Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-17 / 213. szám
Heorikus-e az amerikai nép? Mostanában sokan emlegetik a népi herolzmust. Joggal is. Népi beroJzmus nélkül nincs elötörés, megújhodás. Az a bizonyos német herolanus sem uj dolog. A kisebbségi népek például, amelyek meg akarják őrizni szellemi önállóságukat, már régen csinálják, anélkül, hogy nagy lármát keltenének maguk körül. A heroizmus egyik alkatrésze az erőfeszítés. A másik alkatrésze, hogy áldozatot kell hozni. Eszményi az Tolna, hogy minden „heroikus“ nép a maga ösz- szességében hozza meg az áldozatot. De erről csak a legritkább esetben lehet beszélni. Amikor Göring a német áldozatkészségről beszél, a német nép csak egy részének áldozatkészségét sürgeti. Mert a hltlerizmus rengeteg olyan embert vetett fel, akik sokkal előnyösebb helyzetben vannak most, az áldozathozatai idején, mint voltak, amikor ez a jelszó ilyen elemi erővel még nem dübörgőit végig Németországban. A nép áldozatkészségére hivatkozik Roosewelt is. Természetesen ez áldozathozás is csalt partikuláris. Roosewelt például azt az áldozatot követeli, amit még kapitalista nem mert követelni a kapitalizmustól, a modern tőkegnzdálkodás történetében: ölje meg a dollárt, önként váljon meg vagyonának egy részétől, lépjen lo arról a piedesztálról, amelyre őt pénzének, az aranynak mindenhatósága emelte. Roosewelt azért nem akarja tartani a dollárt, mert ettől az Inflációtól fc belföldi tennelvények árainak emelkedését és bizonyos társadalmi rétegek adósságszabadulását reméli. A dollár esése tehát egy bizonyos számú embert jobb helyzetbe hoz, feltéve, ha egy bizonyos számú ember meghozza helyette az áldozatot. Ha a dollár esik, ha a bankokat megrendszabá- lyozzák és állami ellenőrzés alá veszik, a farmerek, akik Eszakamerlka lakosságának egy harmadát teszik kJ, fellélegzenek, mert termelvényeik ára magasabb lesz és nyomasztó adósságaiktól szabadulnak. Roosewelt oldalán tehát első sorban farmerek vannak, Roosewelt ellen legélesebben a bankok fordulnak. Amerika történetében még nem fordult elő, hogy egy választáson a nyugati amerikai tagállamok annyira elhatározóan elnölgjelöit mellé állottak volna, mint eg- utőbbl választáson. Amerika újabb történetében még nem mutatkoztak meg Soha oly élesen azok a határvonalak, amelyek a különböző kategóriákat egymástól elválasztják. Bcrnárd Fay egy francia publicista szellemes könyvében: Roosewelt et son Amerique (Plon Paris 1933.) írva nz amerikai inflációról, — amelyet Roosewelt pillanatnyilag megáüitott, de amelyről a jövőben nem akar lemondani, — rámutat, hogy ez az Infláció nem olyan természetű, mint amilyen a francia volt, tehát pénzügyi szükségesség eredménye, mint az angol, egy gazdasági válság levezetése. Amerikában ez egy szociális konfliktus megoldásának kísérlete volt. A „stabil" Amerika és „nomád“ Amerika ellentéteinek regtdázása ez: helyreállítani a* egyensúlyt a pénz uj mozgalma által, az által, amely financiális előnyöket nyújt azoknak is, akik ezekben az előnyökben geográfiái és politikai helyzete miatt nem jutottak. A Wallstreet érezte, hogy mire megy ki a játék és az elnökválasztás előtt minden fegyverzetét magára öltötte, hogy ne Roosewelt legyen az elnök. A Wallstreet észrevette, hogy a demokrata párti Roosewelt körül a megszokott bankárok, technikai