Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-09 / 206. szám
KtmtajssG Szombat, 1933, szeptember 9. 55 Az idén nem lesz semmi“.., y Tanulságos barangolások a Maros és a Kükül!ö mentén Mit nyert Balázs talva és mit veszített Dicsőszent marton A vonaton való utazásnak valaha külön romantikája volt. Az emberek napokkal előre hozzákezdtek a készülődéshez, mert egy pár száz kilométeres útra alaposan fel kellett csomagolni az ennivalókból, ha meg aztán többen utaztak, egész kis büfíét vittek magukkal, hogy a napokig tartó szép lassú kocsikázás közben legyen mit majszolni, mialatt kétfelöl a szép tájak, hegyek, völgyek, virágos rétek elvonulnak. A vonatok azóta megtanultak gyorsabban szaladni, ma már ahány száz kilométer, annyi óra elég. Az emberek is hozzászoktak, hogy a technika haladásával minden nap kevesebb lesz a romantikából, megszokták, hegy a vonat pár óra alatt egyik országból a másikba repítse őket, viszont lemondtak arról, hogy a táj szépségeit aprólékosan kiélvezzék, mert az ablak előtt a színek és alakok összefolynak. Le kellett arról is mondani, hogy az utitársakkal sorban megismerkedjenek. Pedig ebben állott az utazás kedves romantikája. Mire a végállomáshoz értek, tudták egymásról, hogy az utítarsnak hány nagynénje van Budapesten, hány leánya ment férjhez és hány fia csinált jó partit. En is lemondtam mindezekről és úgy ültem fel a vonatra, pedig nagyon érdekes dolog volna ma megtudni, hogy a szemben helyet foglaló családapának hány lányát sikerült eddig férjhez adnia és hány fiát helyezte el jó pozícióban. Ezeket ugyan később sem tudtam meg, de azért a romantika nem halt ki egészen s neki szentelem még ezt a cikket is. Modern romantika — vidéken. Ha már romantika, az csak vidéken lehet. Azzal kezdődött, hogy alig kétszáz kilométeres útra szántuk rá magunk, mégis egy egész napon utaztunk. De nem valahol az Isten hátamögötti bércek és havasok között, hanem szép lankás völgyben, végig a Küküllő és Maros mentén. Az ország egyik leghíresebb fürdőhelye, Szováta volt a végállomás, ami megérdemelné, hogy a hozzávezető vasútvonal közlekedése is egy kicsit jobb hírbe kerüljön. En megelégedtem azzal, hogy a vasút, ha kényelmet nem is. de romantikát legalább tudott adni, de jöttek furdövendégek, akik sehogy sem akarták elhinni az állomásfönöknek, hogy Balázsfalva felé nem kaphatnak gyorsvonatot, mikor az az előbbi években ott szaladgált. Ha már egész nap utaztunk, legalább láttunk sok mindent. Láttuk a hideg esőben didergő szőlőhegyeket, a simább helyeken sárgára vált kukoricaföldeket, amelyekben sok helyen több a napraforgó, mint a kukoricaszár. Az egyik állomáson szászak szálltak fel, a másikon magyarok. Nem lesz semmi... Előbb a vörös orrú szászok kezdték el: magyarul: — Az idén nem lesz semmi... —, Csak néztek ki merőn az ablakon, mintha a hegyek elejükbe hordanák a tönkrement szölötáblákat, vagy szemlét tartsanak a természet szegénysége, nyomorúsága felett. Aztán az utasokhoz fordulnak, mert ők már egymás között eleget beszélték. — A ragya mind megütötte a leveleket, összezsugorodtak. Nem lesz semmi! A sok eső miatt megromlottak a szemek, elrothadtak, ‘lehulltak. Ami ottmaradt, az sem tud megérni, a nagy hideg nem engedi. Nem lesz semmi. Ezt a „nem lesz semmit" már szinte öntudatlanul ismételgetik, egymást váltogatva, mint ami folyton a gondolatok között van, nem hagyja nyugton. A szászok ti sem végzik jóformán, kezdik a panaszkodást a magyarok, Megtört testű, halálosan komoly arcú emberek, »mint kifelé szegzett tekintettel