Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-09 / 180. szám

2 Szerdar 1933. augusztus 9. y * Vasúti szarencsétlenséli ­merénylet a vonat ellen Felborult a szovátal kesksnyvágányu, főbben megsebesültek A klsenevi vonatra rálőttek, több utast a golyók megsebesítettek _ (Marosvásárhely, augusztus 8.) Ma reggel 5 óra 38 perckor indult útnak menetrend sze­rint Szováta felé a keskenyvágányu vasút, amely 11 óra tájban érkezett Parajdra. Sza­kadat állomástól egy kilométernyire a vonat felborult, a mozdonyok és az összes kocsik felborultak. A vonatveze­tő a fején, két asszony mellén és gyom­rán szenvedett súlyosabb sérüléseket. A szerencsétlenségről azonnal jelentést tettek a marosvásárhelyi állomásfőnökségnek, amely segély vonatot küldött a helyszínére. A kikül­dött vizsgálóbizottság megállapította, hogy a legutóbbi esőzések következtében a pályatest meglazult és ez okozta a sze­rencsétlenséget. Még szerencse, hogy a baleset nem 200 méter- ■ rei odább történt, ahol a hegyoldalon a vonat kisiklásának katasztrófális következményei lehettek volna. (Bukarest, augusztus 8.) Tighina és Kise- nev között ismeretlen tettesek rálőttek a gyorsvonatra. A golyók több ablakot betörtek és néhány utast köny* nyebben megsebesítettek. A vizsgálat megindult. Mécsem függesztik fel a Mezőgazdasági Hitelintézet működését (Bukarest, augusztus 8) A Banca Naţio­nala igazgatótanácsa máról holnapra halasz­totta ülését, amelyen dönteni fog a Mezőgaz­dasági Hitelintézet ügyében. Szó van arról, hogy a bank közvetíteni fog a kormány és a hitelintézet között és ebben az esetben nem fog­ják felfüggeszteni az intézet működését, de le­szállítják az igazgató illetményeit. Holnap egyébként Bukarestbe érkezik R e- garde francia delegátus, a Mezőgazdasági Hitelintézet elnöke is, akinek közbenjöttével (Nagyvárad, augusztus 8.) A dernatatarosi aszfaltbánya körül egyre jobban hullámzanak az izgalmak. A gyár munkásai, akik már hosszú hónapok óta tétlenségre vannak kény- szeritve és hiába várják jól megérdemelt já­randóságaikat, több alkalommal voltak bent Nagyváradon, hogy vagy a prefektura, vagy a munkaügyi felügyelőség utján hozzájussa­nak követeléseikhez és az üzem újra való meg- inditását keresztül vigyék. A sok deputációzás- nak, kérésnek, .kilincselésnek és tárgyalásnak azonban semmi eredménye nem volt, mert a bukaresti gyárosok hallani sem akartak az üzem újra való megindításáról és á hátralékos kétmillió lej kifizetéséről. Az elmúlt héten, amikor már a helyzet a legkritikusabb volt, váratlanul Nagyváradra érkezett az üzem igazgatója, Gattovski Nicu mérnök ügyvédje kíséretében. Előbb a várme­gyei prefektussal tárgyalt, majd a munkügyi inspektort kereste fel, akikkel abban az irány­ban tárgyalt, hogy milyen körülmények között kaphatná meg az államtól járó követeléseit. Ezekről a tárgyalásokról értesültek a derna- tatnrosi gyár munkásai és bejöttek Váradra az igazgatóhoz. A tárgyalások sikerrel is jár­tak, mert úgy a vezérigazgató, mint a munká­sok ígéreteket kaptak arra vonatkozólag, hogy kéréseiket teljesíteni fogják. Az államtól járó követeléseket kiutal­—— Alatti«1-SSorvias & az Előpaíaki-Borviz Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a termé­szetes ásványvizeket. Főlerakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 3S. Kutkezelőség: Fleischer György, Brassó igyekeznek a kérdést megoldani. Vaida, Madgearu és Yoicu Nitescu ma este megbeszélést folytatnak ebben a kérdés­ben. Hir szerint a kormány külön kormánybiz­tost fog delegálni a gabonaértékesítés vezeté­sére. A hozandó intézkedéseket egyelőre titok­ban tartják és azt remélik, hogy az értékesí­tést a mezőgazdákra nézve a legelőnyösebben fogják tudni megoldani. ják, a gyár pedig kifizeti a munkások hátralékát és újra üzembe helyezi a gyárat. Nagyváradról a vezérigazgató Dernána utazott, ahol a munkaügyi inspektor közbejöt­tével tovább folytak a tárgyalások, amikor is azt kellett volna tisztázni, hogy a munkások milyen sorrendben kapják meg a hátralékai­kat. Az igazgatóság olyan ajánlatot terjesztett elő, amelyet a munkások nem fogadhattak el. