Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-01 / 225. szám

Vasárnap, 1933. október 1. 12 a KllETt'UjS&G mmammmmm mnn 'Meghalt 'Annie Besant, a tvozófmi társaság nagyhírű elnöknője. 18Í7 október 10-én szüle­tett, tehát nyolcvanhatéves volt. Atyja Wüliann P. Wood. A szülői házban igen gondos nevelés­ben részesült. 1867-ben Frank Besant angol lel­kész felesége lett, akitől azonban 1873-ban, el­vált. Ekkor a szabadgondőtkodák pártjához sze­gődött és cikkeivel sok sikerrel szolgálta ügyü­ket. Majd később a szociládemokratókhoz csat­lakozott. Életére azonban döntő befolyással volt megismerkedése Helene Blatvatsky orosz teozó- fussal 1889-ben, ki bevezette őt a teozófui ta-. naiba. Ettől kezdve a legfanatikusabb hive lett a heozófus vallásnak. 1907-ben ő lett a társaság elnöke és Indiába költözött. Kezdetben csak vallási kérdésekkel foglalkozott, később azonban politikai mozgalmakban is résztvett. Politikai állásfoglalása miatt az angolok 1917-ben inter­nálták, rövid időre. 1912-ben Krishnamurti, a „világtanitó“ érdekében sokat dolgozott. Ő ben­ne látta az uj prófétát és Buddha, utódának afearta elismertetni. A teozófiáról — bevallom — igen leeveset tudok. Bár nagyon érdekel. Kétszer voltam Pál Gábor tordai teozófus intelligent előadásán. Amit hallottam, az belém rögződött. Vallásuk igen szép. Szeretetet hirdet embertársaink, megértést és megbocsátást ellenségeinkkel szemben. És azt a bizonyos „lélekvándorlást“ is iga érthetően magyarázta meg Pál Gábor. Szerin­tük mindenkinek és mindennek, — kőnek, vi­rágnak, állatnak, -* lelke van, mely az életek hosszú során át tökéletesedik. Minden újabb életünkben tökéletesebbek vagyunk. Ezért van az, hogy az egyik ember zseniálisnak születik, — ki már sokszor élt — s a másik idiótának, — ki még alig hagyta el az állati bőrt. Szóval előbbi életünk tudását visszük magunkkal. És — vigasztalódjunk — mindnyájan leszünk egy­szer tökéletesek, zseni!:. De az akkori életünk után nem jövünk le többet a földre, uj életet kezdeni, hanem lelkünk Istenhez száll. Szép vallás. De nem megnyugtató. Újból és újból kezdeni egy-egy uj életet, gyötrelmek- kel, bajokkal, kínokkal. Ennél szerintem jobb: y,meghalni, elszunnyadni és aludni“. Megszokott kisvárosi tragédia. Egy ma­gyarországi alföldi kis városnak legszebb lá­nya volt a kreol bőrű, ragyogó szemű Mayer Lili. A város legünnepeltebb lánya. Ügyvédje­löltek, gazdászok, szolgabirák — a kisváros első gavallérjai — csapták a szelet körülötte. El­halmozták zserboval, virággal. Nem egyszer szolalt meg éjjeli zene muskátlis ablaka alatt. És — bizonyára — férjhez mehetett volna, le­hetett volna belőle egy jóravaló ügy véd, bíró, talán meg földbirtokos felesége is. De mindez őt nem elégítette ki. Gúnyos mo­solyra torzult nemesivelésü ajaka, mikor a ci­gány teljes szívvel húzta ablaka alatt: „Csak egy kis lány van a világon.