Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-06 / 178. szám
Í'A s e 1 őh á z ' HlűBi postai* fg gnwém Wo. 84.255—Î927. BUDAPEST V. i Vasárnap Ara Tef tiUjsKg Eiöfitetési árak. belföldön; Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő, i— Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 178. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal, és nyomda: Cluj-KoloM» vár, Strada Baron E. Pop (volt Brassal ncca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. 1 Lloyd George leleplez Seletzky drămui vallomása Azt állítja,, hogy senkit sem vesztegetett meg A jilavai börtön borzalmairól is beszélt Seletzky „Ha a hadbíróság hémet lát bennem,9 vezessen Ui az udvarra és lövessen főbe!“ Lloyd George, aki kivette a maga részét a párisi békemunkából és némi peniten- ciával viseli ennek a felelősségét, szenzációs megállapitással szolgál. A párisi Ítélkező hatalmi fórumon nem mondotta el, most azonban elmondja, hogy a világháborúért a felelősség oroszlánrésze az Ő honfitársát, Edward Grey, akkori angol külügyminisztert terheli. Nagy meglepetésként hat ez a megállapítás, vagy vád azért, mert már köztudomású, hogy Grey volt az, aki a béke megmentéséért az utolsó komoly s talán az egyetlen őszinte kísérletet megtette. Még nagyobb a meglepetés azért, mert az akkori döntő tényezők közül — amint utóbb szintén nyilvánossá vált — egyedül Grey volt, aki tisztán látta a háború következményeit. Ő volt, aki megmondotta, hogy bármilyen vége legyen a fegyverek összecsapásának a világra ráborul a végeláthatatlan gazdasági válság, felborul a termelési rend s a munkanélküliség arányai elképzelhetetlenül nagyra nőnek. Nem tudjuk még, hogy mik a Lloyd George vádjának pozitiv és részletes állításai egykori honfitársával szemben, valószinii azonban, hogy aki ennyire tisztán látta a következményeket, annak többet kellett volna tennie a világ megmentése érdekében. De hol vagyunk ma már attól az elfogultságtói, amely a párisi megállapításban mutatkozott meg, amikor olyan jelentős háborús hatalom irányítója, mint amilyen Lloyd George volt. már saját honfitársaival szemben is a tárgyilagos nézőpontra igyekszik helyezkedni. Az idő teltével a visszanézés távlata kezdi tisztázni a valóságot. Még csak a franciák kell, hogy felfedezzék a saját felelősségüket és vallomást kell tenniük önmaguk előtt. Mert hiába Bécs és hiába Potsdam, sem a volt monarchia balkezes diplomatái, sem az öntelt Vilmos császár nem boríthatták volna lángba az egész világot, ha a franciák nem szőtték volna össze a diplomáciai mesterkedés szálait olyan irányban, hogy két főváros közötti konfliktusból feltétlenül világkonfliktus fejlődjön ki. Az oroszokat a franciák lökték előre s az angolokat a franciák húzták magukkal. A háború utáni közvetlen esztendőkben pedig a felelősség kérdésének irodalma mindenkit elitéit, aki nem a francia háborús magatartás mellett állott s aki ezen az oldalon volt, azt a felelősség alól felmentette. De ugyanebben a memoar-irodalomban meg lehet találni annak a lázas tevékenységnek a leírását, amely mindent elkövetett az orosz harciasság felkorbácsolására, az angoloknak a háborúba való bevonására. Paleologe egyenesen lebunkózui- való merénylőnek állítja be Withe gróf volt orosz miniszterelnököt azért, mert éppen olyan tisztán látta a cári Oroszország háború utáni sorsát, mint Grey a világ gazdasági rendjéét. Withe grófot eltávolították a döntő fórumok közeléből, Grey angol külügyminisztert sikerült megnyerni. És sok ilyen példát lehetne felhozni arra, hogyan készültek a kormányok a háborúra. Szaszonow orosz külügyminiszter Bratianuval a világháború előtti hetekben kirándult az erdélyi tömösi szoroshoz, hogy együtt nézzék meg, mit igér Moszkva a bukaresti kormánynak. A felelősség megállapításával és vádjaival semmit sem lehet meg nem történtté tenni abból, ami a múlté. Azonban a mesterségesen szított elfogult gyűlölet enyhítését szolgálja az, aki tisztánlátáshoz vezeti a világot. Lloyd Georgenak a leleplező szándéka akarva, nem akarva ezt a célt szolgálja. S aztán rá fog majd jönni a világ arra, hogy felelősség cimén egyetlen nemzet uj generációja sem viselhet büntető terheket. (Bukarest, augusztus 5.) Ma délelőtt folytatták Seletzky Brúnó pőrének tárgyalását. A tárgyalás megnyitása után az elnök Seletzky nek adja meg a szót, ki hatalmas védő- beszédet tart. Leszögezi, hogy neki nemcsak joga, de kötelessége is volt katonai dokumentumok