Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-07 / 204. szám

Csütörtök, 1933. szeptember 7. iwmammammgmKmmmummmmmm KfletiUjsjzg BEOnmBE 3 Az innsbrucki határon gyalogezredek, hegyi ütegek és repülőgépet várják a horogkeresztes támadási Dolifuss idegei már ffelmondîâk a szolgálatot (Bécs, szeptember 6.) A szövetségi katonai és polgári főhatóságokhoz riasztó hírek érkez­tek a délelőtt folyamán németországi nemzeti szocialisták tiroli tömeges határátlépéséről. A szövetségi fővárosban, valamint Tirol tarto­mány fővárosában, Innsbruckban a hírek a lakosság körében óriási izgalmat váltottak ki. A katonai főparancsnok intézkedésére azonnal riadó-készenlétbe helyezték a két nappal ezelőtt Innsbruckba áthelye­zett alsóausztriai és bécsi gyalogezrede­ket, valamint két hegyi üteget. A katonai parancsnokság a városban autó- rekvirálást rendelt el és az ezredek legénysé­gét egy fél óra alatt hatalmas autókolonne szállította ki Scharnitz határvároska közelé­ben lévő határvidékre. A riasztó hírekből egy­előre csak annyi volt igaz, hogy három nemzeti szocialistákkal telt társas­autó tényleg átlépte a határt, utasai terepfelvételeket és fényképfelvételeket eszközöltek, de nagyobb csoportok határátlé­pése ezúttal nem történt meg. A nemzeti szocia­listák nagy túrakocsijai félórás ausztriai tar­tózkodás után visszafordultak s elrobogtak né­met terület felé, amikor a nemzeti szocialisták a. feléjük közelgő hatalmas autók olefinét meg­látták. A gyalogezredek és a hegyi-ütegek tel­jes hadifelszereléssel vonultak ki s né­hány napig nem is fognak visszatérni az innsbrucki garnizonba, hanem közvetlen a határ mentén harcszerü gyakorlatokat fognak végrehajtani. A kormány rendeletére a délelőtt folya­mán több újabb repülőgépet is irányítottak Innsbruck repülőterére. A gépek pilótái nem­csak felderítő szolgálatot fognak végezni, ha­nem részt fognak venni a tényleges határ- védelemben. A helyzet az egész határvidéken újra rend­kívül feszültté vált. Dolifuss nem birja idegekkel • (London, szeptember (>.) A Daily Express híradása szerint Dolifuss szövetségi kancellár helyzete rövidesen tarthatatlanná válik, mert idegei teljesen felőrlődtek a nemzeti szocialis­tákkal folytatott küzdelemben. A lap úgy tudja, hogy Dolifuss leg­szívesebben visszalépne a vezetéstől, csupán azért nem teszi meg, mert attól fél, hogy ezen esetben polgárháború törne ki. Ausztriában az idegenforgalom megcsap­panása következtében a lakosság kezd leszegé­nyedni. Az államrendőrség ötven .százalékban nemzeti szocialista szellemtől van átitatva, úgy, hogyha Ausztriában választásra kerülne a sor, több mint ötven százalék szavazatot kapna a nemzeti szocialista párt. Ausztria után jő a csehországi „Anschluss.“ (PRADA, szeptember G.) A Narodni Poli­tika cimii cseh lap állítólag komolyan foglal­kozik azzal, hogy németországi és csehországi nemzeti szocialisták akciót terveznek a cseh­szlovákiai német kisebbség’ meghódítása érdé kében. A lap hevesen tiltakozik az akció ellen és megjegyzi, hogy Ausztria nem akar tudni Né­metországról, Lengyelország pedig legszíveseb­ben preventiv háborúba fogna Németország ellen. Majd Bismarckot idézi: „Akié Csehország, azé Európa." Ezért csak uj világháború utján szerezheti meg esetleg Csehországot valamelyik nagyhatalom, — jegyzi meg a Narodni. A Lessing elleni merénylet újabb résztvevőjét tartóztatták le. (Prága, szeptember 6.) Pachauban letar­tóztatták Dobner nemzeti szocialista egyént, akit azzal Vádolnak, hogy részese volt a Lessing ellen elkövetett gyilkosságnak. Tanúvallomá­sok szerint ő is segédkezett a létrát Lessing ablakához támasztani. Botrányos állapotok egyik kolozsvári járvány kór házban Miért kellett Molnár János fiacskájának meghalnia? — Szamárhurutos beteg, egészséges anya a tifuszosok között (Kolozsvár, szeptember 6.) A Bel-kajántó ncca végében levő járványkórház orvosi és ápolónői kara lelkiismeretlen és indolens ma­gatartásával már nem egy Ízben vívta ki ma­gának a közvélemény méltó felháborodását. A sajtó is nem egy esetben emelte fel tiltakozólag szavát, azok ellen az anomáliák ellen, amik ennek a