Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-17 / 213. szám

KeletiUjsjtg O Vasárnap, 1933, »September 17. Megszólalnak a kövek.. Közel hatszăz év tekint le ránk a főtéri Szent Mihály templom barna köreiről Tűzvészek és földrengések sem pusztíthatták el az Isten örökké■ valóságát Hirdető épület-kolosszust (Kolozsvár, szeptember 16.) Kolozsvár legrégibb és legszebb középületei közé tartozik a Szent Mihály tiszteletére emelt főtéri templom. Alapításának • évszá­mát pontosan megállapítani még mindezideig nem si került, csak hozzávetőlegesen a későbbi századok fo­lyamán felszínre került okmányok alapján. A templom sekrestyéjében függ egy díszes, kissé már megrongált pergament diploma, amelynek keltezés! helyét és Ide­jét csak nemrégiben sikerült megállapítani az egyik tudós magyar főpapnak. A* oklevelet 1849. januárjában bocsájtották ki és benne mindazok számára, akik a kolozsvári Szent Mihály tiszteletére építendő templom javára, karbantartására adakoznak, vagy végrendel­keznek, bünbocsánatot hirdetnek. Tehát minden valöszi nüség szerint a templom már ekkor épülőben volt. Alapkő letétele csakis 1310 után történhetett, amikor Kolozsvár elnyerte a város-■kiváltságokat. A templom építése tehát a városi élet kezdetével, valószínűleg még Róbert Károly (1308—1342), esetleg Nagy Lajos (1342— 138Í) magyar királyok uralkodása alatt vette kezdetét Később a luxenburgi Bsigmond királynak trónra jutása után a városi élet Is jobban fellendül. Sok jel arra vall, hogy a templom nyugati részét is ebben az Időben kezd­ték mai terjedelmére átépíteni. A* építés nem egy­szerre történhetett, legalább is erre vall a nyugati hom­lokzat vonalának három megtörése és a főkapu nyomo­rék elhelyezése is. Annyit azonban minden bizonyoság­gal sikerült megállapítani, hogy a nyugati homlokzat kiépítése 1444-re elvégzödött és a főkapu ivmezejébe akkor helyezték el Szent Mihály szobrát, amely már ott találta Zsigmona császár és király címereit. A templom építése tehát körülbelül egy századon keresztül tartott ás csak a XV. század közepetáján volt teljesen kész. Azóta azonbant nagyon sok változáson ment keresztül, úgy kívül, mint belül. Alaposan meg­változott a környezete is. Ma csinos rácsozattal kerített kis park környezi, régen temető volt a helyén, amelyet kőfal kerítés övezett. A XIV—XVIII, században a kerí­tésen belül volt még egy kisebb templom Is, amely 1898- ban leégett, majd 1710 és 1713 között le Is bontották, helyére pedig uj épületeket emeltek. Később az 1738 és 1742 évbeli nagy pestis járványok után a templom nyu­gati főbejárata elé barokk stllusu diszkassut állítottak, amely a kor hite szerftit a kapukon díszelgő szentek védelmet nyújtottak a pestis ellen, A díszes kaput a mult század végén a főtér általános rendezése alkalmá­val a Magyar ueca végében lévő templom elé költöztet­tek át. A Szent Mihály templom körül különösen a re­formáció korában emelt dísztelen épületek egészen elta­karták a monumentális épületet és éppen ezért a jobb ízlésű városi vezetők már 1852-ben mozgalmat indítot­tak az épület és a tér szabaddá tételére, ami azután negyven év alatt sikerült is. Körbe a mohos kövek köriil... a templom hatalmas méreteivel minden irányból imponáló hatást kelt. A legszélesebb nézőtávlata a déli oldaláról van, tömeg-hatása ellenben keletről a legérde­kesebb, míg északról az utóbb épült tornya alsó részé­nek nehézkességével nyomasztó hatást kelt, ellenben a nyugati oldalán, ahol a főbejárat is van, a szép­séghibái a legfeltűnőb­bek. A főbejárat oldalán a legdíszesebbek az ívtá­maszok is, a körvirágok és a fialák egész kis er­dővé növik ki magukat itt. Csak fenn a falpár­kány lóherébe csúcsoso­dó frizszalagja sivárabb és szinte kláltóan hivja föl a figyelmet az előb­binek késői és hanyatló Ízlésről tanúskodó szár­mazásokra. A főkapu nyilasa sem esik az épü­let tengelyébe, a portale fölött a záró keresztvi­rág a felette nyiló ablak északi sarkába esik. A kettősen tagozott ajtónyilás fölé eső úgyneve­zett szamárhátlves elszabott ivmezejében éppen csak, hogy beszorult a templom védszentjének tipikusan csúcsíves Ízlésű merev sovány szobra. A szobor méretei arra vallanak, hogy azt eredetileg is ide tervezték, azonban időközben a helyet az ivmezöben elfoglalták Zsigmond király