Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-12 / 234. szám

Csütörtök, 1033. október 12. KnmüjsRG '■mnnrnnwii «im Hőstáti kisgazdák küldöttsége Bethlen György gróf pártelnöknél (Kolozsvár, október 11.) Bethlen György gróf pártelnöknél, a Magyar Párt központi irodájában a hóstáti kisgazdáknak, a Kolozs­vári Gazdasági Egyletnek küldöttsége jelent meg, Balázs István elnök vezetésével. A kül­döttség elpanaszolta, hogy milyen súlyos sé- relemek érték a kisgazdákat a lovaknak és jármüveknek a katonai célokra történt rek- virálásával. A rek'-irálásí kíméletlenül, a gaz­dák legfontosabb gazdasági érdekeinek a fi­gyelembe vétele nélkül hajtották végre és sok kárt okoztak azzal, hogy a törvényes rendel­kezéseket áthágták. A kisgazdák házadó sérel­meit s a földkisajátitások elintézetlen visszás­ságait beszélték meg e küldöttséggel. Bethlen György pártelnök számbavette azokat a lépé­seket, amelyekkel eredményt elérni lehetségs és mindnt meg fog tenni, hogy a súlyos sérel­mekre orvoslást keressen. Kútba esett a százmilliós uj vágóhíd felépítésének terve (Kolozsvár, október 11.) Hónapokkal ez­előtt a kolozsvári városi tanácshoz ajánlat ér­kezett. Az egyik bukaresti nagy épitővállalat részletesen kidolgozott ajánlatot tett arra, hogy Kolozsváron százmilliós költséggel egy nj vágóhidat építtet fel. Az ajánlat szerint a bukaresti eég saját rezsijében építtetné fel a modern vágóhidat, ha a városi tanács huszonöt évre átengedné az. nj vágóhíd jövedelmét az építtető cég részére. Sőt a cég azt is felajánlotta, hogy a tiszta ha­szon ötven százalékát huszonöt éven keresztül a város rendelkezésére bocsátja és huszonöt­éven túl a vágóhidat a város tulajdonába adja át. A városi tanács többizben foglalkozott ez­zel a kérdéssel, sőt már elhatározta azt is, hogy az előnyös ajánlatot realizálni fogja. Mielőtt azonban a végleges szerződést megkötötték volna, átírtak a belügyminisztériumhoz, hogy felhatalmazást kapjanak a szerződés megköté­sére s ugyanakkor felvilágositásokat kértek arravonatkozólag, hogy az ajánlatot tevő bu­karesti cég rendeikezik-e a szükséges anyagi és erkölcsi garanciákkal. Néhány nappal ezelőtt érkezett le a bel­ügyminisztérium határozata, amely szerint a belügyminiszter nem adta meg a jó­váhagyását a terv megvalósítására és közölte a városi tanáccsal, hogy uj vágóhíd felépítését vagy a régi át­alakítását a város csak saját rezsiben valósíthatja meg. Szerdán délelőtt az időközi bizottság fog­lalkozott a belügyminisztérium leiratával, tudomásul vette a határozatot, de felhatalma­zást adott Deieu elnöknek, hogy személyesen győződjék meg Bukarestben, hogy ajánlatot tévő cég mennyiben megbízható és ha egy tőkeerős cégről van szó, akkor interveniáljon' a belügyminisztériumban, hogy az álláspont­ját vegye revízió alá és adjon engedélyt a vágóhíd felépítésére. Az időközi bizottság fel­fogása szerint ugyanis Ro'ozsvár város még hosszú ideig nem lesz abban a helyzetben, hogy a saját erejéből építtethessen fel egy uj és modern vágóhidat. KÉRJEK A LEGÚJABB Gyümölcsfa, és SZŐ LŐ OLTVÁNY­ÁRJEGYZÉKÜNKET. X AMBROSI, FISCHER ÉS TÁRSA! RÉSZV.-T.i: AKID (ÜAGYENYED). A központirevíziós elutasította az udvarhelyi prefektus feléh­hezését és a Magyar Partnak adott igazat (Székelyudvarhely, ok t. 11.) Hosszas huzavona után az udvarhelymegyei tanács megalakulásának kérdése a Magyar Párt teljes győzel- móvH befejezést nyert. Megírta annak idején a Keleti Újság, hogy a me­gyei tanács választások al­kalmával a Magyar Párt paktumot kötött a nemzeti-parasztpárttal. Mikor azonban 1932 december 21-én a meg­alakulásra került a sor, dr. Barbut prefektus a paktum ellenére azzal a követeléssel állott elő, hogy a rendes, illetve kikötött tisztségeken kivül az állandó választmányban még egy he­lyettes tagsági helyet biztosítson pártja ré­szére a Magyar Párt. Ezt a követelést azonban a Magyar Párt megtagadta, mint paktumelle­nest, mert ezzel kisebbségbe juthatott volna, mire a prefektus nem volt hajlandó a megala­kuláson résztvenni, az esküt bevenni, hanem embereivel együtt kivonult a teremből. A törvé­nyesen megválasztott húsz magyar tanácsos igy a prefektus asszisztálása nélkül alakította meg a vármegyei tanácsot, Mezey Ödön dr. kor­elnök bevette az esküt és a megalakulásnál ele­get tettek a törvény által előirt következmé­nyeknek. A megalakulás ellen Barbut dr. prefektus fellebbezéssel élt a „Comitetul local de Eevi- siure Cluj “-hoz, amely a prefektusnak