ülnek a szászok siránkozását csak félfüllel hallgatják, a kukorica táblák szegezik le a figyelmüket. Aztán ők is csak azt tudják mondani, akármennyi hallgatás után is, amit a többi. — Nem lesz semmi — töri meg a hallgatást egy feketekendös öregasszony, aki eddig az egyik sarokba behúzódva nézte a sarga színben játszó földeket. A hideg miatt összekucorodott a nagyruha alatt, de igy is vacog a foga. Máskor Kisasszonynapján, hogy állott már a cső... . A lelógo bajuszu embereken úgy erőt vett a hallgatás, hogy alig tudtak most megszólalni. Azalatt a féióre alatt, amióta, jönnek, igen sok sárga kukorica- táblát láttak s az aggodalom is felgyűlt bennük. — Ilyen időt még nem értem! Kapálni nem lehetett. örökké esett, mindennel megkéstünk s most, hogy a java ki is csözött. nem tud megnőni. — Buza elég lett ugy-e s még sincs ára — hallgattatja el a másik, az elkeseredettebb. Hiába vóna ez is akármennyi, a nyomorúságon mar nem segítene. Ha nem lesz törökbuza, logslább a buza ára felmegy egy kicsit. A szász siratja a maga szőlőjét, a magyar a maga földjét. A vonat az egyik falu mellett halad el, ahol éppen hetivásár van. A téren didergő emberek, síró állatok állanak, kiki magának, a szemerkélő zuzmarás esőben, így nem lehet vásárt csinálni. De a kép láttán egyéb is eszükbe jut az embereknek. — A marháknak sincs ára ■— kezdik ismét a panaszkodási. — Senki sem keresi. Semmiből sem lehet egy kicsi pénzt csinálni s az adóért ölnek meg éppen... Most már megint foglalni járnak, pedig még az esztendőnek csak fele telt el. Panasz, panasz, megint csak a panasz. A panaszkodásnak soha sem lenne vége, ha a többi utasok is bele nem szólnának. De aztán egyéb téma adc'dik s az „urak" kezdenek el beszélgetni. Két kereskedő ül a másik sarokban egymással szemben. Ugy- lálsszik, kicsit jobban megy nekik a dolog, mert Szová- táról jönnek. De aztán kiderül, hogy nem nyaralni voltak, hanem üzleti dologban s a panaszkodásnál egyebet ők sem tudnak. — Nincs szezon! — kezdi a kövérebbik. Teljesen megállott a forgalom mindenben. Máskor egy félhónap alatt annyi jött be, mint az idén az egész nyáron. Ki jön ilyenkor nyaralni? Borzasztó ez az idő... A fiatalabbik nagy udvariasan igyekszik mindent helybenhagyni, úgy, ahogy az öregebb megmondta. Most a falusiak hallgattak el, az urak beszédét figyelik. ’ Alig szapulják még egy kicsit Szovátát meg a rossz nyaiat, meg a rossz fogyasztókat, akik nincsenek s Di- csöszentmártonba érkezünk. Politikáról eddig egyetlen szó sem esett, de most a dicsői utasok felhozzák azt is, mert amint mondják, eléggé érzik a hatását. .Tó sokáig áll a vonat, utas kevés van, mégis csak az utolsó percben tudnak felszállani a kocsiba. De meg jóformán le sem ülnek, ők kezdik a panaszkodást a parasztok és urak helyett. — Az ember ennyit, hurcolkodjélt— Alig tudtuk feladni a podgyászt! Csak éppen a legszükségesebbeket visszük maguknkkal és mégis annyiba kerül, hogy az mar borzasztó. Az egyik kereskedő nyomban megkérdi, hogy hova Utaznak. — Balázsfalvára! Megyünk a megyeszékhelyünk után — teszi hozzá ironikusan a családapa., miközben gyermekeinek keres megfelelő pozíciót az egyik pádon. Alig fordul meg kettöt-hármat, már megtudjuk, hogy tisztviselő volt a megyénél és családi ügyei miképpen állanak. — Idevaló ember vagyok, saját házam van a városban s most, ha az állásomat meg akarom tartani, akkor hagyjam itt s menjek Balázsfalvára lakást fogadni. Es fizessem a házbért, mig az én házam üresen áll. Mert most már nincs senki Dicsőben, aki lakást fogadjon. " Kinek