Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-10 / 207. szám
Vasárnap, 1333. szeptember 10. KeletiUjsjio MAGY Regény irta Rákots József (5) Varjuk a jegenyén Az öreg Csernátoni Pál professzor a teológiai óra elején felszólította a növendékeket, hogy álljanak fel. Komor, sötét fellegek borították az öreg tanár arcát s a diákok rögtön látták, hogy nagytudományu nevelőjük szomorú bejelentésre készül. — Fiaim, — kezdte a professzor — odaát Magyarhonban nagy csapást mért a császári kény a mi szent hitvallásunkra. Bethlen Miklós udvarhelyi főkapitány ur őnagysága írja nekem, hogy bizalmas hírszerzése szerint az elmúlt március havában a császár Pozsonyban százhat protestáns papot száműzött, hatvanegyet pedig gályarabságra küldött Triesztbe. Az ifjak között indulatos, haragos zugás morajlott fel. Az öreg tanár könnyes szemmel nézte a diákok háborgását. Aztán megilletődötten mondta: — Fiaim, imádkozzunk gályarab testvéreinkért, akik mártiriumot szenvednek szent hitünk miatt. A fiuk a professzor után elmondották az imádságot. A magyarországi protestáns papok esete nagy izgalomba hozta Erdély protestánsait. Országvezetök, főurak és az ország minden rendü-rangu népe megtorlásért áhitozott. Az enyedi diákok másról sem beszéltek, mint a Magyarországon ujultan fellángolt üldözésekről. Miklóst éppen nagy szerelmi csalódásában érték az izgalmas események. Szinte szerencséje volt ez, mert izzó lelkének feszültsége most átterelődött ez eseményekre. Az országos hangulat támadást sürgetett Leopold ellen. Teleki Mihály, a fővezér, szintén a háború mellett volt s készülődések folytak, tapogatózások indultak a portánál s májusban a fejedelem Gyulafehérvárra országgyűlést hirdetett. De Teleki terveit nagyon keresztezték a fejedelmi tanácsban helyet foglaló egyes urak, akik titkon katholilcus-pártiak voltak, köztük elsősorban Bánfi Dénes, a fejedelem sógora. A fejedelemné, Bornemissza Anna és Bánfiné Bornemissza Kata ugyanis testvérek voltak Teleki most elsősorban a hatalmas befolyású Bánfi Dénest akarta eltenni az útból. Sikerült is. Szövetkezve a székely székek kapitányaival. Daczó Jánossal, Bethlen Miklóssal, Kornis Gáspárral, Nemes Jánossal és Béldi Pállal, lefogatta Koppándon Bánfi feleségét, kieszközölte a fejedelem elfogatóparancsát Bánfi ellen, öt Bethlen várába vitette és a németekkel való titkos traktálás és egyéb címeken, hosszú, elhúzódó vádtárgyalás és védelem után december havában leüttette a fejét. Bornemissza Anna közbenjárása elkésett, mert a fejedelmi kegyelemlevél nem tudott bejutni Betlilen vára zárt kapuján, ahol az alatt a cigányhóhér bárdja lesújtott Báníi Dénes fejére. Az enyedi diákság lázas figyelemmel kisérte az eseményeket s a kedélyek csak akkor csillapodtak le valamelyest, amikor az Erdélybe menekültek csapatai támogatva Teleki Mi- hálytól és a váradi basától, portyázva be-be- törtek Magyarországba s kisebb harcokban a magyarországi kuruc felkelőkkel együtt érzékeny csapásokat mértek a császár labauc- hordáira. Közben az európai protestáns fejedelmek is megmozdultak s a következő év derekán I. Leopold kénytelen volt a trieszti és nápolyi vizekről szabadon bocsátani a gályarab papokat. Miklós gondolkodásában mély nyomot hagytak ezek az események. Keserű lelkét börtönbe verte szerelmi csalódása s ahogy szabadulni kívánt e nagy nyomás alól, irtózott minden más nyűgtől is, amely a szabad emberi lél&kre ránehezedik. És mialatt körülötte folyt a nagy politikai harc a !elk5iemer°ti szabadságért, ő tovább építette magában e szabadság pilléreit. Csak az erős nemzeti rni- veltség, tudományokban, művészetekben való előhaladás, a nemzeti nyelv szépitése, gazdagítása fogja átsegíteni Erdélyt és a magyarságot nagy hányattatásain. Az iskolai nevelést is meg kell változtatni. Mert igaza volt néhai Keresztúri Pál professzor uramnak, aki a tanitásról igy emlékezett meg: — Béadják a vadszamár fiát az oskolába,- tizenkét esztendő múlva kigyön egy mindenfelé orditó, visító, nyeritő nagy vadszamár, sem az Istene, sem hazája törvényét, setn a históriákat még csak a maga viselt eleinek dolgait sem ösméri, mégis országot, ecclésiát, politiát, törvényt és országos hadakat, követ- séges traktákat igazgat: igenis, kőmi vés, csákány, kalán, kő, mész nélkül várat épit... Miklós sokat töprengett ilyen dolgokon s maga példázón akarta bebizonyítani, hogy máskép is lehet nekikészülni a jövendőnek. Nagy lelkiismeretességgel mélyült el a tudományokban s nemcsak diáktársai, de tanárai is nagyratartottáb. Különösen Csernátoni Pál és Dési Márton kedvelték, mert az ifjú az ő Coccejanus-tanaik mellé állott. A diákvezér teológiai felfogása pedig sokat jelentett- A nagyenyedi diákok rokonszenve vagy ellenérzése sokszor a nagyok politikájának is irányt szabott. Kemény, lelkes, nagyszerű fiuk •voltak, akik teljes lélekkel csüngtek az ország sorsán s hitük mély tanitásai szerint éltek. Valamikor papok, tanárok lesznek, akik a fő- urak, fejedelmek országvédő munkáját erősitik a maguk tudományával, bölcsészeti és teológiai tanításaival. A fiukban élt is ez az önbizalom s hivatásukra komolyan, készültek. Aki csak tehette, a főiskola elvégzése után külföldi egyetemekre ment Németországba, Angliába, Hollandiába. Miklós, a senior, a diákok vezére, az ifjú lobogás között úgy lángolt, mint a kigyult fiatal cserjésben a fenyőszál. Fel is néztek rá diáktársai és nagyobb tekintélye volt köztük, mint sok tanárnak. A diákságot erősen foglalkoztatták a politikai események, de akkor rajzoltak fel leginkább, ha valamely hitbeli kérdés merült fel. Egy napon Miklós összehívta a nagyobb diá kokat és izgalmas eseményt közölt velük. — Alighanem elveszítjük két professzor urunkat, Csernátoni Pál és Dési Márton öke- gyelmeinket. Az ifjak felzndultak. — Miért? Miért? — tudakolták izgatottan. — Fejedelemurunk őnagysága nagytiszte- letü Tofeus püspök ur kívánatéra Radnólra citáltatta őkegyelmeiket s ítéletet mondat felettük amiatt, hogy a teológiát és filozófiát Coccejus szellemében tanítják. Megidéztettek még Hunyadi Pál enyedi lelkész uram és Pataki István kolozsvári professzor uram is. Az ifjúság nagy haragra gerjedt— Nem hagyjuk! — zúgták összevissza. — Mi nem vagyunk vallásunk barlangokban alvó medvéi! A mi hitünk a világosságé és nem a dogmákéi 1» Gütermann féle varró- és gomblyukselyem A varróselyem előnye, hogy egyenlőértékü a nyersselyemmel. A varróselyem tiszta selyemből készül. A varróselyem színtartó. A varróseiyem ellentáll az időnek. A varróselyem fénye természetes. A varróselyem több mint 600-féle színben készül. A varróselyem olcsó. A varróselyem puha, elasztikus és a varrásnál alkalmazkodik a ruhadarabokhoz. A varróselyem felhasználásánál a szemek nem szakadnak el. A gyapjú- vagy selyemszövetek festésénél a varrás csak akkor kapja meg az uj szint, ha gépselymet alkalmazunk. Figyeljen jól tehát, hogy ruhája mivel leszmegvarrva Ne takarékoskodjék a varrásnál. A varrösetyemnek nincs párja. Használjon tehát Gtiitermann Yarróseljrmet, az a legjobb GÜTERMANN & CO. $. A, ROMÂNĂ, BUCUREŞTI. Az ifjak izgalma komoly megfontolásra késztette a hivatalos személyeket is. Holott az újítók ellen nagyon komoly eljárásra készültek a régi teológiai és filozófiai iskola hivei, akik közé az egyház és a politika hatalmasainak többsége tartozott. Hire ment, hogy már máglyát is szántak az újítóknak. Mikor azonban Eadnóton a világiak és papok kollégiuma összeült, hogy iteletet mondjon a Coccejannsok felett, Tofeus püspök haragos, szenvedélyes vádbeszéde sem tudott többet eredményezni, mint hogy Dési Mártont megfosztották tanári állásától, Csernátonit megrótták, Hunyadit utasították, hogy a szószékről vonja vissza tanításait. A diákok hangulatára való tekintettel ezt a határozatot sem merték végrehajtani. Miklóst ezek az események csak még jobban megerősítették elhatározásában, hogy a mivelődés és tudományos haladás harcosa lesz. Az újítók láza feszítette ereit s lelke legmélyén titkos álmokat is szőtt, hogy kimegy külföldre. Pénzt szerez hozzá. Ha végzi a kollégiumot, elmegy rektornak s összegyíijt- vén megfelelő számú tallérokat, elutazik hollandus földre. A diákévek hamarosan véget is értek. Most már csak az volt a kérdés, hova pályázzon tanítónak. Fogarasra gondolt, ahol pat- rónusa, nagytiszteletü Horti István uram lel- készkedett. Már éppen irni is akart kegyes pártfogójának, mikor egy szekeres álitott be diákszállására és nyolcrét összehajtott, pecséttel ellátott levelet adott át. Az áldott nagytiszteletü ur írása volt. Olvasta: Anno 1677 die 29 Julii. Édes fiam, gondolván rád, elintéztem az egyházi tanácsnál és oskolánál, hogy . megválasz- szanak ide. Egyet se csudálkozz, hogy már meg is választattál. A szekeres, aki ez Írásomat átadja, mindjárt visszahoz téged is minden holmifélédde! együtt. Istenurunk kegyelmébe ajánl Horti István. Miklós nagy fájdalma után ez a levél volt évek óta az első öröm. Boldog lelkességgel indult neki Fogarasnak. ■Folytatjuk.);