Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-10 / 181. szám
Csütörtök, 1933. augusztus 10. KUETlUjSSG V A Magyar Pärt kolozsvári tagozatúnak sajtóértekezletén Vásárhelyi János9 a tagozat elnöke a magyarság közelebbi teendőit jelölte meg (■Kolozsvár, augusztus 9.) Vásárhelyi János kolozsvári református püspökhelyettes egybehivására a Magyar Párt kolozsvári tagozata sajtóértekezletet tartott tegnap délután, Az értekezleten resztvettek a kolozsvári napilapok képivselői, valamint számosán jelentek meg a vidéki lapok tudósitói közül is. Az egy- behivott értekezletnek a célja az, hogy a Magyar Párt kolozsvári tagozata minden olyan megmozdulásról, amellyel a magyarság érdekeit mozditja előbbre úgy a kolozsvári, mint az erdélyi sajtó kellőleg informálva legyen. Feleslegesnek tartjuk e helyen kihangsúlyozni azt, hogy mennyire fontosnak tartjuk, hogy a Magyar Párt különösen a közönséggel oly közvetlen módon érintkező sajtóval tartsa fenn a szoros kapcsolatot, mert ezen keresztül mélyítheti csak ki a kapcsolatot a párt és a Kolozsváron élő magyarság között. Nagyon sok esetben nyújthat a sajtó úgy a pártnak, mint a párt embereinek és politikusainak bizonyos esetekben jó tanácsokat, helyénvaló utp. sitásokat és mielőbb orvoslásra szoruló kisebb ségi sérelmeket. A tényeket leszögezve a teg nap délutánra összehívott értekezletnek nem is annyira tájékoztató, mint inkább megbeszé- lési jellege volt, amelyen úgy a párt elnöke, mint a sajtó képviselői elmondhatták, hogy mit tartanának leghelyesebbnek a város magyar polgárságának érdekében. Az iparosok ügye. A Magyar Párt kolozsvári tagozata vasárnapra, augusztus 13-ra iparosnagygyülést hivott egybe a párt főtéri helyiségébe. A gyűlésen részt fog venni egész Kolozsvár iparos sága, amelyen nagyon sok olyan intézkedések fognak megvitatásra kerülni, amelyek minden tekintetben befolyásolni fogják az iparosok érdekeit. Egyébként a gyűlés részletes tárgy- sorozatát itt adjuk: u b Megnyitó beszéd, tartja Vásárhelyi János elnök. A magyar iparostársadalom helyzete és feladata cimen Demény Andor épitész tart előadást. Hegedűs Gyula épitész arról beszél, hogy mit nyert és veszített az iparosság a munkakamarák felállításával. A társadalom- biztosító és az iparostársadalom cimen Lengyel Albert nyomda-igazgató tart előadást. Az adózás kérdését Fülöp Géza kolozsvári tagozati titkár ismerteti. A kontárkodás kérdéséről Onofrai István ácsmester fog beszélni. Horváth Pál lakatos-mester az áru-kontin- gentálási törvények és az iparosság cimen tart előadást. Az egységes munka szükségességéről és szervezési kérdésről pedig Cseh József ács, Fodor Antal fodrász és Orbán János építőmesterek fognak beszélni. A magyar hadirokkantak ügye. Az értekezlet során szóbakerültek a magyar hadirokkantak is, akiknek kétségbeesett helyzetén feltétlenül és minden haladék nélkül segíteni akar a Magyar Párt. Az akció sikerre vitelének érdekében felhívta a kolozsvári rokkantakat, hogy a párt keretén belül alakítsák meg a magyar hadirokkantak szervezetét. A felhívásnak nem várt sikere volt. Rövid néhány nap leforgása alatt több mint 120 rokkant jelentkezett, akik már egymás között meg is alakultak külön választmánnyal. A Magyar Pórt első tevékenykedései közé fog tartozni a rokkantak számára egy segélyalapot teremteni, továbbá biztosítani számukra a kedvezményes kórházi ápolást és egy bizonyos összegű városi segélyt- Kezébe vette továbbá a Magyar Párt a rokkantak gyermekeinek az iskoláztatását is, akiknek taníttatása a szülők lehetetlenül rossz anyagi helyzete miatt eddig teljesen lehetetlen volt. A tanácsválasztás kérdése. Rendkívül érdekes része volt a sajtóértekezletnek, a küszöbön álló tanács választás kér(Páris, augusztus 9.) A newyorki Associated Press havannai távirata szerint a helyzet Kubában egy cseppet sem biztató. A parlament permanens ülést tart s közben a forradalmárok és a kormányhü csapatok között a sziget több pontján folyik a tűzharc. A lakosság élelmiszerellátásában már zavarok mutatkoznak. A pékek szombattól fogva nem sütnek kenyeret. Az Egyesült Államok havannai követe, aki megbízásból közvetíteni próbál a felkelők és a kormány