“ Unottan tetie félre"a virágcsokrokat, a vidélci gavallérok ud­varlását lemosolyogta. Nem méltatta őket any- nyira, hogy „a világ legtökéletesebb fekete gyé­mántjaival“ biztatóan rájuk pillantson, Elhó­dította öt saját szépsége. Másról ábrándozott. Elszéditette a moztro- mantika. Olyan akart ő is lenni: ünnepelt film- csillag. Autókról,hollywoodi kastélyokról, Ili vieráról álmodozott, És hercegi udvarlókról. „Nem arra születtem, hogy egy kisvárosban iet- penészedjem" — gondolta magában. És megindult a világhírnév, a dicsőség felé. Egy szép napon hült helyét találták. Megszö­kött. Az addig ünnepelt 18 éves lánynak akkor kezdődött meg a tragédiája. Akármennyire is fájt neki, be kellett látnia, hogy nem ö az egyet len szép lány a világon. Meg aztán, hogy a szépség nem — jaj, dehogy is — minden. So kát kellett könyökölnie, míg annyira ment, hogy legalább is statiszta szerepet karmti. M ^ t bizony öt Berlinben észre sem vették, Ekkor már nem Mayer Lili. A sokkal hangzatosabb LU Haspen volt már a neve. Sehogy sem boldogult. Szerencsétlen házas ságpróbálgatásu után, egy emigráns orosz tiszttel: Petrov Mihállyel kötött rövid ideig tartó házasságot, — az éjszakai életre adta magát Lü Raspen. Berlinből mint idegent kiutasították. Mihez kezdjen? Hogyan folytassa lehetetlen életét1 Haza már nem mehetett. Ahol ő valamikor első volt, oda menjen most kitaszítottnak? (Miért a kisváros irgalmatlan-) Pestre ment, maradék pénzével egy panzió­ban szállt meg. Energiája nem volt ohhoz, hogy uj életet kezdjen. Kilátástalan volt előtte min­den, hiszen ő ragyogni akart, csakis ragyogni, máskép üres és cétalan az élet. Így jutott el lassan a méregpohárhoz, me­lyet biztos kézzel, minden szerit Íme tálizmust mellőzve, kiivott. Szegény, szerencsétlen kis Lü Raspen, alias Mayer Lili, igy jutott el a végső nyuga­lomhoz. Sajnos, nem ő az egyetlen, ki igy gondolko­zik. A hiúság — a világhírnév, siker, emberek hódolat utáni vágy — megfertőzte igen sok fiatal lány lelkét. Pedig kevés, nagyon kevés közöttük a Nagy Kató — ki szintén megszökött a szabadkai jómódú szülei háztól — de kinek szívóssága, tehetsége végül is meghozta a dia­dalt. Világért sem akarok senkii a művészi pá­lyáról lebeszélni, kinek tehetsége van. De a te­hetség legyen a vezérlőcsillaga és ne — a hiú­ság. % Az állatoknak az emberek iránti rajongása köztudomású. Mégis meghatott az alábbi kis eset: Micu egy kedves, doromboló cirmos volt, kit egy uriasszony kapott ajándékba. Rövide­sen a ház kedvence lett. Mó­káival mulattatta imádott úrnőjét. Kergette a pillán* gőkat a kertben, vigan hem- pergeit a pázsiton. Tudta — bizonyára, — hogy az a köte­lessége, hogy szórakoztassa a húz népét. De történt egyszer, hogy urniője beteg lett. Micu el nem mozdult ágya mellől. És mikor rajongásig szeretett asszonyát felravata­lozták, akkor sem tágított onnan. Be kellett zárni, hogy a gyászkocsi után ne menjen a te metőbe. Ez után kilenc napig nem evett, nem Ivott, csak ült úrnője üres ágyánál. Fájt a szegény kis macskaszive, és fájdadmasan reszketett. A tizedik napon pedig ott kapták meg holtan a szőnyegen, hol egykor asszonya lábai pihentek* Ez volt a Micu cica tragédiája. Aki csalódott embertársaiban, az forduljon meleg baráti szívvel egy kutyához, macskához. Az ő seeretetük, önzetlenségükért jót állok. Az emberekéért? — Ezt a kérdést ne feszegessük. Mint tudvalevő, az aszturiai herceg, a spa­nyol királyi pár legidősebb gyermeke, polgár- lányt vett feleségül. Egy derék kubai polgár lányát, Minden rá és lebeszélés hasztalan volt, a szép polgárlány győzedelmeskedett. Ezek után a királyi szülőknek nem volt hátra mit tenni, mint a sablonos kitagadás. A fiatalok Parisba költöztek és vigan éltek. Húszezer frank zsebpénzt állapítottak meg ne­kik havonta. De ebből a „csekély“ összegből a