Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-13 / 235. szám
BUDAPEST V. BUMM firak belföldön: Egész évre 800, félévre ^00, teptitwt 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon.: Egy évre 80, félévre 25, negyedévre 1250, egy hónapra 650 pengő. !— Egyes számok az Ibusz tőzsdéiben, ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XYI. ÉVFOLYAM — 235. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cloj-Koloz»- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassai noca) 5. szám. Telefon: 508. — levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Wem lew osífromállapot Az ostromállapotról szóló híreket nem erősítetléit meg A kormány sajnálkozását fejezte ki a bolgár követ előtt a tegnap esti bolgárellenes tüntetések miatt — Coldis szerint Maniu és Vacda karcában Vaida fog győzni Háborús vészjelek mindenfelé Az egész világon egyszerre puskaporos lett a levegő. Kezdve a Csöndes óceántól, le az Adriáig, mindenütt háborús szelek fújnak. Elkerülhetetlen a háború — mondják — Európában, Ázsiában és Amerikában is. Hovatovább nem lesz egy csücskébe sem a világnak, ahova a békeszerető ember elvonulhatna. A szocialistáik támogatása mellett tmég Svájc is, amely a világháborúban megőrizte a maga semlegességét, nagyösszegii hadikiadásokat szavazott meg, védi magát, erődöket épitett, ágyukról gondoskodik, mert neon lehet tudni... Mert nem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap. Azt már régóta tudjuk, hogy a háborúnak pontosan ollyan latens állapotában vagyunk, mint 1914-ben, csak áltatjuk magunkat, hogy mindez fölös óvatosság. Az a nemzedék, amely a világháborút végigcsinálta, még mindig itt van és nem bolondult meg, hogy ismét ontsa a vérét. A történelem azonban nem nagyon törődik azzal, hogy mit gondolnak az ember, k és valljuk be őszintén: az emberek nem is nagyon gondolkodnak. Az emberek már régen nem gondolkodnak, vak ösztöneik után cselekszenek, szenvedélyeik mámorálban kombinálnak előre és tömegekké sokszorozzák magukat, hogy elaltassák felelősségérzésüket. Különben is az a nemzedék, amely derékhadát jelentené az uj hadseregnek, nem Ízlelte me® a megelőző világháborút és benne csak egy kalandot lát, amelyet érdemes megkísérelni egy jobb jövő reményében. Fájdalom, a világháborúnak lelki adottságai akkor is megvolnának, ha politikai és gazdasági feltételei hiányoznának is Felnő egy nemzedék, az egyetemekről ezerszámra kerülnek ki intellektuelek az elhelyezkedés minden reménye nélkül. A munkanélküliség a világon egyre nő és hovatovább az emberek biztonsági érzése is teljesen illuziórussá válik. Ha nincs módunkban védeni a családi küszöböt, ha hiányzik a családi életnek minden nyugodtsága és intimitása, de biztos polgári élet, akkor lassanként kalandorokká leszünk valamennyien és a kalandoroknak nincs veszíteni valójuk. És egy dezorganizait, reménytelen társadalom előtt nem látszik oly végzetesnek a háború, mint azok előtt, akik őrzői a rögnek és biztosak a mában, holnapban egyaránt. Lélektani, gazdasági, politikai fűtőanyag forrositja a kohót, hogy robbanjon. Egy ame rikai jóhiszemű diplomata most tért vissza Európából hazájába és félelmetes szavakkal jósolja be, hogy 1934-ben Európa valamelyik részén kitör a háború és magával ránt egy sereg nemzetet. A velünk született optimizmusnál fogva hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy hátha mégis sikerül éppen az utolsó pillanatban megtalálni a módját, hogy a kontinenset visszaránthassák a mélységtől. Ám, a remény mind kevesebb és kevesebb. Egy betegség bacillusával könnyebb beoltani a világot, miut az egészet visszaadó oltóanyaggal. És ha nem is fegyverkezne történetesen Svájc, ha nem is hallucinálná a világháborút előre Morgentau Amerikában, ha nem is jegyzékez- nének egymás között Oroszország és Japán, a háborús aggodalmaknak félelme éppen olyan alapos. Valóban remegve gondolunk arra, hogy minő vészterhes fordulatokat hozliathak a legközelebbi hónapok. (Bukarest, október 12.) A politikai köröket élénken foglalkoztatják a közeli napok fontos külpolitikai eseményéi, köztük Titu- lescu szófiai látogatása, amely ottani jelentések szerint nagy ünnepségek között folyt le. A kormányt kellemetlenül érintette a tegnap esti tüntetés, amely a bolgár követség ellőtt történt, válaszul azokra a hírekre, amelyek a bukaresti lapokban jelentek meg a bolgár ko- mitácsik betörésére.. Ez a kényelmetlen