Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-27 / 221. szám

Képviselőház JUDA PEST V Szerda Ara 3 Előflietési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 10 lej. Magyarországon: Egy évre 80, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 (tengő. — Egyes exáin ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 221. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Koloa*- vár, Strada Baron L. Pop (volt Brassai ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiők 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A hitelezők nem tărgyalnah A kormány az utolsó kísérletet is megtette és visszahívja a párisi delegációt — Szoborleleple­zéssel fejeződött be a szívtajai ünnepély A hisantunt Konferencián Magyarország magatartásán tanácshoznufc Diplomáciai ufón A kormány kétfelé folytat igen érdekes diplomáciai tárgyalásokat, de még egyik irányban sem mutatkozik semmi eredmény. Különös és szinte példátlan eset a parlamen­tarizmus furcsaságai között, hogy éppen olyan nehezen tudja megkapni az érintkezésnek és tárgyalásnak a fonalait a saját pártjának egyik régi oszlopos vezérével, akárcsak a kül­földi hitelezőkkel. Amikor izgató várakozás­sal lesik a párisi hireket, ugyanakkor a szi­lágymegyei kis Badacsony felé is majdnem olyan izgatottan figyelnek. Es a szinajai fé­nyes királyi ünnepségek hátterében a kor­mány számára az aggodalom homályfelhője jelentkezik, amikor Párisból is, Badacsonyból is szinte egybehangzó a híradás: nem tágíta­nak. A külföldi hitelezők a diplomáciai uta­kon mozgósított közbenjárások ellenére sem hajlandók leülni a zöld asztalhoz tárgyalni és Maniu Gyula a békítő titkos közbenjárásokra nyílt beszéddel válaszolt, melyben kijelenti, Hogy nem enged egy tapodtat sem a maga ál­láspontjából. Az ország elbírja majd ezeket a kiélesedett ellentéteket, azonban a kormány hátán súlyos terheket jelentenek ezek s bármi­lyen könnyedén nyilatkoznak erről a minisz­terek, elintézetlen a teherbírásnak a kérdése. Bizonyosra vehető, hogy a külföldi hitelezők hajthatatlan magatartásával szemben az egész országnak egy véleménye van s ez az, hogy nem lehet kivinni s kiengedni minden pénzt innen, ahol amúgy is alig lehet megélni. A hitelezők az itteni életmenetbe harmoniku­san belekapcsolódva igyekezzenek megtalálni üzleti számításaikat s nem pedig azzal, hogy megállítsák az ország gazdasági létének még döcögő, vergődő meneteit. Az is valószínűnek látszik, hogy a kormány meg tudja szavaz­tatni a bizalmat a maga számára ş saját párt- jóban s az illetékes pártfórum e határozatával Maniu híveinek serege nagyon kis csoportra redukálódik. Ez a határozat erdélyi kis falu­jában körülszigeteli azt a pártvezért, akinek személyét olyan rendkívüli egyéniségnek tar­totta eddig ugyanaz a párt, amely most el fog fordulni tőle. Nyilvánvaló s nem csak eltagadhatatlan, de elhomályosithatatlan is, hogy a Maniu magatartásának gyökere van a román népben. Ha egészen egyedül maradna, akkor sem lehet lekicsinyelni azt az erőt, amiben ő meggyőző­déssel hisz. Ma már nem lehet arra számítani, hogy békességgel megadja magát és elfogadja azt a sorsot, amit számára a badacsonyi szám üzetéssel kijelöltek. Körülötte ma és holnap, mindig lesznek csoportosulások. Olyan időket élünk, amikor a népszerűségből sokkal keve­sebb jut ki annak, aki marad a hatalom mel­lett, mint annak, aki szabad kezének vissza­szerzése végett távozik onnan. A kormány követek és bizalmi emberek utján tárgyalásokat igyekszik felvenni saját pártjának azzal vezetőegyéniségével, akit a legnagyobbnak tartottak eddig. Maga ez a tény a kormány helyzetének csorbáját jelenti. Diplomáciai eszközökkel nagyon nehéz össze­tartani egy párt belső erejét, ha az elvek szét­szakadtak. Nem diplomáciai módszerek segítségével kellene itt a megoldást keresni — amelyek végleges és minden érdekeltet egyaránt meg­nyugtató elintézést amúgy sem hozhatnak — hanem mélyebbre nyúlva, az összeütközésbe került elvek őszinte és kölcsönösen áldozatos egyeztetésével kellene megteremteni azt a bé­két, melyről mindkét oldalon, mint szükséges­ről beszélnek, de nem elég igyekvéssel ke­resik. (Bukarest, szeptember 26) Mialatt a kis- antant-konferenciát Szinajában tartották, az­alatt — bukaresti sajtó értesülései szerint — megdőlt az utolsó kísérlet is, amivel a külföldi hitelezőket a tárgyaló asztal mellé leültetni kívánták. A kormány elkészítette tervét erre az eshetőségre s úgy tekinti a