van haszna belőle? az állapotok eeseteléséhez alig fog hozzá, amikor kiderül, hogy az egyik kereskedő enyedi és még jobban tud mindent, mint a dicsői tisztviselő. — Úgy volt az kérem nálunk is, amikor a megye- székhelyet átvitték Gyulafehérvárra. Ismerem jól... S ki járt jól vele? Hiszen Balázsfalva egy kis falu, amiből nagy erőlködéssel csinálhatnak nagyobb falut, de várost nem. Nem olyan a fekvése, be van sülyedve a völgybe. Viszont Dicső, a szép város, egészen tönkremegy... Megmondjam ki járt jól? — A kérdés után mindenki kiváncsi, de az enyedi kereskedő, kereskedőhöz méltó feleletet ad: — Jól járt egy néhány kereskedő, pék és azok, akiknek kiadó lakásuk van. Az enyedi üzleti élet is tönkrement azóta. Egy év alatt nyolc üzlet csukott be a főtéren. Elmondjam, ml van még ett? Egy kis cérnásbolt, egy vaskereskedés s még valami — motoszkál az emlékezetében. Miután a politikának a gyakorlati vonatkozásait megállapították, Balázsfalva is élőnkbe tárult. Vonat nincs tovább, hiába kérdezzük mi a kalauzt. Semmifele! De pár perc múlva egy gyors fut be Brassó felől. Az enyedi kereskedő szalad ki a podgyászaival, de a lépcsőről ráncigálják vissza. Hiába fogadkozik," hogy sürgős dolga van és a különbözetet megfizeti. De a bakternek mégis igaza volt, mert a vonat visszafele kezdett menni es eltűnt a kereskedő szemei előtt Brassó felé. — Medgyesre megy vissza — adták meg a felvilágosítást röviden. A kereskedő dühös a visszás közlekedés miatt s kitörö humorral mondja: — Talán a földgáztüzet nézni... Több mint hárem órát kell itt egy helyben várni, besétálunk a faluba. Szemerkélő eső, sár... Mi minden megfér egy rövid ut keretein belül. S még mondja valaki, hogy kihalt nálunk az utazási romantika! J. öy. — Nyugtalanító földrengés Bukovinában. Tegnap a délutáni órákban kisebb földrengés futott át Bukovina területén. A földrengés nem mindenütt volt egyforma erejű. Egyes falvakban azonban elég erős volt ahhoz, hogy házak falait repessze inog és pánikot idézzen elő a lakosság között. A tegnapi bukovinai földrengés mindössze négy másodpercig tartott. A legerősebben volt érezhető Dorohinfi községben, ahol óriási pánikot idézett elő a lakosság soraiban. A házak falain, mintha hideglelés járna át, remegés futott végig. Az edények leestek az asztalokról. A falakon remegni kezdtek a képek, néhány ócska ház kéménye bedőlt. Zalatu faluban szintén elég erős volt a földrengés, amelyhez erős földalatti morgás is járult. Izmuta közsévben okozta a legnagyobb kárt a földrengés- A község számos házának fala megrepedt, kémények bedőltek. A mezőn legelésző állatok rémülten rohantak végig a falu uccáin, a lakosságon is ijedség vett erőt. Kifutottak a szabadba és csak órák múlva mertek visszatérni házaikba. M egérkeztek caz ősxs szezon divatlap isjdozisácfai I\ő* rulia, kabát lapok Grande Revue des Modes Revue Párisién Elite Saison Párisién Star Mode de Paris (szabásmintával) Bijou de la Mode (szabásmintával) Smart Stella T a Párisién Catalogues des Modes Fehérnemű lap Lingeries Modern ____________ Lej 130 120 115 Too 145 75 70 125 90 85 50 105‘— ftíői kosztüm, kabát Kapok Confection Manteaux et Costumes London Stiles Gyermekruha, kabát lapok Ullstein Kinder Album (szab.mint.) L’enfant elegante Enfant Chic Parfait Silhuettes Enfantines Nos Enfants Ruha, kabát lapok férfiaknak La Mode Francaise Officielle Tailoring News Lej 100-— 175240‘— 45*— 100 — 80-75 — 5040-60-— Kaphatók a MINERVA könyv- és papirkereskedésében Cluj—Kolozsvár, Strada Regina Maria (v. Deák Ferenc u.) 1. sz.