szakértők, rotariúnusok csoportosulnak, hanem a politikában egy egész uj társaság: egyetemi tanárok, nemzetgazdász újságírók, független tntellektuelek, kissé forradalmi alapon gondolkodó elemek, az úgynevezett „agytröszt", amely kétségbevonva a gyakorlati emberek bölcsességét — némi joggal, mert Amerika a gyakorlati elméivel nem sokra ment __ elméleti embereket hozott az előtérbe. Roosewelt uralomra jutva olyan radikális rendszabályok foganatosításába kezdett, amelyek for- radalmisághan tulmennek például a német gazdasági reformokon, holott .Németországban e reformokkal rendkívül nagyra vannak. Roosewelt maga is megcsinálta munkakódexét, mint Mussolini a maga Carta de lavoro-ját, lenyomta a munkaidőt, felemelte a munkabért, beleszólt a termelés folyamatába — mindez erősen emlékeztet egy- állami kapitalizmus Ismérvéire. A bankárok, akik megszoktuk, hogy ők legyenek az urak, prüszkölnek és lázadoznak. Az állam kikényszerítő ereje csak lépésről-lépésre tud megbirkózni a tőke szívós ellenállásával. Talpalattnyi földekért folyik Itt a közelharc és e nagy pénzügyi Verdun csatatere csak nehezen áttekinthető. A mult heti amerikai bankárszövetség nagygyűlése e harcnak jellemző epizódja Volt. Az ország minden részéből összesercgloltek a bankígazgaKnmttjsm ■mbbhesec Mna Vasárnap, 1933. szeptember ff. nyári évszakban gyakran ki van téve hülési betegségeknek. Az első szimpto-' mának beálltával vegyen be egy-kétl BAYER KERESZTTEL ellátott ASPIRIN tablettát mely óvja mindennemű hulési betegség ellen. „így indul el a költő Erdélyből!“ Bosszúból irredenta vádat emeltek a Budapestre költözött Bartaffs János ellen, a határon feltartóztatták, vagonját visszatartották — A megindított vizsgálat pár nap alatt megcáfolta az alaptalan vádaskodást (Kolozsvár, szeptember 16.) Szomorú levelet kapott ma a Keleti Újság szerkesztősége. Bartalis János, a nagytehetségü, erdélyi költő, a Keleti Újság kitűnő munkatársa irta, akinek- keserves magyarországi útját — mert azt. hogy a kenyérkereset gondjai vitték el Erdélyből, amelyet annyira szeretett, igazán nem lehet luxusutazásnak mondani — még nehezebbé tették egy indokolatlanul, bosszúból történt feljelentéssel. „így indul el egy költő Erdélyből''* — sóhajt fel Bartalis János megható levelében, amely valóban beleilleszkedik '-az erdélyi magyarság mai életének tragikus krónikájába. Irredenta vádat emeltek Bartalis ellen — természetesen teljesen alaptalanul — és jogos a költő megdöbbenése, hogy éppen rokoni körökből indult el a bosszúhadjárat. Remélhető, hogy a tények teljes ismerete után annál is inkább megszűnik Bartalis eiien mindenféle hatósági eljárás, mert rövid idő alatt teljesen tisztázódott s maguk a határszéli hatósági közegek állapították meg, hogy az ellene emelt vád koholmány volt. Mint jellemző dokumentumot egyébként közöljük Bartalisnak hozzánk intézett leveléből az alábbi részletet: A Keleti Újság már hirt adott arról, hogy egyidőre el fogom hagyni Erdélyt, ahol 13 évig küzködtem és éltem. Ez a tegnap meg is történt. Azonban feljelentést adtak be ellenem, amely már várt a határon reám, hogy irredenta, propaganda iratokat és kitiltott sajtótermékeket viszek magammal. A csomagjainkat átnézték és semmit nem találtak, úgy, hogy mi nyugodtan tovább utaztunk. Ámde a vagont, melyben bútoraink, ruha- és fehérneműnk, könyveim, stb., stb. volt (amije egy családnak van, mikor költözködik) a határon feltartóztatták és felbontották és amint hirt kaptam róla, most folyik az átkutatása és leltározása. A feljelentést egy rokonom adta be személyes bosszúból- Elindulásunk órájában összevesztünk vele. A viszony különben régóta nem volt jó köztünk. Élete folytán nagyon .súlyos anyagi helyzetekbe került, melyekből mindig mi mentettük ki, tök, hogy tíiszki-éditálják Jenesnek, a Reconstruction Finance Corporation elnökének pénzügyi politikáját, mert megfenyegette a eáílalati igazgatókat, hogy ha a bankok nem kölcsönzi!: ki pénzeiket liberális módon és nem támogatják a Kéksas mozgalmát, akkor a bankok vezetését maga az állam veszi a kezébe. A bankárok ümögfcek és a végén elfogadták Roosewelt bizalmi emberének határozati javaslatát. Ha van amerikai kéroizlhus, az csal: részleges és csak kellő energiával kényszeríthető ki Amerikában és a „forradalmi“ államokban nem különben, De talán Amerikában kikényszeríthető lesz. Éppen azért, mett ez felel meg az amerikai pszlhológiatiak. Említett Fay továbbá egy házvételéhez is hatalmas összeggel segítettük meg abban a reményben, hogy értékesíteni fogja majd földjeit és erdőterületeit és visz- szafizeti nekünk. Azonban közben megjelent az -adósságokra a konverziós törvény. Azóta mindent elkövetett, hogy a törvény védelme alá kerüljön és a fizetés alól kibújjon. Ezért napirenden voltak közöttünk a nézeteltérések. Mindenki ismeri Erdélyben az én irói munkásságomat, soha egy sort le nem Írtam, amely ne békét, szeretetet hirdette volna. Az egész költészetem imádság a földhöz, nem szolgált soha semmiféle irányt, nem fejtett ki semmi propagandát, csak a művészet és szépség kultuszát szolgálta. Még nem tudom, a vagonvizsgálat mit derített ki, mert én a feleségemmel és kisleányommal itt vagyok, a vagon pedig Biharpüspökin maradt a határrendőrség által feltartóztatva. így indul el egy költő Erdélyből 13 év nehéz küzdelme és harca után. Rá akarja tenni feleségem vagyonára a kezét ilyen utón, bevádolt, hogy nemcsak egy évre hagyom el Erdélyt, hanem végleg, mert ott állásom van- Pedig mindannyian román állampolgárok vagyunk, melyet mi fenn is akarunk tartani. Most kapom a hirt: A budapesti román követség utján kérdést intéztem Biharpüspökire a feltartóztatott vagon ügyében. A vagont átvizsgálták, de semmi tiltott dolgot nem találtak és útnak indították Magyar- ország felé. Szívélyes üdvözlettel: Bartalis János. Mindenesetre örömmel állapítjuk meg a levélhez kapcsolt záradékból, hogy Bartalis igaza kiderült és annál inkább vesszük ezt megelégedéssel tudomásul, mert — mint Bar- talis irja — Erdélytől ezentúl sem akar elszakadni és állampolgárságát továbbra is fenntartja. Borimra Írja, hogy a tékozlás helyesebben o pazarlás, amerikai tünet. A dolgok elhasználása, gyors elvetése, amerikai tünet. Bizonyos 1«: az amerikai ember höny- nyen eldobja a hesmáihaté Ford-koesiját as árokba, könnyen kiköltözködik a házából, hogy egy uj kocsit, vagy egy házat vegyen. Még nem halt ki belőle a vállalkozó pionír ösztöne, a nomád ösztön, amelyből Kílnn Ferber oly szépen ír Cl mmart ön magyar nyelven is megjelent regényében. Az amerikai ember más, mint az európai és talán ezért lehet bízni olyan merész kísérletekben, hogy a töke bizonyos mértékig önmagát t egezze, Itt. U. *.»