címerei és a szobrot csak a főhelyeik lévő német-római császári elmer felső részének feláldo­zásával lehetett a kijelölt helyére beállítani. Ezért ma­radt meg a birodalmi sasnak is csak az alsó része, Ma­gát a szobornak az elhelyezési idejét a főbejárattól délre a templom falába illesztett kőtáblának fractur-betüs latin felirataiból állapíthatjuk meg: Anno domini MCCCCXMIII j positu est haec ij mago huic aline ecclesle sancti Michaelis archangeli (Az Urnák 1444. évében tétetett ide szent Mihály ar­kangyal egyházába ez a szobor). Fölötte a tízparancso­latot tartó Mózes reliefje állott valaha, amiből ma csak a fiala egy része és a két csonka mondatssalag maradt meg. A templom déli oldalán a kórus és a hajó találko­zásánál szépen tagolt tornyocskát látunk, amely a pad­lásra vezetett. Közvetlen szomszédságában egy kismé­retű csúcsíves oldalajtó látható. A hajó közepén két ivtámasr. között a keletre eső ivtámasz közelében ket­tősen tagolt, diszes nagy ajtót találunk. A déli oldal fa­lait öt hatalmas nagyméretű csúcsíves ablak töri át, amelyek közül négynek a magassága egyenként kilenc méter. A déli bejárat fölötti kisebb, de szélesebb ablak faragott ködiszmüveiről tudjuk, hogy azokat Perpeti János kőfaragó készítette a XVII. század huszas évei­ben,. minden bizonnyal a régi minták és méretek után. Ha feltekintünk a magasba, az egyik ivtámasz oldalán, a lombozatos baldachin alatt fejetlen szobor áll. A Szent Mlhülyon kívül, ez az egyetlen, amely a templom régi szobraiból, még ha csonkán is, reánk maradt. A déli falra applikálva találunk még ugyan két re­neszánsz és három különböző kis barokk szobrászati emlékeket, — köztük Szent Mihály és Szent Katalin szobrait, — ezek azonbon már nem eredeti és szerves részel a templomnak, úgy a stílusukkal, mint az elhe­lyezési módjukkal egyaránt mutatják késői keletkezésü­ket, valamint azt, hogy nem erdeti helyükön vannak. A templom hajójának északi oldalát, valamint a diszes bejáratot a torony takarja, úgy annyira, hogy ebben még belülről is alig lehet gyönyörködni, A torony alja mintegy 30 év óta kápolnául szolgál, azelőtt az óriási toronylábak alatt át lehetett sétálni. A toronytól nyugatra még egy kettős tagozásu ajtó van, finom fa*, ragásu baldachlnos konzolokkal, amin ma már semmi sem mutatja, hogy azt valaha szobrok díszítették. Ott, ahol a templom előcsarnoka és karzata kezdődik, az ivtámaszok kívül sokkal díszesebbek, a falak is vasta­gabbak és látszik, hogy valamikor sokkal nagyobb súly hordozására voltak építve. Eredetileg ugyanis itt állott a templom nagy négyszögletű tornya, amely az 1617-ben Van der Rye holland rajzoló által készített képen is látható. A torony az 1698-lkl tűzvész után ba­rokk fedelet kapott, amit 1761-ben földrengés és villám* csapás rongált meg. úgy hogy le kellett bontani és az­után a templom körülbelül addig, amig a déli oldalon megkezdett mai torony elkészült, toronylábon álló épít­ménnyel elégedett meg. A boltozatok pillérei alatt... Az épület belsejébe lépve, hatalmas háromhajós csarnoku templomba jutunk. A sugár boltozattartó pil­lérek kőtegesen, plllérfök nélkül ivelödnek. A falak egyhangú fehérségét a színes üvegekkel borított abla­kok és a pillérek lábaihoz tapadó oltárok, számszerint három és a szószék törik meg. Az oltárok ugyan ront­ják, a térhatást és a stílusuk sincs összhangzásban a templommal, de a túltengő hideg fehérséggel szemben meleget és hangulatot képviselnek. A XVIII, század művészetét képviselő barokk stílben faragott hatalmas szószék meg egyenesen csodálatra késztet. Készítőjük kilétéről, sajnos, semmi okmány nem maradt ránk, mindössze az egyik oltár, amely a Haller grófok Erdély egykori gubernátora címerét viseli, sejteti, hogy minden valószínűség szerint Haller János grófnak köszöni léto* zését. A hajó magasba törő iveivel teljesen ellentétes ha­tást vált ki a szemlélőből a diadalív lelapltott félköre és az egész szentély törpe kereszt boltozata. Úgy tűnik, mintha valami óriási erő nyomná vissza az egykor föl­felé ívelő építményt. Valaha itt is csucsivbe tort fel­felé a boltozat. 1489-ben gonosz kezek felgyújtották a templomot és a szentély boltozata mondhatni teljesei» elpusztult. Az uj boltozat 1498-re készült el, amit az egyik záróköve és az Erdélyi Múzeumban található Agnus Dei bizonyít. 