birtokába jutni. Azután ismerteti a Skoda-müveknél kifejtett aktivitását. Elmondja, hogy tanulmányt dolgozott ki, melyben rámutatott arra, hogy a román hadseregnek milyen fegyvernemekre van szüksége. Egy másik tanulmányában a szomszéd országok fegyvernemeiről számolj be és párhuzamot vont a kettő között. Elmondja, hogy a pilseni A katonai ügyész kéri, hogy zárt ülést rendeljenek el. Erre kiürítik a termet és zárt ülés folyik. Később, mikor megnyitják a nyilt tárgyalást, még mindig Seletzky beszél. Elmondja, hogy a pénzügyi ankét, mit lakásán és az irodájában tartottak, csak kifogás volt, mert szankciókat határozlak el a Skoda-müvek ellen. Ha a pénzügyi ellenőr — mondja — valóban adóügyben érdeklődött volna, akkor elsősorban a könyvvitel iratait és könyveit kellett volna megnéznie. A pecsétet véletlenül ütötte le kabátja ujjával az izgalomban, mit különben tanukkal is bizonyít. Elmondja letartóztatásának körülményeit, majd a Madgearu pénzügyminiszternél történt kihallgatás részleteit, panaszkodik, hogy 16 napig tartották a hadbíróságon bezárva egy szobába, anélkül, hogy onnan egy percre is távozhatott volna és mindenképpen igyekeztek rábírni arra, hogy egyéneket nevezzen meg, akiknek províziót adott. Ismerteti azt a lehetetlen bánásmódot, melyben a zsilavai börtönben részesítették. A föld alatt nedves, piszkos kis cellában, hidegben kellett ülnie és nem engedték meg azt sem, hogy feleségével és gyermekeivel találkozzék. Hideg kosztot kapott és arra is kényszeritni akarták, hogy árulja el a megvesztegetettek neveit. Ilyenek azonban nem voltak■ Sica Po- pescu generálisról meleg hangon emlékezik meg és állítja, hogy a becsületes katonatisztet a rágalmazók űzték a sirba. Vintilla Bratianut hozza fel, mint aki nagy elismeréssel emlékezett meg az ő romániai működéséről. — Mindig igyekeztem szolgálatára lenni a hadseregnek — mondja. A harctéren háromszor sebesültem meg és kitüntetést is kaptam. Elvárom, hogy a hadbíróság, mely olyan tisztekből áll, kik esküt tettek a trónra és a királyra, ha kémet Iát bennem, vezessen ki a kaszárnya udvarára és lövessen főbe, mert csak ezt érdemelSkoda-müveknél 50 mérnök dolgozott azon, hogy a román hadfelszerelést modernizálja és egységesítse. Az ő előterjesztése alapján tanulmányozták, hogyan lehetne Romániát belföldi gyártással ellátni hadfelszerelésekkel. E célból ő, valamint a Skoda-müvek által megjelölt és kiküldött bizottság a helyszínen tanulmányozta a kérdést, valamint azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogyan lehetne Romániának vasbányászatát fellenditeni és ezáltal mintegy 20 milliárd lejt megtakarítani az országnak. Ezek után precizirozni kívánja, hogy milyen fegyvernemekre van szüksége a román hadse« regnek. heti az, aki kémkedik annak az országnak a kárára, amelyben él. Ha pedig a hadbíróság belátja, hogy igazam van, úgy követelem, hogy helyezzenek vissza állásomba. — Hogyan képzelik, hogy én elárulnám azt a hazát, amelyért kész voltam meghalni? — folytatja. Seletzky Brúnó beszédének befejezése után az ülést felfüggesztik. Ujramegnyitás után a védelem kéri az elnökséget, hogy egészítse ki a doszárt a következő aktákkal: a parlamenti jelentés a Seletzky-ügyben és a vizsgálóbíró jelentése arról, miszerint Seletzky szabadláhrahelyezését javasolták. Radu Rosetti kéri az ügyészt hogy csatolja a doszárhoz azt a fekete listát, melyen azok szerepelnek, akiket megvesztegettek. Erre az ügyész kijelenti, csodálkozik, hogy a védelem fekete listáról beszél. Minisztertanács foglalkozott a Mezőgazdasági Hitelintézettel folytatott tárgyalásokkal (Bukarest, augusztus 5.) Ma délelőtt minisztertanács volt, melyről a következő kommünikét adták ki: A Vaida Sándor elnökletével megtartott minisztertanácson Madgearu pénzügyminiszter közölte a Mezőgazdasági Jelzálog Hitelintézettel történt tárgyalások eddigi eredményeit. A minisztertanács felhatalmazta a pénzügy- és a földművelésügyi minisztert, hogy megfelelő irányítást adjon a gabonaközraktárak építésére, valamint a buza árának megfelelő nivóra való emelésére. Minisztertanács után Madgearu pénzügyminiszter és Voicu Nifescu értekezletre ültek össze. Egyes hirek szerint a kormány és a Mezőgazdasági Jelzáloghitelintézet között konfliktus tört ki, miértis a kormány minden összeköttetést meg akar szakítani az intézettel és meg akarja vonni a neki eddig nyújtott kedvezményt. Ezt a hirt azonban nem erősitik meg. Elrendelih a zárt ülést
