Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-05 / 177. szám
Szombat, '1933. augusztus 5. KUETtttjS&G 3 Mit üzent Hitler az erdélyi szúszoknak ? Jickeli dr• elmondta, hogy Hitler szerint „a külföldi németeknek alú kell rendelniük magukat Németország sorsának66 — A bukaresti német követ nem volt jelen a nagyszebeni gyűlésen (Kolozsvár, augusztus 4.) A Keleti Újság tegnapi száma a bukaresti sajtójelentések felhasználásával számolt be arról a nagyszebeni szász gyűlésről, amit Bukarestben a hitlerista nemzeti szocialista szervezet zászlóbontó és alakuló gyűlésének tüntettek fel. Belpolitikai szervezetnek az alakuló gyűlésen vett volna részt a német követ és ez ellen emeltek kifogásokat. A most ideérkezett szász lapokból tiszta képet nyerhetünk a történtekről. Mi a kommentáló vezércikkben kifejezéstadtunk annak a fenntartásnak, amivel a bukaresti sajtójelentésekkel szemben élni kívántunk és ezt szükségesnek is tartottuk. S tényleg téves az a beállítás, mely szerint valamilyen szervezetnek alakuló gyűlését tartották volna s szász lapok egy szóval sem említik, hogy a bukaresti német követ jelenvolt-e azon az összejövetelen, amelyen a nemzeti szocialista Jickeli dr. előadást tartott németországi impresszióiról, sőt tárgyalásáról. Azonban az esti összejövetel és főként maga az előadás sokkal érdekesebb, de talán sokkal jelentősebb is volt, . mint amilyennek a bukaresti lapok feltüntetik. Jickeli dr. beszámolt ugyanis arról, hogy sikerült Hitler színe elé járulnia s a kancellár kijelentéseket tett arra vonatkozóan, milyen magatartást kíván az erdélyi szászoktól, illetőleg a romániai németektől. Találkozás Hitlerrel. Otto Fritz Jickeli dr. előadása nagyon hosszú volt, de nem érdektelen, ha a propagandajelleget le is kell számítani belőle. Szavaiból meg lehet állapítani, hogy fanatikus hívője lett annak a célnak, amelynek a szolgálatában áll. A Hitlerrel való találkozásáról elmondotta, hogy a nagyon elfoglalt kancellárhoz a vezető személyiségeken kívül, mondhatni senki sem juthat be, ő és Fabritius, a szász nemzeti szocialisták ismert nagyszebeni vezére azonban fekete kávéra kaptak meghívást a kancellárhoz. De pechjük volt, öt napon át mindig másnapra tolták át a meghívást és *Fabritius már nem várt tovább, el kellett utaznia. A hatodik nap keresték őket a meghívóval, de akkor csak egyedül mehetett el. Tele volt izgatottsággal, hogy szembe kerülhet Hitlerrel, akinek, mikor úgy mutatták be, hogy Fabritiusnak a helyettese, melegen felderült az arca. — Ah, igen, Fabritius — mondotta a kancellár — és hosszasan szorongatta a kezét. A hallgatóság hosszasan megtapsolta ennek a jelenetnek az előadását. Jickeli dr. ezután a rajongónak a szavaival beszélte el, hogy milyennek látta ő Hitlert. Aki vele kezet szoríthat — mondotta — az már a halálra is kész érette. A külföldi németek hivatása Hitler szerint. A kancellár behatóan ismertette azokat a feladatokat, amelyeknek a megoldását a külföldi németektől várja. Ismerhette Németországnak gazdasági felépítését, mint az ő leg1933 auguiztiis 12-től 18-álg. XIV.REICHENBERGI MINTAVÁSÁR kedvező be- vásárlási piac Legjobb minőségű csehszlovák áru előnyös vásárlási lehetősége Általános mintavásár — Textilvásár — Technikai kiállítás — 21 árucsoport stb. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK : Ciehszlovákiá- ban 100 km-la 330/0, 100 km-en felül 50 o/0 : Romániában 500/o-os kedvezmény a visszautazásnál; Magyarországon olcsóbb osztályú jegygyei felsőbb osztályban lehet utazni. Felvilágosításokat nyújt; Messeamt, Reichenberg, C.S.R. Beutazás Útlevél-vízum nálkQI.BEBBMBW közelebbi és legnagyobb célját s kijelentette, hogy a külföldi németek alá kell hogy rendejék magukat ennek a célnak, különösen a délkeleteurópaiaknak, akik a nemzeti szociálizmus számára felderítő szolgálatot teljesíthetnek s a Németországgal való gazdasági együttműködés lehetősége érdekében kell tevékenységet kifejteniük. A külföldi németeknek készen kell lenniök arra, hogy az ő sorsukat alárendeljék az anyaország sorsának s ha szükséges, akkor ezért kellemetlenségeket is el kell viselniük. Goethe és Hitler. Jickeli dr. a Hitlernél tett látogatást Gothe egy látogatójának esetével hasonlija össze, aki az mondotta: ha egyszer szembenézhettél Goethével, sohasem lehetsz boldogtalan. — Aki Hitler Adolfnak a szemeibe nézett, az többé nem kételkedik a német népnek jövőjében — mondotta. Természetesen az ő hallgatósága ezt a kijelentést is viharosan megtapsolta. Tény azonban'az, hogy a Jickeliék koncepciója, amit ebben az előadásban ismertetett, minden valószínűség szerint egyezik a Hitler kívánságaival. Ezt állapították meg azon a látogatáson. Jickeli szerint nagy missziójuk van nekik Európának ezen a részén. Háromszoros misz- sziójuk: minden erővel dolgozni a Románia és Németország közötti gazdasági kapcsolatok létrehozása érdekében. Ez az egyik. A nemzeti szocialista világnézetnek az átültetése az itteni nép leikébe, a mpsik, s a harmadik pedig az, hogy példát mutassanak az anyaország érdekében a nemzeti szocialista átalakulásokra. Ez a cél negyvenmillió külföldi németnek adja meg a; feladatot. Elmondotta előadásában, hogy szerintük Hitler a bolsevizmustól nemcsak Németországot mentette meg, hanem megmentette Romániát is, mert ha Hitler nem arat győzelmet a kommá-; nisták felett, akkor Délkelet-Európában eb öntötte volna Romániát is rövid idő alatt a bolsevista áramlat. Ezért Hitlert Románia megmentőjének is tartja. Kifejtette továbbá, hogy a szászok sokkal régebb ideje nemzeti szocialisták, mint a birodalmi németek, mert a száz élet programja már századokkal előbb is nemzeti szocialista volt. A német-száa néptanáccsal szembeni álláspontjukat azzal szögezte le, hogy hívei maradnak a népfegyelemnek, ha ez semmit nem jelent az ő meggyőződésüknek róvására, de ők a nemzeti szocialista elveikből semmit feladni semmi körülmények között nem akarnak és nem fognak. Az anyaországnak a becsületét pedig maradék nélkül védelmezni fogják. Missziójuknak mun-i kájában az egész szász népnek részt kell vennie. Az előadás után hosszas tüntetéssel ünnepelték Jickeli dr.