bekövetkezett helyzetet, hogy a hitelezők szakították meg az érintkezést. Hogy mi fejlődik ki ebből, még nem lehet tudni. A kormány a görög mintára, egyoldalúan kívánja ^állapítani azt, hogy mit fizethet a hitelezőknek. Iorga indokolja távolmaradását. A Lupta szerint Iorga professzort Con- deescu tábornok, királyi adjutáns, telefonon felhívta és legfelsőbb helyről kapott utasítás alapján megkérdezte, miért nem jelent meg a hétfői szinajai ünnepségeken és arra kérte, hogy legalább keddre menjen Szinajába. Iorga a következőket válaszolta: — Mondja meg Őfelségének, hogy Iorga Miklós nem ülhet le egy asztalhoz azokkal, akik 1926-ban II, Károly király jogait elra­bolták­Két szobor leleplezése Szinajában. Ma délben Szinajában ünnepélyesen lelep lezték I. Károly király és Erzsébet királyné szobrait. A leleplezési ünnepség a Peles-kas- tély előtti téren folyt le. A vendégek között Sándor szerb király ezúttal először jelent meg marsall-egyenruhában. 12 órakor kezdődött az ünnepség, Miron Cristea patriarcha egyházi szertartásával, majd a király tartott beszédet, melynek végeztével lehullott a lepel a két szo­borról. Ezután Károly király, Sándor király, majd Valerio Valeri pápai nuncius" megkoszo­rúzták a szobrokat, mire Mezincescu profesz­A kisantant-konferencia hétfői üléséről az alábbi hivatalos kommünikét adták ki: — A kisantant konferenciát hétfőn dél­után 4 órakor folytatta a három külügyminisz­ter, amelyen olyan dolgokról tárgyaltak, mint a konferencia első napján. A három külügy­miniszter kedden újabb tanácskozásra ül ösz- sze. Szerdán két ülés is lesz és az utolsó ülés után kiadják a szokásos hivatalos kommüni­két a konferencia teljes lefolyásáról. E hivatalos kommüniké mellett, mint ki­szivárgott hireket közük a lapok, hogy a*hét­fői tanácskozásokon elsősorban Magyarország uj politikai oreintációival foglalkoztak a kül­ügyminiszterek. Szóba került Kánya magyar kül ügy miniszter párisi, Gömbös magyar miniszterelnök berlini, bécsi és római útja, valamint Papén német kancellár budapesti látogatása. Foglalkoztak továbbá a külügyminiszterek a Pester Lloyd legutóbbi cikkeivel, amelyekből azt következtetik, hogy Magyarország nincs szór tartott ünnepi beszédet az Eforiák nevé­ben, miután e jótékonysági egyesület emelte az emlékszobrot. Végül a király válaszolt, megköszönve mindenkinek, amit a szobrok lé­tesítése érdekében tett. E szobrok szimbólumai az államalkotásnak és jelei a román nemzet hálájának, azok iránt, akik megalakították a modern Ro­mániát. Valerio Valeri nuncius megáldotta'a szob­rokat, mire a szinajai vadásziakban zártkörű udvari ebéd volt és ezzel az ünnepségek be is fejeződtek. Visszahívják a párisi delegációt. Ma délelőtt Ghelmegeanu pénzügyi állam­titkár telefonbelszégetést folytatott Párissal a hitelezőkkel tervezett tárgyalások ügyében. Hivatalos jelentést még nem adtak ki, de az Ad ever ul szerint értesítették a minisztert, hogy a hitelezők nem hajlandók tárgyalni. Ilyen körülmények között a tárgyalásokra irányult törekvés be­fejezettnek tekinthető, a kormány nem fog tovább kísérletezni és visszahívja párisi kiküldötteit. A kormány álláspontja határozott és következménye lesz, hogy életbelépteti a genfi egyezményt, amely­nek alapján, támaszkodva Auboin jelentésére., amely megállapítja Románia fizetőképességé­nek csökkentését, egyoldalúan redukálni fogják a kül­földi adósságokra fizetendő összegeket olyan mértékben, hogy a költségvetési egyen­súly biztosíttassák. Valószínű, hogy ebben az ügyben ma este, vagy holnap a kormány tanácskozni fog és azután nyilatkozik a sajtónak. ellene a dunai államok gazdasági közeledésének. A külügyminiszterek hangsúlyozták, örömmel veszik, ha Magyarország be akar kapcsolódni a dunai államok gazdasági konföderációjába és leszögezték azt, hogy a kisantant sohasem volt ellene a Magyarországgal való gazdasági együttműködésnek, Megbízták továbbá a tegnapi kisantant ér­tekezleten Benes csehszlovák külügyminisz­tert, hogy utazzék Rómába Mussolinihe»és fejtse ki előtte részletesen a kisantant politi­kai céljait. A tegnapi értekezlet ezenkívül hangoztatta a kisantant franciabarát politikáját és Francia- ország iránti változatlan ragaszkodását. A tegnapi tárgyalások után Titulescu külügy­miniszter bankettet adott Volpi volt olasz pénzügyminiszter tiszteletére és a banketten hangsúlyozta az olasz-román közeledés szük­ségességét. Magyarország és a kisantant konferencia

Next

/
Thumbnails
Contents