adott igazat, fellebbezésének helyet adva. A Magyar Párt erre fellebbezésével a Comitetul Central de Revisiure-hoz fordult, amely október 7-én hozott határozatában a prefektus fellebbezését elutasítva a Magyar Párt fellebbezésének he­lyet adott és kimondotta a kolozsvári határozat megsemmisítésével, hogy az 1932 december 21-én történt megalakulás törvényes volt. A ha­tározat jogerős és igy a vármegyei tanács most már akadálytalanul megkezdheti működését. Külön ága az ügynek az a két bűnvádi fel­jelentés, amely a megalakulással kapcsolatban indult meg. Barbat dr. prefektus ugyanis nem elégedett meg a megalakulás ellen benyújtott fellebbezéssel, hanem bűnvádi feljelentést is tett aze- a cimen, hogy a magyar tanácsosok a törvény ellenére alakultak meg- A feljelentés alapján több kihallgatás is történt- A Magyar Párt viszont bűnvádi feljelentést tett a prefek­tus ellen azon a cimen, hogy törvényes kötele­zettségét nem teljesitetate. A törvény ugyanis előírja, hogy a megalakulásnál a prefektusnak meg kell jelennie, az esküt be keli vennie. Bar­bat dr. azonban önkényesen meghiúsította a megalakulást és nem vette be az esküt. A Comitetul Central határozata most alap­talanná tette a prefektus bűnvádi feljelentését és viszont alátámasztja a Magyar Párt felje­lentését. A határozatnak tehát ebből a szem­pontból is" messzimenő következményekkel járó jelentősége van, amely elé rendkívüli érdeklő­déssel tekint az egész vármegye lakossága. A Comitetul Central teljes elégtételt és igazságot szolgáltatott a Magyar Pártnak és határozata nagy megnyugvást keltett. Kontár-terror Ditróban i Életveszélyes fenyegetésekkel felemlítik meg a kontárok azokat az iparosokat, akik még iparigazolvánnyal dol­goznak — A ditrói mérleg : 35 iparos — 135 kontár (Ditró, október 11.) A gyergyói kisiparos I gyűlésen elkeseredéssel állapították meg, hogy | az erdélyi kisipar rákfenéje, életének komoly veszélyeztetője: a kontárok hihetetlen elszapo­rodása- A kontárság terjedésének két oka van. A nyomorúság és a nagy közterhek miatt évti­zedes múltú derék iparosmesterek adták visz- sza iparukat. Ma közteher nélkül zugmunkákat vállalnak — jóval olcsóbban. A munkanélküli segédek is a megélhetésnek ezt az útját választ­ják. A másik ok: mega az állam termed a kon­tárokat, amikor megengedi, hogy az állami közüzemek műhelyei és a tanonciskolák tanu­lói magánmunkákat vállalhassanak. Nem túlzás. A kontárok száma, nem, egy helyen jóval meghaladja az ipar engedéllyel dolgozók számát. Sőt, mint a ditrói példa mu­tatja a rendes iparosok megfélemlítve, valósá­gos kontárterror alatt tudnak csak dolgozni. Mert ez a mérleg ma például Gyergyó- ditrón: 14 ipar igazolvány os cipésszel szemben 60 kontár. A szabók-nkl sem rózsásabb a helyzet: 5 adóval agyonsujtott szabó és 25 kontár. A kerékgyártó szakmában mind a 30 ipar­igazolvány nélkül dolgozik. 14 asztalos kínlódik magában, ugyanakkor a 20 kontár közül nem egy három segédet is tart. Egész kontárfront alakult ki- Nemcsak az­zal, hogy a legerősebb és legkíméletlenebb ver­senyt jelentik., hanem egész terrorszervezetet létesítettek Ditróban. Megfenyegették az egyes iparosokat, hogyha kezükbe kerülnek, elverik őket, ha még egyszer fel merik jelenteni a hontárokat. Többen hetek óta nem mernek kimozdulni este hazulról. A ditrói iparosok a főszolgabírónál jelentet­ték fel a kontárokat. Az eljárás során mindösz- sze három kontárt büntettek meg- A csendőr- őrmestert bízták meg az ellenőrzéssel, amint azonban Ditróban tudják, a csendőrőrmester is kontár cipésszel javíttatja cipőjét. Ez a helyzet Ditróban: tombol a kontárság és a mázsás terhek alatt dolgozó iparosok élet­veszélyes fenyegetések között dolgozhatnak — ha van mit... Istentisztelet. A Ferdinand király úti nagy tem­plomban a Szukkoth (Sátoros) ünnep utolsó napjai­nak imarendje a következő: Csütörtök, 12-én reggeli ima fél 8 órakor, musaf 10 órakor, (ennek keretében Mázkir), mincha-máriw 6 órakor. Pénteken, 13-án Szimchath Tóra reggel fél 8 órakor, musaf 10 órakor, máriv 6 órakor. Csütörtök este és péntek délelőtt a Tóra-körmenethez a gyermekek ingyen zászlókat kap­nak a hitközségtől. MIKSZÁTH KÁLMÁN Még kapható a Magyar Könyvnapra megjelent 90 fejes propaganda kiadásból ssasias ■ A NOSZTiFIÚ ESETE TÓTH M&ítlWftL Vidékieknek 100 lej beküldése ellenében szállítja a Keleti Újság kiadóhivatala Cluj- (volt Brassai ucca) 5. A ▼ •Kolozsvár, str. Baron L. Pop

Next

/
Thumbnails
Contents