között, naponta négyszer is kér telefonkapcsolást Washingtonnal s tárgyal Roosevelttel a helyzetről. Az amerikai lapok valószínűnek tartják az Egyesült Államok fegyveres beavatkozását a kubai konfliktusba, mert az az álláspont van Washingtonban kialakulóban, hogy a további vérontásnak radikálisan véget kell vetni. Úgy tudják, hogy Anglia is hadihajókat készül küldeni a sziget kikötőibe alattvalói védelmére. Újabb jelentés szerint a kubai helyzet dése. Amint ismeretes, úgy a minisztérium, mint a reviziósbizottság feloszlatta a városi tanácsot és egyben elrendelte a választások mielőbbi megtartását. A Magyar Párt a legutóbbi választásokon kartellt kötött ugyan, de a választások megsemmisítésével visszanyerte adott szavát és igy minden valószínűség szerint a legközelebbi választásokon önálló listával fog indulni. Az értekezlet eleinte a hirtelen felmerült ötletet óvatosan fogadta, később azonban mindinkább megbarátkozott azzal a kívánsággal, hogy az impériumváltozás után most először mutassa meg Kolozsvár magyarsága erejét. A hosszú évek tapasztalata, sajlawwi mii nos mindenkor csak azt bizonyították, hogy a kartellisták sohasem a magyarság sorsának enyhítését eredményezték, hanem mindenkor csak arra voltak jók, hogy a magyarság akaratát gyengítsék a belső egyenetlenségekkel és viszálykodásokkal. Ezek szerint tehát Kolozsvár magyar társadalmának minden reménye megvan, hogyha bár csekély számban is, de olyan emberek fognak a legközelebbi városi tanácsba bekerülni, akik százszázalékig bírják a magyarság bizalmát. óráról-órára rosszabbodik. Az Egyesült Államok beavatkozása küszöbön áll, Roosevelt ultimátumot küldött Machadonak, hogy engedje át a hatalmat a felkelőknek. Kétségtelennek tartják, hogy az amerikai hajóhad egy részének utbainditása Kubába már nem várathat sokáig magára. A beavatkozás során Machado elnököt meg fogják fosztani a hatalomtól, amellyel csak terror utján tudott élni. Legújabb híradások szerint Machado elhagyta palotáját s biztonságosabb helyre utazott, mert újabb tömegtüntetések voltak az épület előtti térségen s még a gépfegyvergolyók sem akadályozták a felkelőket a palota ostromlásában. A legutóbbi ostrom a palota előtt több mint kétszáz halálos áldozatot követelt. Újabb részletek az Unió és Kuba konfliktusáról. fNcwyork, augusztus 9.) A lapok beavatott washingtoni helyről származó értesülést közölnek, amely arról számol be, hogy az Egyesült Államok követe a kubai Havanában a washingtoni kormány utasítására megjelent Machado kubai köztársasági elnök előtt és a hatalmas véráldozatokat követelő polgárháborúra való hivatkozással azt ajánlotta az amerikai kormány nevében a kubai köztársasági elnöknek, hogy távozzék helyéről. Machado a hivatalos amerikai felszólításra indulatos választ adott és a követet távozásra szólította fel. A jelenet lejátszódása után Machado elnök a havannai rádióállomásra ment, amelynek stúdiójából rádióbeszédet intézett híveihez. Közölte velük, hogy az Egyesült Államok kormánya illetéktelenül beleavatkozott a kubai köztársaság belügyeibe s felhívta őket, hogy haladéktalanul vonuljanak be a kor- mányhü csapatok zászlói alá, tekintettel arra, hogy kiilhatalmak részéről is veszélyeztetettnek kell látni az ország függetlenségét. Úgy tudják, hogy az amerikai haditengerészet több nagy egysege legkésőbb holnap utasítást kap arra, hogy a kubai vizekre vonuljon cs ott flottatüntetést rendezzen. MEGJELENT ! A romániai könyvpiac szenzációja, Körmendi Ferenc világhírű 1000 angol fonttal díjazott regényének. UDAPESTI KALAND-NAK OLCSÓ PROPAGANDA KIADÁSA. Az 500 oldalas diszee kiállítású könyv már átvehető a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj-Kvár, Strada Baron L, Pap (volt Brasaal utca) 5. lei MEGJELENT! lefizetése ellenében. Eddig A budapesti kaland ára 180 lej volt. Vidékiek küldjenek be 54 leit. Minthogy A budapesti kaland olcsó kiadása csak korlátolt számban készült, mindenkinek érdeke, hogy mielőbb átvegye a regényt, melvből neu jelenik meg második kiadás. Roosevelt ultimátumot küldött Guba elnökének, hogy azonnal hagyja el helyét Elkerülhetetlennek tartják Amerika fegyveres beavatkozását a konfliktusba