atmoszféra azonban elsimu'ltnak tekinthető azzal, hogy Savéi Radulescu külügyi alaninisz- ter megjelent Bulgária meghatalmazott miniszterénél és kormánya nevében sajnálkozását fejezte ki az incidensért. A csehországi események és a diktaturás készülődések Bukarestben bizonyos nyugtalanságot keltettek. Tartanak ugyanis attól, Lugosianu római román követ értesítette a román kormányt, hogy az október elsején lejárt olasz-román kereskedelmi szerződést az olasz kormány további három hónapra megakarja hosszabbítani. Bukarestben hozzájárulnak az olasz kormány óhajához, az egyezményt tehát meghosszabbítják és igy a román delegációnak a Rómába tervezett útja egyelőre tehát elmarad. A két liberális párt zászlóbontása. (Bukarest, október 12.) Râmnicul-Valceá- ban az ó-liberálisok gyűlést tartottak. A gyü- ’ésen Duca mondott beszédet. Széles alapon ismertette az ó-liberálisok programját. Különös Téfbletességgö’ beszélt a párt gazdasági célkitűzéseiről és hangoztatta, hogy a jelenlegi kormány tehetetlenül áll a mostani súlyos problémák megoldásával szemben. Ugyancsak tegnap Targovisteban az ifju- liberálisok tartottak nagygyűlést, amelyen Bratianu Giieorghe is megjelent. Nagy beszédet mondott, amelyben kifejtette azokat az okokat, amiért nem jöhetett létre fúzió a két liberális párt közöv. A két párt egyesülésének megakadályozol Bratianu Gheorghe szerint az ó-liberálisok vezérkarának néhány tagjában keresendő. » Golűis szerint a kormánypárt nem Vaidát, hanem Maniut fogja elejteni. Széles körökben keltett érdeklődést Gol- dis László volt miniszternek az Adeverul munkatársa előtt tett mai nyilatkozata, amelyben a politikai eseményeket kommentálja. Goldis rendkívül károsnak mondja, hogy a pártok saját kebelükben.sem tudják a harmóniát megtalálni. Különösen sajnálkozott a Vaida és Maniu közötti konfliktus miatt és csodálkozását fejezte ki azon, hogy a két politikus negyven éven át tartó baráti viszonya, felbomlott■ — Remélem, — mondotta Goldis —, hogy hogy Romániában is rá fognak térni a szélsőséges elemek akcióinak ellensúlyozására a szigorúbb óvintézkedésekre. Ezzel kapcsolatban terjedt el az a hir, hogy a kormány az ostromállapot bevezetésével foglalkozik. Ezt a hirt azonban mindezideig nem erősítették meg. Cseh delegáció Bukarestben. Ma reggel Bukarestbe érkezett a cseh delegáció és megkezdődött a kereskedelmi konvenció érdekében a tanácskozás. A tárgyalásokon jelen voltak Csehország részéről Niederle miniszteri tanácsos, Czermák kereskedelmi tanácsos és dr. Basch, a cseh Nemzeti Bank egyik igazgatója. A delegációt délben egy órakor fogadta Gafencu iparügyi alminiszter, majd pedig Savéi Radulescu külügyi államtitkár. a konfliktusnak kibékülés lesz a vége, ha azonban mégsem jönne létre a béke, akkor véleményem szerint a nemzeti-paraszlpárt zöme Vaida mellett fog kitartani. — Miért? — kérdezte az újságíró. — Azért, mert Maniu vérmérséklete és politikai koncepciója nem olyan, amely általában szimpátiákat kelthetne. Maniu formulái bizonytalanok és nem tudják lelkesíteni a tömegeket. Maniu nem tudja világosan kifejezni, hogy mit akar. Ezt a luxust megengedhette volna magának a mult században, de nem a mai időkben, amikor az események kergetik egymást. Nem lehet azt sem tudni, hogy Ma- niunak mi a véleménye a demokráciáról és mindaz, amit az erdélyi regionalizmusról szokott mondani, homályos, nem beszélve arról, hogy ilyen koncepció egyelőre végrehajthatatlan. VWWWWWWWWWVWWVWVN/Wl Óriási viharok Európa njagati partvidékén (Amsterdam, október 12.) Hollandia tengerpartvidékén példátlan erejű orkán tombol, amely Amsterdamban is nagy károkat okozott. A szélvihar fákat csavart ki gyökerestől s kisgyermekeket vágott a házak falához. Kocsik, autók, villamosok borultak fel az orkánban, amely háztetőket, cégtáblákat sodort le. A viharban négy ember vesztette életét. Sok hajó torony- magasságú hullámokon a nyílt tengeren hányódik. Koppenhágából jelentik: A szélvihar egy vitorlást kivetett a mólóra. Négy ember, akik a mólón dolgoztak, életüket vesztették. Hamburgban a vihar a Parsifal léghajót lesodorta horgonyzási árbocáról, a léghajó a földhöz verődve, szétroncsolódott. Hamburg közelében egy faluban tem - lomtomjot döntött le a vihar. A svéd partok Iiöaale— ben két halászhajó, összesen harminchárom fényi személyzettel elsülyedt, a halászok eltuntciL. Meghosszabbították az olasz kereskedelmi szerződést