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az egész bér­összegüket egyszerre kapják meg, mert ellenkező esetben csődöt kérnek a válla­lat ellen. Az igazgatóság ekkor újabb ajánlattal fordult a munkássághoz és hogy a nagyfokú izgalma­kat lehűtse százezer lejt osztott szót a munkás­ság között. Azonban ez is csak akkor történt már meg, amikor a munkásság fenyegető ma­gatartást tanúsított. Szombaton este ugyanis megérkezett Ciulea, a vállalat egyik igaz­gatója. Amikor a munkások értesültek az igaz­gató érkezéséről azonnal körülfogták az autót és hangos kifakadásokkal szóltak: — Munkát és kenyeret, fizetést követe­lünk ! Ciulea igezgató látva, hogy a helyzet ko­moly, igyekezett megnyugtatni, azok azonban nem hagyták magukat és rákényszeritették az igazgatót, hogy menjen velük az irodába. Mikor bement az irodába, rázárták az ajtót és követelték, hogy intézkedjen a fizetések dolgában. Ciulea igazgató látva, hogy a helyzet igen veszedelmes, telefonált Váradra, ahonnan autó val 100.000 lejt vittek ki a munkásoknak. így még szombaton este egy kis alamizsnához ju­tottak a szerencsétlen emberek. Az igazgatót ekkor szabadon engedték. A tárgyalások to­vább folynak. A munkások között igen nagy az elkeseredés és nagyon helyes volna, ha a vállalat igazgatósága megtalálná a módját an­nak, hogy a jogos követeléseket teljesítve, újra meginduljon a munka a derna-tatarosi telepen. Útlevél-vita zajlott le Budapest és Belgrád között. Egy budapesti napilap közölte valame­lyik jugoszláviai olvasójának levelét, amely elpanaszolta, hogy a jugoszláv hatóságok a leg­képtelenebb akadályokat gördítenek a magya­rok utlevélkérdéseinek teljesítése elé s valóság­gal határzárt állítottak fel a jugoszláv-magyar átkelési pontokon■ Azt is megemlítette, hogy ugyanakkor, amikor a bácskai magyarok még gyógykezelés céljaira sem mehetnek Magyar- országba, a magyar fürdővendégek ezerszámra özönlik el a dalmáciai fürdőhelyeket és ezen a réven milliókat költenek el Jugoszláviában. A panaszos levélnek váratlan visszhangja tá­madt — a belgrádi parlamentben. Egy, ugyan­csak bácskai szerb pap-képviselő erőteljes han­gon ismételte meg a magyar levélíró pana­szait, amelyeknek teljes mértékben igazat adott■ Ülés közben pedig a külügyminiszter magához kérette a képviselőt s kijelentette, hogy csodálkozással hallotta a szerinte_ is jo­gos felszólalást, amiről ő eddig semmit sem tudott. Nem tudjuk, megjavul-e a helyzet az utlevélkiállitás terén Jugoszláviában —■ remél­hetőleg igen, mert maga a külügyminiszter ígérte meg, hogy ezen az anomálián változ­tatni fog — de mindenesetre ide jegyeztük ezt a dolgot megfelelő tanulságul. Nálunk ugyan nem tartunk még ott, mint Jugoszláviában, azonban hova tovább elérjük a szerb rekordot■ Nálunk is vannak kategóriák, amelyek útle­vélhez vagy a legnagyobb nehézségek között, vagy egyáltalában nem tudnak hozzájutni. A sokat hangoztatott közeledés pedig szappan- buborék, hogyha a gyakorlat ellentmond a fo- gadkozó szónoklatoknak. * Azt is csak példaképpen hozzuk fel, hogy a legizzóbb ellenségeskedés is megszelídül, hogyha a politika úgy kívánja. Íme, csodák is történnek néha. Fél éve annak, hogy Vaida miniszterelnök azért mondott le a kormány- elnökségről, mert Titulescu külügyminiszter hallani sem akart Vaida koncepciójáról, amely az orosz-román ellentétek kiegyensúlyozását célozta. És ime, most ugyanaz a Titulescu ba­rátságos táviratban üdvözli a szovjet külügyi népbiztosságát és szerencsét kíván a szovjet­orosz repülő szratoszféra felszállásához. Arról is biztosítja, hogy kényszerleszállás esetén Romániában a legszeretetreméltóbb fogadta­tásban fog részesülni. Félreértések elkerülése végett azonban meg kell jegyeznünk, hogy egyelőre még nem a külügyi népbiztost, csak Piccard professzor orosz kankurrensét. Köze­ledik tehát az orosz-román béke is, — sohse hittük volna — a sztratoszférán keresztül. Ihász Aladár gyermek szépség versenye és kabaréja (Kolozsvár, augusztus 8.) Ihász Aladár ve­zetése alatt a Magyar Szinház szerződésnélküli tagjai vasárnap délelőtt gyermekszépségver­senyt és kabarét rendeznek a színházban- A gyermek szépségversenyre minden szülő bene­vezheti gyermekét, fiút, vagy kisleányt. A szín­padon az erre a célra felkért úrasszonyokból álló zsűri fog dönteni. A szépségverseny győz­tesét, nagy ünnepségek keretében kikiáltják királynőnek és elnyeri az első dijat: egy aranykarkötőt, melléje választ a zsűri két fő- udvarhölgyet és hét udvarhölgyet, vagy lova­gokat. A második dij: egy aranygyűrű; a harma­dik dij: egy kiló csokoládé. Azonkívül díszes oklevélben részesül az egész udvartartás. A szépségkirálynője és az udvarra reflektorok fényében úszó gyönyörű ezüst hidon fog meg­jelenni, hogy az értékes ajándékokat a zsűri­től átvegye. Azok a szülők, kik gyermekeikkel részt óhajtanak venni a versenyen, a jegymegváltás­nál diktálják be a nevüket a pénztárösnénak. * Az uj konverziótörvény (mezőgazdasági és városi, megjelent folyó év április 14-én) ma­gyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Memorandului 24. Ara 20, vi* lékre 30 lej, bélyegben előre bekiildva. Mi történi Demalataroson? Ä* aszffaltbáraya nyomorgó mnnlkásai saját irodájába bezárták az iizeira igazgatóját

Next

/
Thumbnails
Contents