királyfi nem tudóit megélni. Ekkor az aszturiai herceg levelet irt királyi apjának, melyben kéri az apanázs felemelését. Valószínűnek tartják, meg is fogja kapni, mert az exkirály egyike a világ leggazdagabb embereinek. Az exkirály vágyót fia után, ezért engedmé­nyeket tett, A leg nagyobbat. Kibékült közönsé­ges „piros vérű“ menyével, A királyné azonban iíajlithatatlan. Sehogy sem akarja keidére ölelni fiának szép, fiatal feleségét. Mert — jegyezzük meg— még ma is várnád: emberek, kik nem aszerint Ítélkeznek, hogy ki mit ér, mint ember. Az másadrangu. Csak „ebenbürtig“ legyen. Az a szerencse, hogy az egész rangkórsgg uralma mindinkább a múlté már. Ma már csak ’egy pár ember naiv álmaiban él. Étel-receptek Szardellamártás. Hat személyre hat drb. szardellát veszünk, szépen megmosva, a szálkáit kiszedjük, apróra vágjuk. Egy diónyi vajban pici reszelt hagymát, apróra vágott zöld petrezselymet párolunk. A szardellát bele­tesszük és kevés borsot is adva hozzá megpároljuk. Egy kis kávéskanál liszttel behintjük. Végül huslével fel­engedjük. Felforraljuk, két kanál jó tejfölt és egy pár szem (előzőleg vízben kiáztatott) kaprit adunk hozzá. És ezzel is egyszer felforraljuk. Pörkölt mandulatorta. 30 deka apróra vágott man­dulát 30 deka cukorral pirosra pörkölünk. Egy kissé megnedvesitett deszkára apró csomókba kiöntjük. Ha kihűlt, mozsárban finomra törjük. 20 deka cukrot tiz tojássárgájával habosra keverünk, a megtört pörkölt cukros mandulát, a tiz tojás habját, és 12 deka lisztet könnyedén belekavarunk. Kikent formában megsütjük. Ha kihűlt, tejszínhabbal töltjük. Zöldparadicsom eltevése cukorban. Szép ép és zöld körteparadicsomot karikára vágunk. Ecetes vízben fel­forraljuk, leszűrjük. Hideg vízben kétszer jól átmossuk. Megmérjük. Amennyi a gyümölcs, annyi cukrot vízzel sziruppá főzünk, vaníliát és karikára vágott citromot főzünk bele és igy főzzük bele a paradicsomot. Ha fel­főtt tálba tesszük a gyümölcsöt és kihűlve újra a fövő szirupba tesszük. Félig kihűlve üvegekbe tesszük. Ki- dunsztoljuk. Francia omlett. Hat tojás fehérjét kemény habba verünk. Belekavarunk, könnyedén hat tojás sárgáját, két kanál tejfölt, kevés sót. Palacsinta sütőben zsírban sütjük. Lehet sajt, gomba, velő, sonka, vagy karfiol töltelékkel tölteni. Kevés vajjal leöntjük. Heti étlap HÉTFŐ: Sóskaleves, tökfőzelék, vagdalthussal, gyü­mölcs. Vacsora: Karfiolkoch. KEDD: Gombaleves, töltött káposzta, almáspite. Va­csora: Blfsztek francia körítéssel, paradicsom- salátával. SZERDA: Húsleves csigatésztával, töltött palacsinta (főtt húsból, velővel), gyümölcs. Vacsora: Lágy tojás, vajas kenyér, gyümölcs. CSÜTÖRTÖK: Karalábéleves, naturszelet szardellás- szósszal, szalmaazál burgonyával, tepertőspogá­csa. Vacsora: Bográcsgulyás. FENTEK: Savanyú tojásleves, sajtpudding, almakom- pót. Vacsora: Halpaprikás. SZOMBAT: Karfiolleves, paradicsomos friss szemesbab- fözelék sertéscombbal, piskótatekercs. Vacsora: Francia omlett, gyümölcs. VASARNAP: Barnaleves konzoméval, nyúl vadasan makarónival, pörkölt mandulatorta. Vacsora: Tea, füstölt nyelv tormával. Matild-Borfiz & az Előpata ki-B»rviz Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a termé­szetes ásványvizeket. Főierakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 38. Kutkezelőség: Fleischer György, Brassó

Next

/
Thumbnails
Contents