításait igazolja. Lépett egy nagyot félre és szétzuzódott. Talán igazabb lett volna azt mondani, hogy viliágvége. Egy világ elpusztult, egy egész üstökös, amely pedig sokkal szebb volt, mint a mi halott Földünk. De a mostani csil­lagvizsgálókból már kihalt a lelek. Nem tud­nak csodálkozni, nem értik meg a zseni ka­tasztrófáját. Csak úgy bánnak vele, mint itt egy autóelgázolással. Nem világvége, csak kozmikus „katasztrófa“. (j. gy.) j KlLETi'UjSUG ÍMMTHH iMláftHn JggBBBMHBSarag íf Kegyvensoros leszerelési ultimátumot adi afe át hétfőn Kémet országinak Simon angol küHigyminisilerl bixfák meg a leszerelési formula elkészítésével — Ä leszerelési próbaidő minden körülményeit Itözöff négy év (Genf, október 13.) Simon külügyminisz­ter ma egész délelőtt Franciaország, Anglia és az Unió leszerelési javaslatát fogalmazták meg. A javaslatot október 16-án terjesztik Németország elé. Nadolny miniszter igen ked­vetlen hangulatban ii 11 repülőgépre, hogy Berlinbe utazzék és jelentést tegyen a hely­zetről. A kiszivárgott hirek szerint a javaslat negyven soros lesz és tartalmazza a követke­zőket: Anglia, Franciaország és az Egyesült- Államok szolidárisak a Párisban lefektetett előzetes leszerelési fellételek tekintetében; Németországnak tilos bárminemű hadsereg létszámemelés, kivéve, hogy milieia átalaku­lása esetén katonai létszámát kétszázezer fő­ben állapítja meg. A leszerelési próbaidő négy esztendő; a leszerelési próbaidő alatt auto­nóm és hatékony ellenőrzés folyik; a meg­egyezésben eltiltott nehéz hadianyag elpusz­títandó. A Journal de Geneve szerint a hatalmak nem intéztek még ultimátumot Németország­hoz a leszerelési álláspontjuk elfogadtatása tekintetében, de kétségtelen, hogy a legko­molyabb formák között figyelmeztették már a tárgyaló német fődelegátust a meg nem egyezés várható kellemetlen következményei­re. Alfred Rosenberger, a nemzeti szocialista külpolitikai hivatal főnöke, Altonában nyilat­kozott a leszerelési javaslatról és kijelentette a következőket: az ellenőrzés kérdésében a mi álláspontok egyszerű. Németországot biz­tosították az egyenjogúságról és Németország hajlandó, amennyiben más államok is i-gy cselekednek, a leszerelésnek alávetni magát. Egyetlen nép sincs Európában, amelyet job­ban fenyegetnének, mint a német népet. A külpolitikai helyzet kialakulása tekintetében az a meggyőződésünk, hogy Angliának kezében van a hely­zet kulcsa, Anglia felelős. De Anglia ingadozó álláspontot mutat minden kérdésben. Nem állítjuk, hogy Németországgal szemben Anglia rosszakaratú, csak azt, hogy Anglia annyira különleges helyzetben nőtt fel és lelt naggyá és ezért lesz vele a helyzetet megértetni. Újabb jelentés szerint nem tartják lehe­tetlennek, hogy a hétfőre összehívott leszere­lési konferenciát mégis elnapolják. Olaszor­szág meg fogja kisérelmi, hogy amint már eddig is felajánlotta, emeljék ki a tanácsko­zásokat jelenlegi kereteiből és az eszmecserét a megegyezésig a négyhatalmi egyezményben foglaltak alapján folytassák. Ugyancsak Géniből jelentik, hogy az Unió, Franciaország, Olaszország és Anglia meg nem egyezés esetén közös mani- fesztumot adnának ki, amely feltárná a világ előtt a leszerelési igyekvések sikertelenségének hátterét. A megfigyelő külföldi ügyvédek tiltakoznak a német gyujtogató-pör eddigi vitele ellen az általa kért védőügyvédet. A külföldi ügy­védek tiltakoznak Dimitroff minduntalan való kivezetése ellen és végül azt mondják, hogyha a biróság az öt vádlottat a tárgyalás eddigi eredménye után elitéli, úgy a biróság a nagyvilág előtt nem tudja tisztázni magát, hogy nem járt el pártatlanul. A törvényszéki elnök a tegnap megtar­tott helyszíni szemlével kapcsolatosan kije­lentette, hogy a helyszíni szemle a tanúvallo­mások közötti ellentéteket kigyenlitette. A tanúvallomások alapján megállapítható, hogy a tanuk egynél több gyujtogatót nem láttak. A fasiszták heakartak hatolni a munkásnegyedbe, hogy a kommunistákat lemészárolják (Newyork, október 13.) Filadelfiában a fasiszták, puccsot kíséreltek meg. Vezetőik adott jelére a város több pontján gyülekezni kezdtek. Az volt a szándékuk, hogy megroha­mozzák a milicla fegyver és robbanóanyag raktárát, valamint a villamosságot fejlesztő telepeket, majd fegyveresen behatolnak a munkás-negyedekbe és Szent-Bertalan éjsza­kát rendeznek baloldali ellenfeleik soraiban. A rendőrséget és a milieiát a fasiszta lázadás hírére nyomban riadó-ké­szültségbe helyezték. A kivonultatott karhatalom lovasrendőr attakja Szétverte a gyülekező fasisztákat, akiknek legtöbbjét letartóztatták. Ezzel egyidőben 27 fasisza vezetőnél ház­kutatást tartottak, amelynek során fegyvere­ket, pisztolyokat, ólmos botokat, kézigránáto­kat találtak és foglaltak le. Az őrizetbe vettek között van egy szolgálaton kívüli tábornok és két rendelkezési állományba helyezett ezredes. A lakosság körében nagy izgalmat váltott ki a fasiszta zendülés hire, a karhatalmi ké­szenlétet a hatóságok továbbra is fenntartják. A város uccáin karhatalmi páncélos gép­kocsik és lovas járőrök cirkálnak. A középü­leteket, a vasutat, postát, fegyverraktárakat és a közüzemeket gépfegyveres osztagok őrzik. i 1 1 * A newyorki lapok hasábos tudósításokat közölnek a fasiszta akcióról. A Newyork Ti­mes egy okmányt tesz közzé, mely szerint az amerikai kaki-ingeseknek az volt a tervük, hogy a hatalom birtokba­vétele után Filadelfiából vonatokon és repülőgépeken Washington ellen vonulnak fel. A házkutatások és letartóztatások Filadelfiá­ban tovább folynak. (Berlin, október 13.) Egy napi halasztás után ina ismét megkezdték a gyujtogatási pör tárgyalását. Öt megfigyelő külföldi ügyvéd, akik közül kettő amerikai, kettő belga, egy pedig francia, tiltakozó iratot terjesztettek be a törvényszékhez. A tiltakozó iratban meg­állapítják, hogy Van der Lubbe egészségi álla­pota annyira leromlott, hogy nem tekinthető továbbra is kihallgathatnak. Ami pedig Po- koff és Taneff bolgár vádlottakat illeti, ezek nem bírják a német nyelvet, tehát tolmács nélkül nem tudnak védekezni. Dimitroff vé­dekezik ugyan, de nem perrendszerüen, vi­szont ennek az az oka, hogy nem fogadták el Filadelfiában fasiszta pnc cskisérlet törlésit

Next

/
Thumbnails
Contents