rendkívül fontos közintézménynek a keretein belül működnek. Az esetek felett úgy a hatóságok, mint a közönség néhány nap múl­va tovasuhant, most azonban u jelenlegi eset se nem tussolható, se nem hallgatható el, mert alapjánál fogva azonnali intézkedést kíván maga után vonni. Egyébként az alábbiakban minden állásfoglalás és kommentár nélkül ad­juk közre a legutóbb történteket. Molnár János kolozsvári lakos, több gyermekes családapa tizenegy hónapos fiacskája nemrégiben megbetegedett szamár- köhögésben. Tekintettel arra, hogy a család népes, csak a legsürgősebb esetben jutott pénz a kenyér mellett orvosságra is. Doktorra meg igazán csak akkor jutott, amikor napokig nem evett az egész család. Ennek ellenére, amikor Molnár János látta, hogy gyermeke egyre rosszabbodó állapotban van, felnyalábolta a kis, alig egyéves fiacskáját és elvitte az egyik kobv/v gyermekorvoshoz. Az orvos meg­vizsgálta és megállapította, hogy a gyermek áliapota olyan súlyos, hogy feltétlenül azon­nali orvosi kezelést igényel. Azt tanácsolta a szegény iparosnak, vigye el gyermekét vala­melyik kórházba és ott próbálja meg gyógy­kezeltetés alá vétetni. A lázban égő gyermeket ekkor Molnár János elvitte a Stefániába, ahol tekintettel arra, hogy a kis gyereknek .tüdő- lobbal komplikált súlyosabb természetű sza- márhurutja volt, amely ragályos, a kórházba azzal utasították vissza a felvételt, hogy ra­gályos betegek számára nincs külön szobájuk és nem tehetik be a kis gyereket a többi, mind könnyebb lefolyású betegségben szenvedő gyér mekek közé. — Próbálja talán meg a járványkórházban — mondotta a szolgálatos orvos. A járvánkórházba a kis gyeteket Molnár Jánosnak a felesége vitte el, és miután egy orvos megvizsgálta, felvétette a betegek közé a gyereket, majd úgy az egészséges asszonyt, va­lamint a beteg gyermeket befektette a tiíuszos betegek közé. — Óra, óra után telt, — mondja a szeren­csétlen megtört asszonyka, — és senki sem jött LEG­FINO­MABB FLEURS FOR VIL ill PUDER felénk sem, hogy kezelés alá vegye gyerme­künket. Este, úgy nyolc óra körül rosszul lett a gyerek és én éreztem, hogy percei meg vannak számlálva. Kétségbeesve szaladtam a madámért, hogy hoz zou az isten szerelméért segítséget, de az ide­gesen csak annyit felelt, hogy: „Minek is hoz­ták ide azt a gyereket, otthon is tarthatták volna“. Majd miután a gyerek ágyához jött és látta, hogy milyen súlyos állapotban van, adott egy piramidont. Ez azonban nem segí­tett. Tiz óra körül még rosszabbul lett a kicsi, ekkor már fejüket vesztve rohantak az ápoló­nők, majd előkeritették a szolgálatos orvost és injekciókkal próbáltak még segíteni rajta. Minden hasztalan volt, 11 órakor meghalt. A járványkórház orvosi és ápolói karának ezt a minden kritikán aluli eljárását a gyá­szoló család természetszerűleg dr. Vlad kolozs­vári tiszti főorvos elé vitte. A városi tiszti fő­orvos a leghatározottabb hangon megígérte, ugyan, hogy méltó elégtételt fog szolgáltatni a súlyosan sújtott családapának. Reméljük, hogy dr. Vlad főorvos szavainak meg is lesz a kellő utókövetkezménye is és nem fog ez az ügy is valahol elsikkadni a többi feljelentések és panaszok mintájára a bürokratizmus labi­rintusában. Eszakameríka ultimátuma a kubai forradalmárok öttagú direktóriumához (London, szeptember 6.) Newyorkon át ér­kezett távirat szerint De Cespedes kubai elnök hajlandónak mutatkozott arra, hogy átadja a hatalmat a forradalmárok direktóriumának. A forradalom egyik vezére, Battista őrmester ki­jelentette a sajtó képviselői előtt, hogy a forra­dalmárok nem szélső baloldali jellegű uralmat akarnak megvalósítani. Azért buktatták meg a De Cespedes rezsimet, mivel a régi vágányo­kon akart haladni, akárcsak Machado kor­mányzata. Wallnse. az Egyesült. Államok havannai követe érintkezést keresett az öttagú direktó­riummal, közölte velük kormánya izenetét. Eszerint az amerikai kormány azt követeli, hogy 24 órán belül polgári elemek bevonásával koncentrációs kormány vegye át az uralma: Kuba felett, mert ellenkező esetben az Egye­sült-Államok kénytelenek beavatkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents