Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-01 / 173. szám
« KFLETTÜJSm Kedd, 1933. augusztus 1. 50% VASÚTI i! KEDVEZMÉNYI JÖJJÖN BUKARESTBE I A CAROL PARKBAN TARTANDÓ NAGYSZABÁSÚ ÜNNEPSÉGEKRE! Rendezi az UNIUNEA FUNDAŢIILOR CULTURALE REGALE. Î933 MÍGUSZTUS l»T0L SZEPTEMBER 15-IG. Kulturális előadások; szimfonikus hangversenyek, ének, színház, opera. Sportesemények; box, birkózás, versenyfutások etc. — Luna Park, a legkülönbözlbb szóra- “ kozások, velencei gondola ünnepségek, meglepetések. Naponta uj programai. SC°/o-os vasúti kedvezmény, nagy engedmények szállókban, vendéglőkben, üzletekben. A Bukarestbe szóló vasúti Jeggyel ingyen lehet visszautazni. Két feltűnő öngyilkosság Lúgoson (Lugos, julius 31.) Két megrendítő öngyilkosság _ történt tegnap Lúgoson. Az egyik nyugdíjas tragédia, a másik egy eszelős asz- szony rémes tette, aki szülei sirján petróleummal leöntözte magút, majd meggyujtotta ruháit és összeégett. Az öngyilkos asszonyt Savoian Mihálynénak hívják, súlyos idegbajban szenvedett már régóta és egy-egy rohamában többször követett el gyilkossági kísérletet férje ellen. A férj tegnapelőtt mit sem sejtve heverészett a díványon és délutáni álmát aludta, amikor eszelős felesége egyszerre csak fejszét fogott és ütlegelni kezdte a fejét. Savoian hamar felébredt és lefogta feleségét, a gyönge asszony fejszecsapásainak szerencsére nem lett semmi komolyabb következménye. Az izgalmak azonban annyira megviselték a beteg nőt, hogy kimenekült a temetőbe szülei sírjához. Útközben az egyik boltban petróleumot vásárolt, amit magával vitt, mikor elérkezett édesanyja sírjához, ráborult, kisírta magát, majd megöntözte ruháját a petróleummal és meggyujtotta. A szerencsétlen asszony borzalmas tettét a temetőben tartózkodó emberek csak későre vették észre, amikor odarohantak, hogy eloltsák, már késő volt. A veszedelmes égési sebekbe belehalt az asszony. A másik öngyilkos egy 50 éves nyugdijas, Dobrescu János, akit hihetetlen nyomora hajtott a halálba. Végre is annyira elkeseredett, hogy pálinkával leitta magát, majd konyhakéssel felvágta a hasát. Tettét korán észrevették és kórházba szállították, ahol azonban borzalmas szenvedések között nemsokára meghalt. Olasz-román háborúság Dobrudzsában az elbocsátott román munkások miatt (Bukarest, július 31.) A dobrudzsai Tulcea- megyében levő kőbányák munkásai között véres revolverharc folyt le tegnap délután, amelynek egy halottja, és számos súlyos sebesültje van. A verekedésre az adott okot, hogy az utóbbi időben egyre több munkást bocsátottak el a bányákból és pedig különösen románokat, mig az odatelepitett olasz munkásokat majdnem kivétel nélkül megtartották. A háború előtti években ugyanis, amikor hozzákezdtek e természeti kincsek kiaknázásához, megfelelő szakemberek hiányában az olaszországi kőbányákból telepitettek ide munkásokat, akik kellő szakértelemmel rendelkeztek. USatlId-Borvi* és az Eldpatabi-Borwaz Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csalás ezeket a természetes ásványvizeket. Főlerakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 38. Kntkezelőség: Fleischer György, Brassó Lassanként aztán a románok is betanulták a kőfejtés mesterségét és az utóbbi időben meglehetősen sokan szerezték ezzel a kenyerüket. A vállalat kénytelen volt a mai gazdasági viszonyok között termelését csökkenteni, minek következtében több munkást elbocsátott, elsősorban azok közül, akik később kerültek a bányákba. A leépitett román munkások nem nézték jó szemmel, hogy a betelepitett olaszok előnyben részesülnek hazájukban, amiből kifolyólag többször heves szóváltás keletkezett. Tegnap ünnepnap lévén, a munkások délutáni időtöltésre gyűltek össze az egyik vendéglőben, külön asztalhoz a románok, külön az olaszok. A békés együttlét nem tartott sokáig, mert a románok hangos elkeseredéseit az olaszok nem hagyták szó nélkül. Az osztozkodásból verekedés lett, a mulató vendégei egymásnak rohantak. Két román munkásnál revolver is volt, amit előrántva lövöldözni kezdtek és több embert súlyosan megsebesítettek. A verekedés tetőfokán ért a hely sziliére Felice Battaieli 48 éves olasz ember leányával és békitgetni kezdte az ellenfeleket- A verekedők azonban reárohantak és botütésekkel agyonverték, leányát is súlyosan megsebesítették. A véres csete- patének két rendőr vetett véget, akik a halottat elszállittatták és megindították a nyomozást a két eltűnt revolveres gyilkos után. Renan unokája a hit és haza fiság hőse Ernest Psicbarit, a francia irodalomnak Péguy mellett legnagyobb hősi halottját nálunk kevéssé ismerik. Pedig ez a fiatalon elhunyt iró felemelő életével és halálával, ugyanúgy, mint müveivel valóságos szimbólum. Renan unokája — keresztnevét is nagyapja után kapta — jellegzetesen szabadgondolkodó, szkeptikus, antimilitarista és antinacionalista környezetbe:. nevelkedik és huszonnegyéves korában beáll a gyarmati hadseregbe, megtér a katolicizmushoz, arra gondol, hogy felölti a reverendát, amelyet nagyapja levetett, majd harmicéves korában, 1914 augusztus 22-én olvasóval az ujján hősi halált hal. Sokan, öreg voltairiánusok keserűen állapítják meg, hogy mennyire elfajzott a családjától, de a francia ifjúság, nemcsak a katolikus, ebben a szép és megindító ellentétben az önmagára eszmélt Franciaország jelképét látja. Ernest Psichari már több életrajzra inspirálta az Írókat, de most jelent meg a legérdekesebb, amelyet Henriette Psichari, a testvérhuga irt és amely a francia irodalomnak ezt a szép alakját a maga közvetlen emberi mivoltában mutatja be. Tudós környezetben nevelkedett, apja Jean Psichari az ujgörög és bizánci filológia tanára volt a Sor- bonne-on, aki csak szt tartotta tudománynak, milyen változásokon megy át egy mássalhangzó a különböző nyelvirásokban, de nem volt kiváncsi a levegő csepp- folyósitására. Anatole France a térdein ringatta. Nagybátyja, Ary Schaeffer, a festő. A Luxembourg- kertben Renan unokája a szomszéd dinasztia leszármazottjával, Berthelot, a nagy vegyész unokájával játszik fogócskát. Minden héten egyszer a kis Ernest meglátogatja nagyapját, a nagy Ernest-et. A nyolcéves kisfiú a kövér, köszvenyes. karosszékben üldögélő aggastyánban afféle szelíd mese-alakot látott, akit gyönyörű könyvek vesznek körül. Ahogy más ember földmi- ves, iparos, vagy kereskedő környezetben nevelkedik, olyan természetes környezete volt a gyermek Psichari- nak a szellem; kisdiák korában festészetről vitatkozik Ary bácsival, kémiáról Berthelot-val, nyelvészetről az apjával. A század első éveiben Ernest Psichari beleveti magát az akkori nagy szellemi mozgalmakba. Az 1890-es nemzedék szenvedélye a politika volt, a mostanié a nemzetgazdaság, az 1910-es nemzedék jellemző vonása a mohó, szenvedélyes szociális érdeklődés. Ez volt a nép-egyetemnek fénykora, ekkor alakul ki a modern nagy államkisérletek elve: a szolidaritás, a szédületes tudományu öreg, különc Georges Soréi, nyugalmazott vasúti mérnök, Mussolini tanítómestere, ebben az időben tűnik fel a Quartier Latinben, Bergson előadásai a College de France-ban ekkor legtermékenyebbek. Ernest Psichari nyugtalanító mohósággal veti magát a pozitivista tudomány, a filozófiai spekuláció és a kollektiv mámor hármas területére, melynek mindegyike egész embert követel. Megírja doktori értekezését, komoly nyelvészeti témáról és ez legalább akkora tudományos sikernek számit Franciaországban, mint nálunk az egyetemi magántanárság. Mindenki szép jövőt vár Ernest Fsicharitól a nyelvtudomány terén. A nyelvészek ivadéka ekkor váratlanul beáll a francia gyarmati hadseregbe. Ez az elhatározás barátai számára, akik ismerték lelki kríziseit, nem volt olyan váratlan. Könyvei, amelyek a hit és a hazafiság újjászületésének beszédes dokumentumai, utólag megmagyarázzák. A világháborúban szemtanuk állítása szerint csodálatos hősiességgel harcolt, összeroncsolt holttestét a keresztről ismerik meg, melyet a nyakán hordott. I VERGILIUS : 1 „GEORGICA“ •ja Szabó András igazgató-tanár kitűnő fordításában megjelent. — Kapható a MIXEETA Rt. könyvesboltjában Cluj—Kolozsvár, str. Regina Maria 1 sz. — Ára 69,— Lei. Cluj—Del . . Lej SA j Kolozsvár—Dés Olcsóbb lett az ai itobusz Oej-Désre Cluj—Gherla L. JA Kvár—Szamosujvár Cluj—Kolozsvárról indul reggel........... 6 órakor „ „ ,, délelőtt .. .. lí*30-kor ,9 „ 99 délután .. .. 14 órakor ,, 99 ,, délután .. .. 18 órakor Dej—Désről indul reggel .....................6’30-kor 99 99 99 »9 .....................8*30* kor ,, ,9 ,9 délután ..... 14 órakor 99 99 99 99 ..... 18 30“kOF Uj üzembiztos autóbuszok. — Számozott helyeket telefonon is TîniMC JEr előjegyzésbe vesz az Autóbusz jegyiroda. — Telefon: 1—55. sz. A H a» G*. Egy olasz munkást agyonvertek, leányát súlyosan megsebesítették