1655-ben és 1698-ban a templom Újra leégett, a XVIII, század derekán pedig földrengés rongálta meg. Ezek után készült el az a letörpltett kontárboltozat, amely teljesen kiforgatta a szentélyt eredeti szépségéből. A főoltár négyszázadnál nem régibb munka, a gótika néhány sablonos motívumából, mondhatni minden művészi lélek és lendület nélkül. Trónszéke és stallumjai Ls üjabb neo-gót készítmények. Annál jobban megragad viszont a reneszánsz stílusban készített sekrestyeajtó, amelyen szinte tombol Magyar­ország 1526-iki elbukása után — dacára a szomo­rú Időknek, — az élet­öröm. Evszámát (1528) ma az alsó nyílás talpa­zatának faburkolata fe­di. A két ajtófél közül a nyugati tövén reneszánsz pajzsban Kolozsvár, á keletin a dónátor címe­re, — a fiait vérével tápláló pelikán, — dísz­ük. A növényi és állati díszítésekben rendkívül gazdag ajtósZemöldölt fája felett egy mesterien kidolgozott komoly papi­fej foglal helyet, kezében mondatszalagot tartva e felirattal: „Dominus Jo­annes Clyn (Klein)“. A név és a fej a templom egyik plébánosáé, aki 1521-ben már állásában volt s mivel a templom díszítőinek Sándor kardinális 1524 és 27 között bünbocsánatlevelet adott ki, a plébános ezzel a nagyszerű müvei örökítette meg emlékét és a rene­szánsz művészet szépségét, melynek Ily gazdag alkotása aztán Erdélyben ebből a stílusból többé nem is született. A sekrestye régi bútorzatából egyetlen nagy ruhás szek­rény maradt meg, jelenleg azt is az Erdélyi Muzeum régiségtára Őrzi. Ma a templom legnemesebb kincse az 1349. bucsuengedély oklevele. Annak ellenére, hogy a főtéri Szent Mihály tem­plom közel hatszáz éves múltra tekinthet vissza, meg­állapítható, hogy úgy szobrokban, mint más egyéb díszítésekben, freskókban, — kivéve a sekrestye bejáratát, __ meglehetősen szegény. Az oltárok közül mindössze a Szent József oltárképének van jobb oltárképe, A középkori tüzkatasztrófák, a protestáns szobor- és képpusztitás művészi kártételeit csak részben pótolta a XVIII, század első felének buz- gósága, amely azután csakhamar megállóit és pihent addig, amig ennek a századnak az elején ismét neki buzdulva újra néhány nem nagy művészi értéket kép­viselő ablakokkal a mulasztásokat pótolni igyekeztek. A király parancsára.. A közel hatszázéves templomnak gazdag és válto­zatos története, amelyet már néhány nagyobb voná­sokban megismertünk. A reformáció hívei a templo­mot 1556 március 16-án vették először birtokukba. Akkor Dávid Ferenc volt a plébános. A reformáció e radikális és puritán szülöttének ez a templom volt a bölcsője és Dávid Ferenc lett első püspöke. Az ő ko­rától a templom csekély megszakítássá! (1604. jan—. 1605. jul.) 150 évig volt ennek a felekezetnek a birto­kában. Minthogy azonban az unitárius egyház hivel részint szászok, részint magyarok voltak, két nyelven hirdették benne az igét. A hagyományok szerint a templom sekrestyéjében foglalt helyet az unitáriusok nyomdája is. Amidőn Erdély 1690 óta a Habsburgok alá jutott, ők megkezdették itt is a római katholikus téritéát és negyed század múlva Erdély egyik legna­gyobb templomát erőszakkal vették el az unitáriusoktól. A templomhoz a protestáns birtoklás Idejéből más nevezetes történelmi emlékek ls fűződnek. Szapolya! János király Özvegye 1551. Julius 2I-én ebben a tem­plomban mentette fel hüségesküjük alól az erdélyieket, majd visszatérve 1556. október 23-án itt fogadta az or­szág hódolatát és itt vette át a hatalmat. Utóbb több erdélyi fejedelmet, — közöttük Bethlen Gábort is (1613. okt. 23.) — itt választották meg. Az önálló er­délyi fejedelemség idején (1540—1690) a Kolozsvárt tar­tott mintegy 80 országgyűlés legnagyobb részét e falak mögött tartották meg és nem egyszer hoztak itt az ország lakosságára sorsdöntő intézkedéseket. A tem­plom földjébe és kriptáiba helyeztek az évszázadok fo­lyamán örök nyugalomra a templom építtetőit, fenn­tartóit, püspökeit, valamint az erdélyi közélet számos vezető egyéniségét. Ma az élet szines forgataga hul­lámzik hamvaik felett, csak olykor-olykor egy-egy ün­nepség alkalmával merülnek fel neveik az évszázadom homályból* A közel hatszáz éves templom sziklgszilár- dan áll az idők patinájával bevont mohos köveivel és hirdeti Isten örökkévalóságát. Bakos Aladár.

Next

/
Thumbnails
Contents