-t, K. H. Theil pedig záróbeszédében felhívta a hallgatóságot, hogy lépjenek be a Selbsthilfe soraiba. A közönség elénekelte a „Siebenbürgen, Landes Segens“ I dalt s ezzel ért véget a gyűlés. Panaszkodnak a vasgárdisták, hogy nem tudnak Erdélyben célt érni A hatóságok ötven botütés terhe alatt tiltják be propagandájukat, a nép pedig meg se hallgatja őket — Különösen a vegyes lakosságú területen vallanak kudarcot (Kolozsvár, augusztus 4.) Magas, alig 24— 25 éves sapkás fiatalember, dr. Lupu, a vasgárdisták romániai szervezetének egyik iegagili sabb tagja áll a rendőrség udvarán és a még mindig rendőri felügyelet alatt álló kollégáinak, dr. Coholnnak, Buzoianunak és Aldeanak élénk gesztusok kíséretében magyarázza vidéki propaganda ütjük veszélyeit. Mi is odaállunk a csoporthoz és hallgatjuk a vasgárdista vezér panaszos előadását. Az tűnik ki belőle, hogy a vasgárdistáknak Erdélyben nincs talajuk és a hatóságok ellenszenve mellett maga a lakosság sem hajlandó kötélnek állani. — A hatóságok és különösen a megyei csendőrségek mindenütt nagy ellenszenvvel fogadnak, — mondja Lupu — és nagyon sok esetben éppen olyan szigorú és kíméletlen elbánásban részesítenek, mint a szélsőséges mozgalmak másik osztályát képviselő kommunistákat. — Lehetetlen helyzet uralkodik falun, — mondja dr. Lupu, — a kisközségek-Elöljáróságai és csendőrőrmesterei kiskirályoknak érzik magukat és nem akarnak maguknál nagyobb hatalmat elismerni. Terrorizálják az egész falu lakosságát és ha utasításaikat nem tartják be, sokszor a legmesszebbmenő retorzióktól sem riadnak vissza. — Az újvári járásban például, — folytatja Lupu dr., — Chintiliu Viciu szoigabiró arra az ellenvetésünkre, hogy a vasgárda propagandája az alkotmányban lefektetett elvek alapján történik, azt válaszolta 12 tanú előtt, hogy ő egyáltalában nem respektálja az alkotmányt és mindent elkövet, hogy feletteseinek parancsát a szélsőséges mozgalmak elfojtására nézve betartsa- Itt gyűlést nem is tarthattunk, kénytelenek voltunk autónkkal tovább menni. — Ugyancsak meglehetősen barátságtalanul fogadott bennünket a szomszéd község Bárdeanu nevű csendőrőrmestere, aki amikor autóbuszunk beérkezett a községi korcsma elé, körülvótetett legényeivel és még csak azt sem engedte meg, hogy a korcsmából ennivalóval lássuk el magunkat. Kijelentette, hogyha bárminemű propaganda szónoklatot merészelünk tartani, fejenként ötven botütést osztat ki közöttünk és ezzel egyidejűleg fenyegetőieg rázta meg vastag somfabotját. — Természetesen ezek után sző sem lehetett gyűlésről és minden számottevő eredmény nélkül kellett áttennünk működési székhelyünket más megyékbe. — Melyek azok a megyék, ahol a legjobban be van dolgozva a vasgárda? — tesszük fel a kérdést. — Leginkább azok a vidékek szimpatizálnak eszméinkkel, ahol a mócok laknak többségben, ahol nem vegyes a lakosság. Ott, ahol magyarok és románok vegyesen laknak, egyáltalán semmi eredményt nem tudunk elérni. Viszont a szász vidékeken lehetne valami látható eredményt produkálni, azonban ezek ahelyett, hogy a román nemzeti eszmét szolgálnák, még bojkottálnak. Meghallgatják ugyan eszméinket, sőt meg is fogadják, a kivitelben azonban a fegyver mindig visszafelé sül el. Az expressz interjúnak végeszakad, mert Clonfa helyettes kvesztor szólítja be őket a szobájába és utalja ki részükre a napi ellátásukra előirányzott összeget. Tizenegy embernek naponta 250 lejt. / mmamm »«wrmmatiwr —bm———— VERGILIUS: „GEORGICA“-ja Szabó András Igazgató-tanár kitűnő fordításában megjelent. — Kapható a MINERVA Rt. könyvesboltjában Cluj—Kolozsvár, str. Regina Maria 1 sz. — Ára 60.— Lei.
